NOL Fórum
2017. Október. 19, 04:32:42 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: E-mail címek ellenőrzése
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 ... 263 264 265 266 267 [268] 269
  Nyomtatás  
Szerző Téma: ELFELEDETT MAGYAROK  (Megtekintve 420807 alkalommal)
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4005 Dátum: 2005. Április. 26, 12:43:10 »

GYÖNGYÖSSI PÁL (Derecske, 1707. április 26. - ?., 1790): orvos. Frankfurtban és Leidenben végezte orvosi tanulmányait. 1753-ban meghívták Oroszországba, ahol a pétervári tengerészeti kórház orvosa lett. 1758-ban orvosképző előadó. Elkészítette az ottani orvosképzés átfogó reformtervét, amit az Orvosi Kollégium el is fogadott. Karrierjének csúcsát II. Katalin udvari orvosává való kinevezése jelentette 1763-ban. Jó kapcsolatban volt a tudós orosz orvos K. I. Scsepinnel és (az arabisztika révén kialakult) barátságban az akadémikus-történész A. L. Schlözerrel.

http://www.neumann-haz.hu/muvek/tudomanytortenet/3_Orvostudomany_tortenete/Schultheisz/Schultheisz_Gyongyossi.pdf
http://www.freeweb.hu/orvostortenet/gyongy.jpg
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4006 Dátum: 2005. Április. 27, 08:28:56 »

GREGUSS ÁGOST (Eperjes, 1825. április 27. - Budapest, 1882. december 13.´): író, esztéta, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1858, r. 1863, ig. 1882). Greguss Mihály fia, Greguss Gyula fizikus bátyja. Eperjesen és Rozsnyón végzett tanulmányokat, majd fél évig a bécsi egyetemen orvostudományt, végül több német egyetemen, 1845-46-ban Halléban bölcsészetet tanult. 1846-49-ben gimnáziumi tanár Szarvason. Versei és cikkei 1844-től kezdve jelentek meg a folyóiratokban. Futár c. röpiratában (Szarvas, 1847) Petőfi költészetét megtámadta. A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. Világos után egy ideig bujdosott, álnév alatt nevelősködött, majd elfogták és 10 hónapi fogságot szenvedett Nagyváradon. Toldy Ferenc közbenjárására 1852-60 között a Pesti Napló belső munkatársa, 1855-től (Hunfalvy Jánossal) a Család Könyve c. folyóirat, 1862-63-ban az Ország c. lap szerkesztője. A materializmus hatásáról (Pest, 1859) c. akadémiai székfoglalójában az idalizmus mellett szállt síkra. 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja és titkára, 1879-től alelnöke. 1870-től szerkeszti a társaság Évlapjait. 1865-70 között az országgyűlési naplók szerkesztője. 1870-től haláláig a pesti egyetemen az esztétika tanára. Sokoldalú munkásságával részben a szépirodalom, de főleg az irodalmi kritika terén, bírálataival, esztétikai tanulmányaival kiemelkedő szerepet vitt kora irodalmában. Első jelentős rendszerezője a magyar esztétikai tudománynak. Külföldi szerzők - köztük Shakespeare - munkáiból sokat fordított magyarra.
Főbb művei: A szépészet alapvonalai (Pest, 1849); Magyar verstan (Pest, 1854), G. Á. tanulmányai (I-II. Pest, 1872´); Shakespeare pályája (Bp., 1880); A balladáról és egyéb tanulmányok (Bp., 1885); Rendszeres széptan (G. Á. hátrahagyott jegyzeteiből sajtó alá rendezte Liszka Béla, Bp., 1888); Írói arcképek (Magy. Irod. Ritkaságok, Bp., 1934).

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/img/e93.jpg
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/nyugat/html/index.html?13829.htm&13820.htm
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4007 Dátum: 2005. Április. 28, 08:32:14 »

MOLNÁR C. PÁL (1884. április 28. - 1981. július 11.)
http://www.kieselbach.hu/images/szerzok/801/1.w200.jpg
http://www.museum.hu/blind/search/permanent.asp?IDP=132&ID=59
http://hungart.euroweb.hu/magyar/m/molnar_c/muvek/index.html
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/nyugat/html/index.html?21149.htm&21141.htm
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4008 Dátum: 2005. Április. 29, 20:09:37 »

NEMES TIHAMÉR (Budapest,1895. április 29. Budapest, 1960. március 30.): gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1957), feltaláló, a kibernetika egyik hazai úttörője. Oklevelét Budapesten, 1917-ben szerezte. 1921-ben a Telefon Hírmondónál, 1929-től a Postakísérleti Állomáson dolgozott. 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa. 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, 1953-ban pedig a Postakísérleti Állomáson részt vett az első magyar televíziós kép- és hangadó berendezés létrehozásában. Ennek keretében dolgozta ki a 625 soros "flying-spot" filmközvetítő egységet saját találmányú kettős optikai rendszerrel. Ezután a Magyar Televíziónál dolgozott 1957-ig. Sokoldalú munkásságot fejtett ki: hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt, melynek jelentőségét csak később ismerték fel. Legjelentősebb alkotásai azonban az elektronika és kibernetika területére esnek. 1930-ban szabadalmaztatta elektronikus ("éter-") orgonáját, melynek egy oktávját el is készítette. Színes televíziós rendszerekkel már a 30-as évek közepén foglalkozott. Az emberi szervezet és a gépi szerkezet közös vonásait kutatva 1935-ben feltalált egy beszédíró gépet. 1944-ben járógéptalálmányával keltett feltűnést. 1949-ben megjelent tanulmányában az elektronikus számítógépek elve alapján a kétlépéses sakkfeladványok mechanikus megfejtését tárgyalta és gépének rajzát közülte. Kidolgozott egy logikai gépet, amellyel különböző ok- és okozati kapcsolatok automatikusan felismerhetők.

http://www.scitech.mtesz.hu/10kiraly/kepek/icon/nemes_tihamer_s.jpg
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4009 Dátum: 2005. Április. 30, 18:21:23 »

ANDORKA RUDOLF (Budapest, 1931.április 30. - Budapest, 1997. június 30.): egyetemi tanár, szociológus. Az ELTE Jogtudományi Karára 1949-ben iratkozott be, családjának két év múlva történt kitelepítése alatt és után, majd 1957-ben történt néhány hónapos börtönbüntetése miatt kényszerűségből megszakított tanulmányait csak a hatvanas évek elején fejezhette be, 1963-ban szerzett jogi diplomát. Csaknem húsz évig dolgozott a Központi Statisztikai Hivatalban: előbb az intézmény könyvtárában, majd a Népességtudományi Kutató Intézetben, végül a Társadalomstatisztikai Főosztályon. 1984-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre került, ahol egyetemi tanárrá nevezték ki. 1991-től haláláig az egyetem rektora volt. 1990-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1991 és 1996 között az Országos Tudományos Kutatási Alap elnöke. Számos bizottság tagja, több folyóirat - az Agrártörténeti Szemle, az Élet és Tudomány, és a Diakónia -szerkesztőbizottságának munkatársa. Az Evangélikus Egyház zsinatának világi elnöke, és a Deák-téri evangélikus gyülekezet presbitere volt.
Kutatásainak középpontjában a társadalom rétegszerkezetének vizsgálata, a társadalmi mobilitás kérdései álltak.
 
http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Acby&url=/eletestudomany/archiv/1997/9751/andorka/andorka.html
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9728/andorka/images/883-1.jpg
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4010 Dátum: 2005. Május. 01, 02:02:13 »

FARKAS IMRE (Debrecen, 1879. május 1. - Budapest, 1976. március 25.): költő, operettíró, zeneszerző. A jogot Debrecenben és Budapesten hallgatta, a doktorátus megszerzése után fogalmazó lett a Honvédelmi Minisutériumban és onnan ment miniszteri tanácsosként nyugdíjba. Fiatal kora óta írt érzelmes dalokat, s ezekkel nagy közönségsikert aratott. Népszerűségét főleg az Ady-ellenes körök használták ki. Első színpadi művét, a Jön az idvezítő c. dramolettjét a kolozsvári Nemzeti Színház mutatta be 1905-ben. Későbbi művei operettek, daljátékok voltak, s legtöbbnek maga szerezte a zenéjét is. Az elsőt a Népszínház, a többit a Király Színház, Fővárosi Operettszínház és a Budai Színkör mutatta be. A legtöbbször Az Iglói diákok-at (1909) és A nótás kapitány-t (1924) játszották. A Szüreten c. művét Rábai Miklós koreográfiájával a Magyar Állami Népi Együttes hozta színre. Örök tavasz címmel énekes játékot állított össze Petőfi verseire. Ő írta Berczik Árpáddal együtt egy Hubay operának, a Lavotta szerelmeinek a szövegkönyvét. Az iglói diákokat regényformában is átdolgozta, R. Cassim álnévvel adta ki a Vihar a Szentföldön c. regényét. A Színhází Élet c. hetilap magas példányszámát részben az ő rovatának, a Lelki klinikának köszönhette.
Művei:
Operettek - Pünkösdi rózsa (1920); Rózsika lelkem (1922); Túl a nagy Krivánon (1924); Királyné rózsája (1925); Májusi muzsika (1925)
Versei - Tűnő évek 1905-1908 (Bp.,1909); Melódia (Bp.,1920); Összegyűjtött költeményei (Bp.,1921); Virágzó fák (Bp.,1923); Városliget (Bp.,1940); Háziállataink (verses képeskönyv, Tahi-Tóth Nándorral, Bp.,1956).
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4011 Dátum: 2005. Május. 02, 06:33:51 »

HALASY-NAGY JÓZSEF (Ercsi, 1885. május 2. - Hajdúszoboszló, 1976. május 6.): filozófus, egyetemi tanár. A budapesti tudományegyetemen 1906-ban latin-görög szakos középiskolai tanári oklevelet, 1907-ben bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Pályáját a kiskunhalasi főgimnáziumban kezdte, 1908-tól r. tanár. Ebben az időben jelentek meg irodalommal foglalkozó első írásai az Irodalomtörténeti Közleményekben. Alexander Bernát megbízásából fordította, magyarázó tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Pascal Gondolatok c. művét (Bp., 1912). Taine-nel is foglalkozott. 1916-ban a budapesti egyetemen filozófiából egyetemi magántanári képesítést nyert (A francia filozófia története az újkorban). 1919-21-ben az Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképzőjének tanára. 1921-től a pécsi egyetem tanára, 1923-24-ben az egyetem rektora volt. 1940-től a szegedi egyetem filozófiai tanszékén egyetemi tanár, 1941-42-ben a bölcsészettudományi kar dékánja. 1942-ben a szegedi egyetem megválasztotta felsőházi képviselőjének. Az egyetemen 1948-ig, nyugdíjazásáig tanított. Tagja volt az Athenaeum és a pécsi Pannonia szerkesztő bizottságának. Filozófiai álláspontja magában foglalja a különböző irányzatokat a pozitivizmustól a neokantianizmusig. Az erkölcsi érték fogalmát az idealista világnézet alapján értelmezte.
Főbb művei: A filozófia története (Bp., 1921, 1927); Taine (Bp., 1922); Az ethika alapvonalai (Bp., 1925); A modern gondolkodás (Bp., 1927); A filozófia kis tükre (Bp., 1933, 1937); Az antik filozófia (Bp., 1934); Aristoteles metafizikája (Bp., 1936); Korunk szelleme (Bp., 1937); Ember és világ (Bp., 1940); Történeti bevezetés a filozófiába (Bp., 1942); A politikai tudományok kezdetei (Bp., 1942); Az ember lelki élete (Bp., 1943); A filozófia (Bp., 1944),
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4012 Dátum: 2005. Május. 02, 06:43:25 »

VÁRADI ANTAL (Závod, 1854. május 2. - Budapest, 1923. március 5.): író, újságíró. A budapesti egyetemen szerezte meg a tanári oklevelet. Egyidejűleg színiiskolába is járt; 1875-től 1895-ig középiskolai tanár. Emellett tanított a színiiskolában, 1898-tól annak igazgatója, 1895-től a Nemzeti Színház dramaturgja. 1906-ban vonult nyugalomba. Fiatal korában rendszeresen írt a Bolond Miskába, novellákat, tárcákat és színikritikákat közölt több más lapban. 1893-tól haláláig szerkesztette az Ország-Világot. Drámákat, verseket, regényeket írt, több kötetnyi emlékezése is megjelent. A Petőfi Társaságnak 1876-tól, a Kisfaludy Társaságnak 1889-től tagja. Lefordította Goethe Faustjának második részét.
Főbb művei: Költemények (Bp., 1875); Iskarióth (dráma, Bp., 1876, 1874-ben MTA jutalmat nyert); Tamora (dráma Bp., 1879); A tőr (vígjáték, Bp., 1880); Huszonöt év. A színművészeti akadémia fejlődése 186489 (Bp., 1889); Emlékeim (Bp., 1904); Képek a magyar író és színészvilágból (Bp., 1911); Följegyzések életem sorából (Bp., 1912); A régi Pest emlékeiből (Bp., 1921); Színészhistóriák (Bp., 1922).
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4013 Dátum: 2005. Május. 03, 08:52:48 »

MEDGYASZAY VILMA (1885. május 3. - 1972. április 5.)
http://php.arcanum.hu/xsl/szinhaztort_2/img/66i.jpg
http://php.arcanum.hu/xsl/szinhaztort_2/img/szinh1873-132.jpg
- Kacsoh Pongrác: János vitéz. Király Színház, 1904. Medgyaszay Vilma (Iluska), Fedák Sári (Kukorica Jancsi)
http://php.arcanum.hu/xsl/szinhaztort_2/img/szinh1873-189.jpg
- Lehár Ferenc: Éva. Király Színház, 1912. Latabár Árpád (Prunelles), Medgyaszay Vilma (Pipsy), Rátkai Márton (Millefleur Dagobert)
http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/kerepesi/medgyaszay.html
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4014 Dátum: 2005. Május. 04, 07:18:33 »

SEIBER MÁTYÁS (Budapest, 1905. május 5. - Johannesburg, Dél-afrikai Köztársaság, 1960. szeptember 25.); zeneszerző. A budapseti Zeneakadémián 1921-25-ben Schiffer Alfrédnál gordonkát, Kodály Zoltánnál zeneszerzést tanult. 1928-tól a frankfurti Hoch-féle zeneiskolában a dzsessz hangszerelés tanára, emellett a frankfurti rádiózenekar gordonkása és karmestere. 1935-ben Londonba költözött, 1943-tól a Morley Kollégiumban tanított. 1945-ben megalapította a Dorian Singers nevű kamarakórust. Főként kantátáival, kamarakórusaival, hegedű- és gordonkaversenyeivel, valamint filmzenéjével szerzett nevet. Tanulmányokat írt Bartók Béla vonósnégyeseiről, kamarazenéjéről, továbbá a dzsesszről.
Főbb művei: Erdélyi rapszódia (1941); Fantasia concertante hegedűre és vonószenekarra (1944); Ulysses (kantata Joyce nyomán 1947); Cantata Saecularis (1951); Portrait of the artist as a Young Man, (kamarakantáta Joyce nyomán, 1957).
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4015 Dátum: 2005. Május. 05, 07:17:50 »

RADNÓTI MIKLÓS (1909. május 5. - 1944. november 6-10. közt)
SEM EMLÉK, SEM VARÁZSLAT

Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyüléptű szivében megterem
az érett és tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre e gazdag életen;
szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ ujraépül, -  s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magamban élem át már mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;
ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -
talán most senki sincs


http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/cd9/kepek/c3931pe93531a.jpg
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4016 Dátum: 2005. Május. 06, 09:33:59 »

SÁRKÁNY LORÁND (Dés, 1904. május 6. - Budapest, 1973. szeptember 17.): festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1923-1928 között Benkhard Ágost tanítványaként végzett. 1929-30-ban a párizsi École des Beaux-Arts kompozíciós osztályán dolgozott. Nagyobb tanulmányutakat tett Olaszországban, Svájcban, Németországban és a Szovjetunióban. 1927 óta szerepelt kiállításokon. Festményein a valóság változatos szemszögből ábrázolt részleteit nagy formai biztonsággal jelenítette meg. Hosszú ideig folytatott pedagógiai tevékenységet, az Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályán, a budai tanítóképzőben, majd az egyetemi gyakorló iskolában tanárként működött. Ő hozta létre a vörösberényi, a balatonboglári művésztelepet, s a budapesti Pedagógus Képzőművészek Stúdiójának egyik irányítója, a Miskolci Művészek Társaságának alapító tagja volt. 1961-ben Székely Bertalan-díjjal tüntették ki. Önálló kiállítást a MOM Kultúrházban (1957), az Ernst Múzeumban (1959), az ELTE klubjában (1963) és a Fáklya Klubban (1968) rendezett. Az MNG több képét őrzi.

http://garfield.axio.hu/itemimages/big/_47/05_marcius/375.jpg - Balatoni vitorlások
http://garfield.axio.hu/itemimages/big/_47/05_marcius/426.jpg - Háttal álló akt
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4017 Dátum: 2005. Május. 08, 00:24:08 »

SZABÉDI LÁSZLÓ  (Sáromberke. 1907. május 7. - Kolozsvár, 1959. április 18.) költő, író, nyelvész. A két háború között tűnt föl, a negyvenes években vidéki tanár, majd a kolozsvári egyetemi  könyvtár, majd a színház munkatársa. 1945-ben a Romániai Magyar  Írók Szövetségének alelnöke, és a Magyar Népi Szövetség kolozsvári lapjánál, a Világosságmál dolgozik szerkesztőként. Majd Sepsiszentgyörgyre megy, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lesz, és szerkeszti a helyi lapot, a Népi Egységet. 1947-től egyetemi tanár a Bolyai egyetemen. Taníti esztétikát, világirodalom-történetet, művészettörténetet, az utolsó években a magyar irodalom és nyelv történetét adja elő. A Bolyai Tudományegyetem diákjai számára az egyik legkedveltebb tanár volt, ezt emberségével, gerincességével, helytállásával, igényességével érdemelte ki, s azzal, hogy a romániai magyar értelmiség nevelésében felelősséget vállaló tanárok közé tartozott. Egész életét meghatározta a magyarság jelenéért és jövőjéért érzett felelősség; a mind gyakoribbá váló nézetkülönbségekről, sorozatos megaláztatásokról legfennebb a "fájdalmas mosolyok" árulkodtak.
A  Babeş-egyetemmel való kényszerházasság megviselte, élesen tiltakozott ellene. Valószínűleg a Bolyai-egyetem megszüntetése körüli események is házzájárultak ahhoz, hogy öngyilkos lett, vonat elé vetette magát.
Kevés, rendkívüli műgonddal megírt verse  maradt hátra, illetve egy kisregénye és nyelvészeti tanulmányai.

Hasonlítom magam kergült kerékhez,
mely gyors iramban hasztalan szalad:
hozzátapadva szilárd tengelyéhez
- bár menekülne - egyhelyben marad:
hasonlítom magam saját magamhoz,
világnak indult árva két lábamhoz,
kiket be sokszor hítt a messzeség.


Vajon mi, kolozsvári magyarok nem csak önmagunk ámítására mondjuk-e, hogy szabad március 15-ét ünnepelünk most, 1945-ben, két nappal azután, hogy Románia kormánya, Románia királya és a Szovjet szövetség külképviselete jelenlétében szűkebb hazánknak, Erdélynek északi felét bekapcsolták a romániai közigazgatásba? (...) Nemzeti jogaink megvalósítását a világ egyetlen kormányától sem kaphatjuk ajándékba, azokat nekünk magunknak kell kivívnunk. (...) Semmi rejtegetnivalónk, semmi hátsó gondolatunk nincs, nem félünk hát a nyílt, az egyenes beszédtől. (...) Minden nép szabadságjogainak ott van a határa, ahol más népek szabadságjogainak felségterülete kezdődik. Románia egyetlen kormányától se várjunk kegyet, Románia egyetlen kormányának se hozzunk jogainkból áldozatot. Barátainkat arról ismerjük fel, hogy nem akarják ajándékként juttatni nekünk azt, ami bennünket jog szerint megillet, és hogy nem kívánnak tőlünk áldozatot.


ÁLMODDAL MÉRTÉL

Te bennem szörnyeteget látsz, én benned
nem akarok látni inkvizítort,
szüntesd meg ezt az öngyilkos küzdelmet,
mely téged már a könnyekig sodort.
Nem titkolom, hogy gyengébb vagyok annál,
kit vak bizalmad remélt támaszul,
és nem szeretném, ha vaknak maradnál,
s nem látnád: szegény fejem rád szorul.

Hát láss olyannak, amilyen valóban
vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed
csak a részt látta bennem, és a jóban,
mely részem, ismerni vélt engemet.
Álmoddal mértél, én az álmodónak
mit mondhatok? Ne légy börtönöm!
Csalódtál, de ne tarts engem csalónak,
amiért az álmaidhoz nincs közöm.

Én nem dicsérem frivolan a szennyet,
mely negyven éven át hozzám tapadt,
a szenvedést se dicsérem, de szenvedj,
ha társamul kötelezted magad.
Nem biztatlak, hogy próbáld letagadni
vétkeim, nem mondom, hogy ne perelj,
de csak egészen tudom magam adni,
fogadj mindenestől, egészen el.

Ne mérj az álmaidhoz: kevesebbnek
mutatják azt, ami több, mert egész,
ítélő szavaid téged sebeznek,
ha eszményednél törpébbnek ítélsz.
Láss kegyetlenül, de lásd meg merészen
a világot is, amely alakít,
és magadénak fogadj el egészen,
azzal együtt, mi tőled elszakít.

Én világnak élek, ne szakíts ki
belőle, jöjj, járj együtt velem,
gyötrődjünk együtt, így fog meggyógyítni
mindkettőnket az orvos gyötrelem.
Amíg javíthat: per és szidalom,
perelj és szidj, nem vész kárba a bánat,-
de megmásíthatatlan múltamon
őrködjék hallgatás és bűnbocsánat.
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4018 Dátum: 2005. Május. 08, 09:55:02 »

FEKETE NAGY ANTAL (Szentes, 1900. május 8. - Budapest, 1969. július 16.): történész, levéltáros. A budapesti tudományegyetemen végzett (1925), 1925-26-ban a Bécsi Magyar Történeti Intézetben levéltári kutatásokkal foglalkozott. 1926-28-ban az MNM levéltári osztályán, 1928-tól a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, 1938-tól mint levéltárnok. Jobboldali magatartása miatt 1945 után elvesztette állását. 1956-tól 1966-ig, nyugdíjazásáig ismét a Magyar Országos Levéltár levéltárosa volt, de nyugdíjasként is tovább dolgozott. A magyar középkor kutatójaként különösen egyes területek társadalmi viszonyainak, történetének elemzésével, egyháztörténettel, a nemesség tagozódásával s birtokjogaival foglalkozott. Részt vett számos forráskiadvány összeállításában; utolsó, befejezetlenül maradt műveit, az 1514. évi parasztháború okmánytárát és monográfiáját halála után, átdolgozott formában jelentették meg.
Főbb mővei: A magyar - dalmát kereskedelem (Bp., 1926); A Szepesség történeti és területi kialakulása (Bp., 1934); Trencsén vármegye (Bp., 1941); Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia, 1400-ig(társszerzőkkel, Bp., 1941); A románság megtelepülése a középkorban (Erdély és népei, Bp., 1941); Parasztháború 1514-ben (Barta Gábor átdolgozásában, Bp., 1973); Monumenta rusticorum Hungariae anno 1514 rebellium (Érszegi Géza, Kenéz Győző és Solymosi László átdolgozásában, Bp., 1979)
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 527


« Válasz #4019 Dátum: 2005. Május. 08, 11:10:50 »

KUPCSAY JÁNOS 1840. május 8-án született Berze-vice sárosmegyei községben. Az elemi iskolát itt végezte, a polgári iskolát Eperjesen. 1850-64-ig különböző szobrászműhelyekben dolgozott. 1864-ben Kassán telepedett meg, önálló szobrászműhelyt nyitott. Négy évi kassai tartózkodás után Münchenbe került, s itt 1868-73ig végzett plasztikai stúdiumokat az akadémián. 1874-ben kultuszminiszteri elismerést kapott, majd 1879-ben Sepsiszentgyörgyön ugyancsak elismerő okmányt. A hosszúfalusi ipari szakosztállyal egybekapcsolt állami felsőbb népiskolához 1883-ban nevezték ki rajztanítónak és a fafaragászat vezetőjének. Innen kerül Brassóba, az állami faipari szakiskolához (1895), ahol 1898 februárjában ünnepelték meg tanári működésének huszonötéves jubileumát. Ebből az alkalomból kapta meg királyi kitüntetés gyanánt a koronás arany érdemkeresztet.
Az említetteken kívül még a következő kitüntetések érték: 1885. országos kiállítás, Budapest, közreműködési érem, 1887. bécsi kiállítás, elismerő oklevél, 1896. országos kiállítás Budapesten, közreműködési érem és elismerő oklevél, 1897. a brüsszeli kiállításon elismerő oklevél, 1900 párisi világkiállításon közreműködési oklevél. 1898. ötvenéves jubileumi emlékérem.
Nevezetesebb oltárművei: a brassói belvárosi görögkeleti román egyház (főoltár), a csernát-falusi görög-keleti román templom (főoltár), főoltárok a szunyokszéki, ledényi, rozsnyói, ilyetfalvi, bácsfalui görög-keleti templomokban, szószék a brassói római katholikus templomban, kisebb oltárok a türkösi és hosszúfalusi ág. hitv. ev.. templomokban, a csiktarca-falui és csiksomlyói rom. kath. templomokban.
Dekorativ szobrász volt, nagyrészt faragott iparművészeti tárgyakat, bútorokat, oltárokat készített, bár előtanulmányai közt ott vannak a tisztán plasztikai tanulmányok is. Életét olyan munkában töltötte, amelynek nyomában nem jártak zajos külső sikerek, de annál több komoly megbecsülés azok részéről, akik ismerték. Igen dolgos, mesterségét alapos tudással végző művész és ipariskolai tanár volt, akinek a művészi iparosképzés, a dekorativ szobrászat, a fafaragás terén jelentős érdemei vannak. Tanítványai mind jóízlésű, mesterségüket jól végző iparosok lettek, kettő közülük pedig ismert szobrász: a korán elhunyt, székely születésű Köllő Miklós és Istók János.
Egy ízben Trefort Ágoston kultuszminiszter hívta Pestre, az akkor még csirájában lévő iparművészeti iskolába, s azt a feladatot tűzve eléje, hogy a magyar stílus megteremtésén fáradozzék. A nyolcvanas években, abban az időben volt ez, amikor először adták ki hangosan a jelszót, hogy magyar stílust kell csinálni, s először kezdték gyűjteni az idevágó népies ornamentikát. Kupcsay János a miniszter meghívását nem fogadta el, s a miniszter e művészetpolitikájával szemben az volt a meggyőződése, hogy "magyar stílus nincs, a magyar stílust megcsinálni nem lehet".
1910. május 12-én halt meg Brassóban.
(Forrás: Művészet, 1910/7.)

http://www.mke.hu/lyka/09/e9p304k2o.jpg
Naplózva
Oldalak: 1 ... 263 264 265 266 267 [268] 269
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország