NOL Fórum
2017. Június. 24, 16:40:45 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Elindult az új NOL-Fórum
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 269
  Nyomtatás  
Szerző Téma: ELFELEDETT MAGYAROK  (Megtekintve 410987 alkalommal)
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Dátum: 2003. Szeptember. 13, 11:30:29 »

Rónay György: Őszi varázs

Jöjj ujra hát, nyírfák aranyló vetkezése,
vérbükkök lobogása, vajákos ősz, varázsolj,
halálunk kortyolása kék kehelyből,
jöjj, mozdulatlan kristály kondulás!

A hamvas szilvafákon ezüst fátyol dereng,
szálai közt musttól részeg darázs dong -
de hirtelen kigyúl egy bíbor kecskerágó
s eszelősen deret sikolt.

(Egy évvel ezelőtt már leírtam az ős-Makkába - aki emlékszik rá, attól elnézést kérek az ismétlésért. De ez az egyik legkedvesebb "őszi" versem...)
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #1 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 01:01:13 »

RANÓDY LÁSZLÓ(Zombor, 1919. szept. 14. – Bp., 1983. okt. 14.): filmrendező, Kossuth-díjas (1956), érdemes művész (1969), kiváló művész (1977). Budapesten érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyerem hallgatója 1938-tól. Egyidejűleg a Független Színpad segédrendezője, díszlettervezője. 1941-től a Hunnia Filmgyárban gyakornok, asszisztens és forgatókönyvíró. 1942-ben tanulmányait a Pécsi Jogtudományi Egyetemen fejezte be, Közigazgatás és magyar film c. disszertációjával. 1943-tól rendező a Hunnia Filmgyárban. A cenzúra betiltotta Darvas József Szakadék című színdarabjából és Móra Ferenc Ének a búzamezőkről c. művéből Szőts Istvánnal közösen írt forgatókönyvét. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt, 1956-ban Petőfi Párt Filmosztályának vezetője volt. 1948 után a Nemzeti Filmgyártó Vállalat osztályvezetője, majd a Mafilm rendezője. 1948-1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1965-66-ban a Filmgyár filmszínészképző stúdiójának igazgatója, 1963-tól 1980-ig a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének a tagság által választott elnöke volt. Filmjei nemzetközi elismerésben részesültek. A Pacsirta Cannes-ban (1963), az Árvácska Karlovy Varyban nyert díjat. -I. f. Ludas Matyi (1949, Nádasdy Kálmánnal közösen); Csillagosok (1950, politikai okokból betiltva, nem mutatták be); Föltámadott a tenger (1953, Nádasdy Kálmánnal és Szemes Mihállyal); Hintón járó szerelem (1954); Szakadék (1956); A tettes ismeretlen (1957); Akiket a pacsirta elkísér (1959); Légy j ó mindhalálig (1960); Pacsirta (1963); Aranysárkány (1966); Bajai mozaik (1968); Hatholdas rózsakert (1970, tv-film, majd mozifilm); Három Kosztolányi- novella: A kulcs, A fürdés, Kínai kancsó (televíziós filmek, 1973; ezekből készült a Színes tintákról álmodom című mozifilm 1981-ben); Árvácska (1975).
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #2 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 01:02:34 »

ROZSOS ISTVÁN (Nagyvárad, 1922. szept. 14. – Bp., 1963. febr. 17.): színész, Jászai-díjas (1959, 1962). 1945-ben rövid ideig Szegeden játszott, majd Budapesten a Belvárosi Színházban tűnt fel. 1946 – 49-ben a Művész, később a Magyar, majd 1949 – 51 között a Madách Színház tagja volt. Néhány évig a Vidám Színpadon játszott (1955 – 60), végül 1960-tól a Petőfi, ill. a Jókai Színházhoz szerződött. Öngyilkos lett. – Különösen fanyar humorú szerepekben remekelt, ahol érzelmes gunyorossága érvényesülhetett. – F. sz. Freddy (Shaw: Pygmalion); szabólegény (Shakespeare: Makrancos hölgy); Porfir (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés); herceg (Vészi Endre: Don Quijote utolsó kalandja). – I. f. Kiskrajcár (1953), Feltámadott a tenger (1953). Fel a fejjel (1954), Az élet hídja (1955), Tanár úr kérem (1956), Ünnepi vacsora (1956), Éjfélkor (1957), Két emelet boldogság (1960), Napfény a jégen (1961), Állítsátok meg Arturo Uit! (tv-film, 1962).
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #3 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 01:04:57 »

LENDVAY MÁRTON (Kolozsvár, 1830. szept. 14. – Bp., 1875. júl. 12.): drámai színész. Lendvay Mártonnak (1807 – 1858) Eránoszné Jeremiás Karolintól házasságon kívül született fia. 1849-ben Székesfehérvárott atyja akarata ellenére állott színésznek. Mint honvéd végigküzdötte a szabadságharcot, majd vidéken játszott. A Nemzeti Színház 1855-ben szerződtette atyja elárvult szerepkörére. Bár feltűnően hasonlított rá és túláradó temperamentumát is örökölte, önálló felfogásra képtelen volt, s mindvégig atyja modoros epigonja maradt. Legsikerültebb alakításai a szerelmesek és a hazafias drámák könnyebb fajsúlyú hősei. 1858-ban feleségül vette Fáncsy Lajos színész leányát, Fáncsy Ilka színésznőt. – F. sz. Hamlet; Romeo; Othello; Macbeth (Shakespeare); Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem); Bánk bán (Katona József); II. Rákóczi Ferenc (Szigligeti Ede).
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #4 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 01:10:55 »

LUCIEN AIGNER, Aigner László (Érsekújvár, 1901. szeptember 14. - Waltham, 1999) Egy fotóriporter, aki 96 éves korában egy Massachusetts állambeli japán étteremben képes késhegyre menő vitát folytatni atyai barátjával, a vele egykorú Stefan Loranttal arról, hogy 1919-ben vajon a Nemzeti Színház tagja volt-e Márkus Emília, s a színház előtt megállt-e a villamos vagy sem. Miközben eltelt két világháború és majd nyolcvan esztendő. Archívumához hasonló gazdagságút keveset találni. Kis túlzással elmondható, aki ismert személyiség nincs ott megörökítve, az nem is létezett. Még életében múzeum szerveződött képeiből.
galeria.origo.hu/kincses/kk08.html
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #5 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 01:52:54 »

CSERHÁTI SÁNDOR(Győr, 1852. szept. 14. – Magyaróvár, 1909. ápr. 13.): növénytermesztő és növénynemesítő. 1871-73-ban elvégezte a magyaróvári gazdasági akagémiát, 1873-74-ben a hallei, 1874-75-ben a lipcsei egyetemen folytatta tanulmányait. 1875-től a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegéde, 1878-tól tanára és az akadémia kísérleti telepének vezetője 1904-ig, nyugdíjazásáig. 1883-ban megalapította és haláláig szerkesztette Kosutány Tamással a Mezőgazdasági Szemlét, 1891-től haláláig vezetője volt a kezdeményezésére létesült Országos Növénytermelési Kísérleti Állomásnak. 1897-ben az MTA Forster jutalmában részesült. 1898-ban részt vett a Kísérletügyi Közlemények megindításában. A magyarországi tudományos növénytermesztés megalapítója. Fő munkája, az Általános és különleges növénytermesztés ma is alapvető szakmunka. Növénytermesztési, trágyázási és nemesítő fajtakísérletei az egész országban folytak. Kiváló pedagógus és termékeny, külföldön is elismert szakíró volt. Jablonowski Józseffel együtt az alföldi tanyavilágban számos ismeretterjesztő előadást tartott és a búza sűrű sorú vetését igyekezett terjeszteni. Állattenyésztési kérdésekkel is foglalkozott. Számos cikke jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. – F. m. A szarvasmarha táplálkozása (Magyaróvár, 1891); A talajnak mélyművelése hazánkban (Magyaróvár 1891); Újabb tapasztalatok a trágyázás körül (Magyaróvár, 1895); Az okszerű talajművelés alapelvei (Bp., 1896); Általános és különleges növénytermesztés (I-II. Magyaróvár, 1900-1901); A búzatermesztés hibái (Temesvár, 1902); A búza előveteményei (Temesvár, 1904); A gabonafélék termesztése (Kolozsvár, 1905); A zöldtrágyázás. .. (Győr, 1905); A műtrágyák okszerű alkalmazósa
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #6 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 22:37:50 »

...
A gyepre éppen langy sötétség szállott,
mint bársony-permeteg
és lábom alatt álmatlan forogtak,
ütött gyermekként csendesen morogtak
a sovány levelek.

Fürkészve, körben guggoltak a bokrok
a város peremén.
Az őszi szél köztük vigyázva botlott.
A hűvös televény
a lámpák felé lesett gyanakvóan;
vadkácsa riadt hápogva a tóban,
amerre mentem én.
(József Attila: Levegőt!)
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #7 Dátum: 2003. Szeptember. 15, 06:33:22 »

HUBAY JENŐ (Pest, 1858. szept. 15. – Bp., 1937. márc. 12.): hegedűművész, pedagógus és zeneszerző, az MTA t. tagja (1921). Huber Károly hegedűművész fia. Atyja, majd Berlinben Joachim József tanítványa. 1878-ban Párizsban a Pasdeloup-hangversenyeken aratott sikereket. Barátságot kötött Vieuxtemps-al. 1882-ben a brüsszeli konzervatórium vezető hegedűtanára. 1886-ban hazatért és elfoglalta a Zeneakadémia hegedű-tanszékét. Ezt rövidesen mesteriskolává fejlesztette, melyet külföldi tanítványok is nagy számban keresték fel. 1919–34-ben a Zeneakadémia (1920-tól főigazhatója). Lemondása után a Zeneakadémia tiszteletbeli örökös elnöke, de a hegedűtanfolyamot továbbra is vezette. 1886-ban Popper Dáviddal vonósnégyes-együttest alapított, ez 1903-ig működött, külföldön is gyakran vendégszerepeltek. Korának legnagyobb előadóművész egyéniségei közé tartozott, a Vieuxtemps, Joachim és Wieniawsky által képviselt romantikus hegedűvirtuóz-nemzedék közvetlen örököse volt. Haláláig a magyar zenei élet hivatalos vezetője. Nagy tehetségű virtuóz, kiváló nevelő, a magyar hegedűiskola megalapítója. Tanítványai közt voltak Szigeti József, Telmányi Emil, Geyer Stefi, Zathureczky Ede, Vecsey Ferenc stb. Mint zeneszerző a 19. sz.-i romantikus magyaros hagyományt francia stílussal (Massenet, Vieuxtemps) párosította. – F. m. operák (Alienor, 1891; Cremonai hegedűs, 1894; Falu rossza, 1896; Lavotta szerelme, 1906; Karenina Anna, 1923; Álarc, 1929); szimfóniák (B-dúr 1885; c-moll 1915; a Dante- és a Petőfi-szimfónia, 1921, ill. 1923), 4 hegedűverseny, Csárdajelenetek (hegedűzongora, ill. hegedű-zenekar), hegedűdarabok és etüdök.
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #8 Dátum: 2003. Szeptember. 15, 06:39:09 »

ROMHÁNYI GYÖRGY a Fejér megyei Száron született 1905. szeptember 15-én.Szülei: Reichenbach György szári körjegyzõ, és Czimbál Anna. Eredeti neve Reichenbach György. A Romhányi nevet öccsével (Józseffel) együtt 1935-ben vették fel, fivérük Dezsõ 1946-ban, a többiek megtartották az eredeti nevet. A szászi római katolikus elemi iskola után a Székesfehérvári Ciszterci Rendi Szent István katolikus fõgimnázium növendéke lett. Érettségi után a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásának hallgatója lett. Egyetemi tanulmányait az 1923/24-es tanévben kezdte. Ebben az idõben a Pázmány Péter Tudományegytemen 2 kórbonctan intézet mûködött. Az 1.számú vezetõje Buday Kálmán, a 2.számú vezetõje Krompecher Ödön volt. Krompecher 1926-ban bekövetkezett halálakor az intézet vezetését Balogh Ernõ vette át, majd Budai Kálmán nyugdíjba vonulása után (1934) egyesítették a két intézetet, amelynek vezetõje Balogh Ernõ lett. Balogh Ernõnek kitûnõ képessége volt a tehetség felismerésére. Romhányira a X. félév során megrendezésre került Arányi-féle pályaboncolási verseny megnyerésekor figyelt fel. Romhányi 1929. január 15-tõl szigorló orvosként díjtalan majd 1929. május 14-tõl díjas gyakornok lett a kórbonctani intézetben. 1929. november 9-én avtták orvosdoktorrá. Élete ezután 3 városhoz kötõdött: Budapest 1929-1946, Szombathely 1946-1951 és Pécs 1951-1991. Elõrehaladása a ranglétrán: szigorló orvosként gyakornok , 2 év múlva 1931 tanársegéd, újabb 4 év (1935) adjunktus. 1940-ben VIII. fizetési kategóriába sorolt laboratóriumi vezetõ lett, két év múlva VII. fizetési kategóriába sorolt intézeti tanár. Tudományos munkái a Budapesti évek alatt: Kazuisztikus munkák, összehasonlító humán és experimentális pathologiai vizsgálatok. 1942-ben fedezte fel az "új színes rögzítési eljárást". Elõtte az oxihemoglobin adta a készítmények szinét. Romhányi a haemokromogént (lúgos közegben redukálószer hatására vörös lesz). Az eljárás lényege:az adott szervet formalinos oldatban pyridin és redukáló Na-hidroszulfát hozzáadásával fixálják. Légmentes lezárás után a készítmény sokáig megörzi a szinét, és késöbb esetleg felújítható. Ezen kívül a szívéhez közelálló témák: szív fejlõdési rendellenességek, a szövetek szubmikroszkópos megismerése. Az utóbbi téma Pécsett teljesedett ki igazán. 1942 Az amyloid szubmikroszkópos szerkezete polarizációs mikroszkóppal, sejthártya permeábilitás vizsgálat vvt és máj sejteken(1943) 1944 decemberében a Németországba irányított orvostanhallgatókat kisérõ tanárok között volt Romhányi is. 1945 nyarán indultak haza, októberben érkeztek Budapestre. Politika okokból egyik napról a másikra az utcára került. Ekkor Etyeken mezõgazdasági munkát vállalt. Vas vármegye fõispánja 1946. október 19-én nevezi ki a Szombathelyi Közkórház kórboncnok-laboratóriumi fõorvosi állásába helyettesként, 336 Ft havi illetmény és 15 Ft lakbérpótlékkal. Végleges kinevezésére 1948 tavaszén került sor. Alapvetõ érdeme volt ekkoriban a hisztokémia meghonosítása, Szombathelyen végezte el az országban elsõként az alkáliás foszfatáz és PAS reakciót. Az MTA 1949. áprilisában tudományos státuszba sorolta. 1951. október 16-án foglalta el a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének vezetõi tisztét. Megérkezésekor az intézetben dolgozott 3 orvos (1 szakorvos) 1szigorló orvos, 1-1 asszisztensnõ és gépírónõ, és két boncmeser. Az 1952-ben bevezetett minõsítési rendszer Romhányit az Orvostudományok kandidátusává nyilvánította. Romhányit sértette az eljárás, csak Donhoffer Szilárd -a POTE akkori rektora-erélyes fellépésének hatására nyújtotta be 1967-ben akdémiai doktori disszertációját, címe:"A kötõszövet sejtközi állományának ultrastruktúrájáról, topo-optikai reakciók, polarizációs optikai reakciók alapján." A Tudományok doktora címet 1968. február 7-én tartott vitaûlésen nyerte el. Romhányi úgy fejezte be aktív pályafutását, hogy az MTA nem választotta tagjai sorába, csak jóval késõbb. 1973-ban az MTA Akadémiai díjjal tüntette ki, 1975-ben az Állami Díj II. fokozatát kapta. Az egészségügyi miniszter 1975. december 10-i keltezéssel értesítette, hogy 1976. június 30-i hatállyal nyugdíjazták. Nyugdíjazása után az intézet életében nem vett részt. 1986-ban így vallott egy interjúban (Hallama E: Tudósportrék):"Nyelvórákra járok, bejárok a kari könyvtárba, mert nem maradhat el az ember a szakmától, ott olvasom a folyóiratokat. sok zenét hallgatok. Estéként meg fölsétálok a Mecsekre." A POTE elsõk között tüntette ki Pro Universitate díj aranyfokozatával. A SOTE 1989-ben gyémánt diplomát adott neki. 1990-ben a Grastyán -díj kuratóriumának elnöke, 1991-ben a díj kitüntetettje. 1987 Pro Urbe Pécs, 1991 Pro Civitate Pécs kitüntetettje. A Magyar Pathologusok Társasága Baló József Emlékéremmel tüntette ki. 1982. az MTA levelezõ taggá választotta. Székfoglaló elõadását 1983. március 25-én tartotta "Topooptikai reaktiók és szerepük a biológiai ultrastruktúra kutatásban " címmel. 5 év múlva rendes taggá választották. 1988. március 22-én székfoglaló elõadása "Polarizációs mikroszkópia és ultrastruktúra (A gyakorlati morphologia szemszögébõl)". 1991. augusztus 29. hunyt el.
www.pote.hu/pathology/tortenet/romhanyi.html
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #9 Dátum: 2003. Szeptember. 15, 06:40:14 »

VÁRNAY TIBOR Hegedűművész. Budapesten született 1909. szeptember 15-én. Hubay Jenő utolsó növendékeinek egyike volt. A zeneakadémiai tanulmányok után előbb Székesfehérvárott, majd a harmincas évek végétől Érsekújvárott tanított. 1947-ben a venezuelai Caracasban koncertmester és a Santa Cecilia Akadémia tanára lett, sokat koncertezett Dél-Amerika többi országában is. A hatvanas években települt vissza Európába, 1963-tól a badeni konzervatóriumban tanított. Európai hangversenyein mindig szerepelt valamilyen Hubay-mű, emlékhangversenyeket tartott Zürichben, Genfben, Bernben. 1983-ban vett búcsút a pódiumtól. 1985-ben tért vissza Magyarországra. Életének 91. évében hunyt el.
www.bmc.hu/muzsika/0001/hirek.htm
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #10 Dátum: 2003. Szeptember. 15, 06:42:28 »

CSUPOR ZOLTÁN MIHÁLY 1919. szeptember 15-én született a Vas megyei Perenyén. Gimnáziumi tanulmányai után lépett a Don Bosco alapította szerzetesrendbe. Hármas szerzetesi fogadalmát 1937-ben tette le. A rend balassagyarmati, rákospalotai és újpesti intézetében folytatott pedagógiai gyakorlatot, majd a péliföldszentkereszti Hittudományi Foiskola hallgatója lett. Pappá 1947-ben szentelték a budapesti piaristák kápolnájában. Volt hitoktató, majd a nyergesújfalui szalézi szeminárium spirituális igazgatójává nevezték ki. Amikor 1950-ben betiltották a szerzetesrendeket, õ megmaradt lelkésznek, s 1954-ben került a székesfehérvári egyházmegye legkisebb plébániájára, Tordasra. A kis falu világhírû szülötte, Sajnovics János, a csillagász és nyelvész életmûve felkeltette érdeklõdését, s gyûjtnei kezdte a rá vonatkozó dokumentumokat. Gyûjtõszenvedélye átcsapott a témán, s évtizedek alatt páratlanul értékes és sok technikatörténeti, néprajzi, iparmuvészeti, levéltári tárggyal gyarapította kis „múzeumát”. 1987-ben életjáradéki szerzõdést kötött Gödöllõ városával, melynek értelmében gyûjteménye halálával a Gödöllõi Városi Múzeumra száll. Csupor Zoltán Mihály plébános és érseki tanácsos, Tordas díszpolgára 1995-ben adta vissza lelkét a teremtõjének. Azóta a Gödöllõi Városi Múzeumba került magángyűjteménye.
www.muzeum.godolloweb.hu/kiall.html
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #11 Dátum: 2003. Szeptember. 15, 06:44:57 »

BAKSAY ÁRPÁD (1927.09.15., Jászfelsőszentgyörgy - 2001.10.20.)
Színész, tenorista. Főbb szerepei közé tartozott Kálmán Imre A csárdáskirálynő című operettjében Edvin, valamint Offenbach Szép Helénájában Paris szerepe.
Naplózva
matter
Hero Member
*****
Hozzászólások: 21 520


« Válasz #12 Dátum: 2002. Szeptember. 13, 06:15:54 »

Számtalanszor fordul elő mindannyiunkkal, hogy keresünk egy szép nevű utcát, például a Dévai Bíró Mátyás utcát, és ezenközben fogalmunk sincsen arról, ki volt az illető.

Piciny emléket szeretnék állítani elfelejtett hazánkfiainak, azok segítségével, akiknek Huzella Tivadar nem Huzella izé.
Naplózva
matter
Hero Member
*****
Hozzászólások: 21 520


« Válasz #13 Dátum: 2002. Szeptember. 13, 06:17:38 »

DÉVAI BÍRÓ MÁTYÁS

1500? - 1545?, evangélikus, majd református lelkész

Dévai Bíró Mátyás, a reformációnak legkiválóbb apostola, valószínűleg Déván (Erdélyben Hunyad vármegye) szül. 1500 körül, meghalt Debrecenben, de halálozási éve bizonytalan; igen valószínű, hogy 1545 után már nem élt.

A krakkói egyetemen 1523. íratta be magát tanulónak, ahol körülbelül két évet töltött. Hazatérvén, igen buzgó római katolikus pap volt. 1527-ban káplán lett Boldogkán. Majd megragadta Dévai Bírót is a reformáció szelleme s 1529-ben az akkor már világhírű wittenbergi egyetemre ment; itt legfeljebb másfél évig tartózkodott, még pedig többek véleménye szerint mint Luther asztaltársa. 1531 tavaszán már Budán volt; ugyan annak az évnek őszén Kassán működött mint a város papja de az ő befolyásának sikerült Drágfy Gáspárt és egész Újhely városát s több helységet az evangélikus hitre téríteni; Kassáról november elején fogságra hurcolták előbb Likava várába (Liptó megye), majd Pozsonyba s onnan Bécsbe.

Innen két év múlva kiszabadulván, Budára tért vissza, ahol az evangélium buzgó hirdetése miatt ismét fogságba jutott, de a tömlöcben is térített. Budáról, a fogságból kiszabadulván, Sárvárra ment (Vas megye) Nádasdy Tamás birtokára. Itt írta latin műveit. Innen az 1536. év vége felé Wittenberg felé indult, útközben azonban a sok fáradság miatt megbetegedett s egykori tanulótársánál, nürnbergi papnál, Vitus Theodornál időzött néhány hónapig; az 1537. év tavaszán Wittenbergben találjuk, honnan a helvétekhez is tett kirándulást. Az év vége felé visszatérvén a hazába, Nádasdy Tamás védelme alá Sárvárra vonult, akinek Melanchthon ajánlotta Sylvester Jánossal együtt. Itt 1538-41-ig működött s valószínű, hogy akkor járta be a dunai vidékeket, hirdetvén az Isten igéjét mindenfelé, amerre csak járt, úgy, hogy kiérdemelte a "Magyar Luther" nevet.

1541-ben a törökök miatt elbujdosott a hazájából, s Melanchthonhoz menekült. Onnét Svájcba ment, ahol Baselben nyíltan a helvét irányoz csatlakozott. 1543-ban hazájába visszatérvén, Kálvin értelmében tanított, amiért őt, sőt barátját Melanchthont is bevádolták az eperjesi evangélikusok Luther előtt, aki nagy megütközéssel vette e hírt (V. ö. Luther levelét az eperjesiekhez 1544.).

Dévai Bíró 1544-ben debreceni református pap és esperes.


--------------------------------------------------------------------------------
Művei:
 

Disputatio de statn, in quo sunt beatorum animae post hanc vitam ante ultimi judicu diem (Buda 1531, Basileas 1530)

De praecipuis articulis christianae doctrinao (Buda 1531, Basilao 1530)

Expositio oxaminis quomodo a Fabro in carcere sit examinatus. Ajánlva Bebek Imre gyulafehérvári prépostnak (Sárváron 1535)

Apologia quarumdam propositionüm summam doctrinao christianae continentimn, contra indoctas censuras indocti franciscani Georgu Szegedinensis per M. Dévay (1535)

Oda, magyar nyelven, melyben hitvallását zengi: Minden embernek illik ezt megtudni, kezdettol egy hittani kézikönyve és egy At tiz parantsolatnac Ah hit agazatinac. Am mi at’a’nenac aos ah hit petsaetinec roevidon valo mag’arázat’a. Mat’as Devai c., meg nem határozható idõben, de minden valószínõség szerint Krakkóban nyomtatott mûve. Újra kiadta Szilády Á. (Budapest 1897).
Naplózva
matter
Hero Member
*****
Hozzászólások: 21 520


« Válasz #14 Dátum: 2002. Szeptember. 13, 20:42:48 »

CZÖVEK ERNA

CZÖVEK ERNA

Kedves Tallsnake nevű társunk, ki Szkeptikussal nem azonos, és kit olthatatlan vágy gyötör, hogy lelkének tikkadtságát , testének fáradtságát (vö.: Ki mondta, hogy öreg vagyok? Lehetek úgy is impotens, hogy pl agyonstresszelt sikerember vagyok)
 időnként a magyar kultúra kiapadhatatlan forrásaiből merített tiszta vízzel enyhítse, egy ízben e szavakkal fordult hozzám :


"Van az aglomerációban egy zeneiskola, amit "Czövek Ernáról" neveztek el. Erre köss bütyköt! "

IME A BÜTYKÖK :

1.bütyök : az "aglomeráció" : Budakeszi, vö.:


A programot támogató helyi együttesek és művészek :
Czövek Erna Zeneiskola (fúvósok, vonósok, szólók stb.



2.bütyök : RÉSZLET CSALOG GÁBOR ÉLETRAJZÁBÓL


Csalog Gábor 1960-ban született Budapesten. 6 éves korában kezdett zongorázni, 11 évesen fölvették a Zeneakadémiára a "rendkívüli tehetségek" tagozatára. Tanárai között voltak CZÖVEK ERNA, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Kurtág György, Kadosa Pál, és Schiff András. Az USA ban folytatta tanulmányait Sebok Györgynél az Indiana Egyetemen, ahol később Sebők professzor asszisztense volt 2 évig. Számos nemzetközi zongoraversenyen vett részt, az 1986-os budapesti Liszt verseny díjnyertese.
………………………………………………………….


3. bütyök : GRAMMATIKAI TANULMÁNY RÉSZLETE



a) A régi és a mai alak között hangtanilag mutatkozik eltérés a következő esetekben: „fogalmam sincs, ki rejtőzik a jelige megett” (ÚT.1 1983/40: 44); „CZÖVEK ERNA valamennyiönk által tisztelt személyét […] nem lehet kitenni gyalázkodó szavaknak” (És 1985. I. 4: 2); „ez felmentést nem ád” (uo. 1983. IX. 16: 3); „a sorstól kapott elhivatottság nem enged […] nyugovást” (uo. 1983. I. 28: 14), vö. nyugvás (ÉKSz. 1024); „a művészi dal által bévül lesznek gazdagabbak” (uo. 1987. II. 20: 9), l. belül (TESz
……………………………………………….


4.bütyök ELEK IGNÁC : SZAGOK KÖNYVE, RÉSZLET


. Rám került a sor, szépen eljátszottam egy vagy két darabocskát CZÖVEK ERNA gyerekeknek írt darabjaiból. Nagy siker volt, mint a Zeneakadémián. Kadosa Pál kezet rázott a gyerekekkel, mindenki boldog volt. A gázszag is elhanyagolhatónak tűnt már és egyáltalán nem bántam, hogy nem robbant föl az Emma néni. Nagytata és Ili büszke volt rám
……………………………………………………….

5.bütyök : ANTIKVÁRUM- KATALÓGUS, RÉSZLET

Meth 008BErna Czövek, Das Kind und die Musik - aus der Sicht des Klavierlehrers, ins Deutsche übersetzt von H. Thierry, kart., 96 S., Budapest 1979, (vergriffen), Preis 24,80 DM
…………………………………………………………………….

6. BÜTYÖK :
 
A Magyar Zeneiskolák Szövetsége Elnökségének beszámolója
a Szövetség 1995. november 15-i közgyûlése óta végzett tevékenységérõl
 
Fontos volt ez a háború utáni idõszak azért is, mert szellemében, anyagában teljes mértékben megújult a zenetanítás Kodály és munkatársai munkája folytán. 1945-ben Pécsett hirdették meg az elõképzõnek a szolfézstanításának általános bevezetését. Ekkor jelentek meg a Sándor, Járdányi, Szervánszky, CZÖVEK ERNA és más efféle füzetek, amelyekben már a magyar zenei anyanyelv, a magyar népzene nagyon fontos szerepet játszott. Tulajdonképpen a mai napig ezt a korszakot éljük összes változásával együtt. Lehet, hogy most egy sokkal nagyobb változásban élünk benne, amit magunk csak keserveiben látunk, talán majd szép eredményeiben is l
..............................................................................................................
Google, gyermekeim, nihil aliud, ahogyan az immár spirituszban leledző Thöki megmondotta.
Naplózva
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 269
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország