NOL Fórum
2017. Június. 24, 16:46:02 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: E-mail címek ellenőrzése
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 96
  Nyomtatás  
Szerző Téma: HELYZETKÉP A SZEGÉNYSÉGRŐL  (Megtekintve 91185 alkalommal)
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Dátum: 2003. Szeptember. 13, 23:34:10 »

Nézzetek meg egy adatsort: az első oszlopban az összes háztartás megoszlása különböző társadalmi jellemzők szerint, a második oszlop ugyanez a megoszlás, de az alsó jövedelmi tizedben élő - tehát a legrosszabb helyzetű háztartásokra vonatkozóan. A harmadik oszlop azt mutatja, hogy alakulnak az arányok, ha nemcsak a legalsó jövedelmi tizedet nézzük, hanem hozzájuk számítjuk az utánuk következő tizedet is - vagyis az alsó jövedelmi ötödbe tartozók megoszlását vizsgáljuk.

TELEPÜLÉSTÍPUS
Budapest____________20,7___7,1___8,0
Megyeszékhely_______17,7__10,5__11,7
Egyéb város_________27,3__27,9__29,6
Község_____________34,2__54,5__50,7

GYEREKSZÁM
Nincs gyermek_______69,9__36,8__40,8
1 gyermek__________15,5__23,9__27,7
2 gyermek__________11,2__25,9__20,0
3 gyermek___________2,7___9,2___8,7
4 és több gyermek____0,8___4,2___2,8

A HÁZTARTÁSFŐ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE
8 általános, vagy még kevesebb__36,0__47,3__39,8
Szakmunkásképző, szakiskola____27,9__37,7__40,0
Érettségi_____________________22,7___12,3__16,4
Felsőfokú végzettség___________13,4____2,7___3,7

HÁZTARTÁSFŐ GAZDASÁGI AKTIVITÁSA
Dolgozik_____________48,6___49,9__56,9
Nyugdíjas____________46,1___28,5__26,5
Munkanélküli__________3,9___16,6__12,6
Egyéb_______________1,6_____4,9__4,0

HÁZTARTÁSFŐ FOGLALKOZÁSI CSOPORTJA (csak azok a háztartások szerepelnek, ahol a háztartásfő dolgozik)
Vezető__________________13,0___2,0___4,1
Egyéb értelmiségi_________14,6___5,8___4,5
Középszintű szellemi________4,5___2,0___2,8
Kereskedelmi, szolgáltatási___4,0___2,7___3,7
Önálló, alkalmazottal________4,3___3,4___3,7
Önálló, alkalmazott nélkül____7,7___6,6___7,4
Mezőgazdasági önálló________2,7___6,9___5,1
Közvetlen irányító___________6,4___7,6___6,9
Képzett munkás____________20,5__21,5__23,7
Képzetlen munkás__________18,7__32,3__28,6
Mezőgazdasági munkás_______3,7__10,7___8,1

Nyilván vannak, akik nem nagyon szoktak statisztikai táblázatokat bogarászni, elsősorban nekik mondom: a "normális" megoszlás az lenne, ha minden kategória olyan aránnyal szerepelne pl. a legalsó jövedelmi csoportban, mint amekkora arányt képvisel a teljes népességben. Viszont ha mondjuk - csak példaképpen, a legelső számsorokból - ha a községekben élő háztartások kicsit több mint egyharmadot képviselnek az összes háztartás között, viszont a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások több mint a fele községekben élő háztartás, ez azt jelenti, hogy a községekben nagyobb a szegénység, gyakoribb a nem megfelelő jövedelemmel rendelkező háztartások előfordulása, mint a városokban. A számsorok tulajdonképpen a "veszélyeztetettséget" mutatják.
Naplózva
hunjoe
Newbie
*
Hozzászólások: 396


« Válasz #1 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 00:50:29 »

Megprobalom magam a Tinarg filozofiai magaslataba emelni.:

A szegenyseg nem szegyen,csak igen kellemetlen.
Gazdagnak lenni relativ dolog;minel nagyobb a gazdagsag,annal tobb a relative.
A meggazdagodas formulajat mar reg elmondta egy texasi olaj billiomos,csak kovetni kell:"kelj koran,dolgozz kemenyen,es talalj olajat". (J.Paul Getty)

Abban latok valami igazsagot,hogy ha" nem lennenek gazdagok,akkor a szegeny ember nem is tudna magarol,hogy szegeny".


Idézet
Fordítva pedig: a gazdagoknak szükségük van a szegények meglétére, mert különben nem tudnák, hogy ők gazdagok. És gazdagnak lenni jó dolog!<



Szerintem a gazdagoknak azert van szukseguk a szegenyekre ,hogy legyen kibol meggazdagodni.


De szerintem a kerdes amin igazan erdemes lenne filozofalni az az,hogy:

milyen lenne a vilag,ha nagy hirtelen az osszes penz szet lenne osztva egyenloen mindenki kozott,es ezaltal senki nem lenne gazdagabb a masiknal?
Mi tortenne a vilaggazdasaggal?Hogyan lenne tovabb?
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #2 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 01:42:43 »

Én egyelőre arról szeretnék - nem filozofálni, hanem - gondolkodni, beszélgetni, mit lehetne, mit kellene tenni annak érdekében, hogy itt, Magyarországon egyre kevesebben legyenek azok, akik nyomorognak és nélkülöznek.
Naplózva
hunjoe
Newbie
*
Hozzászólások: 396


« Válasz #3 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 01:56:49 »

Idézet
Én egyelőre arról szeretnék - nem filozofálni, hanem - gondolkodni, beszélgetni, mit lehetne, mit kellene tenni annak érdekében, hogy itt, Magyarországon egyre kevesebben legyenek azok, akik nyomorognak és nélkülöznek.



Elnezest kedves KapitanyG,nem akartam hi-jack-elni a temat.
Naplózva
sampdoria
Hero Member
*****
Hozzászólások: 6 247


« Válasz #4 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 06:02:55 »

Ebben a Jocoban egy filozofus bujt el. (Eleg rendesen)
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #5 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 11:12:47 »

Pillanatnyilag 97-ig tudok Neked adatokat írni.

Az egy főre jutó nettó jövedelmek alapján képzett népességtizedek részesedése az összes jövedelemből, százalékban
(korábban leírtam valahol: a népességtizedek - decilisek - egyforma létszámú csoportok, a jövedelem nagysága szerint "sorba állított" népességet osztják tíz egyenlő nagyságú csoportra)

_________1972__1977__1982__1987__1995__1997
1.tized_____4,0___4,5____4,9___4,5___3,3____2,9
2.tized_____5,9___6,3____6,4___6,0___5,0____4,7
3.tized_____7,0___7,3____7,3___6,9___6,2____5,9
4.tized_____8,0___8,1____8,1___7,7___7,2____7,0
5.tized_____8,9___8,9____8,8___8,5___8,2____7,9
6.tized_____9,8___9,8____9,6___9,4___9,1____8,9
7.tized____10,8__10,8___10,7__10,5__10,2___10,0
8.tized____11,9__12,0___11,9__11,8__11,7___11,6
9.tized____13,8__13,7___13,7__13,8__14,1___14,4
10.tized___19,9__18,6___18,6__20,9__25,0___26,7

Az első ránézésre is látszik, hogy az alsó csoportok részesedése folyamatosan csökken, a legfelső csoportnál viszont töretlen a növekedés.
Ha az átlagjövedelmeket nézzük, 1987-ben a felső tized átlagjövedelme 4,6-szerese volt az alsó tized átlagjövedelmének, 1995-ben viszont már 7,5-szerese.
A legutóbbi jövedelemfelvételek adataiból most és itt nem tudok semmit mutatni, de azt adatok nélkül is mondhatom, hogy a jellemző tendenciák tovább erősödtek.
Naplózva
Simon Iván
Jr. Member
**
Hozzászólások: 802


« Válasz #6 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 11:54:43 »

A szegénység - egy darabig - valóban relatív dolog. A Trabantos szegény a Mercedes-eshez képest. Az ilyen típusú szegénység csak a dolgokat fetisizáló amorális világunkban jelent tragédiát.

Az igazi tragédia az, amikor az alapvető létszükségletek szintjén jelentkeznek hiányok (élelmiszer, lakás, közlekedés, egészségügy és nem utolsósorban az iskolázási, tanulási lehetőségekben stb.).

Lehet, hogy többen demagógnak fognak kikiáltani, de teszek arra, hogy meg tud-e vásárolni valaki egy házimozi rendszert, egy sportautót, egy repülőgépet, egy méregdrága mobiltelefont vagy egy távolkeleti utat. Az viszont zavar, hogy szinte csak erről szól a világ, ez a célja az egész agymosásra építkező információs kornak: a fogyasztás, a fogyasztás és csak a fogyasztás. Akkor vagy VALAKI, ha fogyasztasz. Lassan - mint minden - a szegénység oka sem materiális, hanem társadalmi szintű morális; még a mai szegény magyar társadalom is képes lenne eltartani ezt az alig 10 millió embert valami nem nélkülöző, emberi szinten. Álom? Sajnos igen.

Luxusadó? Isten ments! Nagy vagyonok eredetének, főleg felhasználásának vizsgálata! Csak azt ne... Sokmilliós autók az utakon? Noná! Sokemeletes paloták? Hát persze! Pazarlás, sikkasztások, panama, korrupció? Következmény.
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #7 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 12:03:36 »

Idézet
Az igazi tragédia az, amikor az alapvető létszükségletek szintjén jelentkeznek hiányok (élelmiszer, lakás, közlekedés, egészségügy és nem utolsósorban az iskolázási, tanulási lehetőségekben stb.).


Kedves simoniván, a legalacsonyabb jövedelmű népességtizedben az ÉVES nettó átlagjövedelem 167 ezer forint. És mert ÁTLAGjövedelem, azt jelenti, hogy vannak, akik ennél is kevesebből élnek.
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #8 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 14:42:11 »

Ha jól értem, hogy mire vagy kíváncsi, akkor az benne van a táblázatban. Ha összeadod lefelé, kijön a 100 százalék (legalábbis remélem). A megoszlás azt mutatja, hogy az adott években az egyes decilisek az összjövedelem mekkora hányadát "szerezték" meg. 1997-ben a legalsó decilisnek az összjövedelem 3 százaléka jutott, ugyanakkor a legfelső decilis tette zsebre annak több mint egynegyedét.
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #9 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 14:56:50 »

Egyébként Matter már rákérdezett, de sajnos nincsenek adataim, viszont azt gyanítom, ha tovább bontanánk a legfelső decilist, valami olyasmit látnánk, hogy annak a bizonyos 26-27 százaléknyi jövedelemtömegnek a döntő részén a decilisbe tartozók töredéke osztozik.
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #10 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 21:53:40 »

A társadalmi jellemzők szerinti megoszlásokból érzékelhető, hogy melyek azok a körülmények, amelyek leginkább valószínűsítik a szegénységet. Az egyik ilyen "veszélytényező" a munkanélküliség. Erről már szó esett a Beszélgetések c.topicban - ha a szerver engedi, megpróbálom áthozni ide azt, ami ott elhangzott, mert véleményem szerint ehhez a témához is szorosan hozzátartozik.
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #11 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 22:00:55 »

A munkanélküliségről három forrásból állnak rendelkezésre adatok. Egyrészt a munkaügyi szervek nyilvántartásából, ami precíz és naprakész ugyan, de éppen mert nyilvántartás, természetszerűen csak azokról tájékoztathat, akik nyilván vannak tartva. Ezekből az adatokból nem kaphatunk semmiféle információt
a munka nélkül lévőknek arról az egyáltalán nem elhanyagolható létszámú csoportjáról, akiknek – mert már nem jogosultak semmiféle munkanélkülieknek járó ellátásra – nincs kapcsolatuk a Munkaügyi Központtal.
A másik adatforrás a KSH folyamatos reprezentatív munkaerő-felmérése, aminek az egyetlen hiányossága az, hogy minta, folyamatosan – negyedéves gyakorisággal – szondázza ugyan a mintába kiválasztott településeken a mintába bekerült háztartásokat, de végül is a minta olyan, mint egy háló. Nem arra a közismert hasonlatra gondolok most, amelyikkel a mintavételes felvételek módszerét szokták szemléltetni, nevezetesen, hogy a teljes sokaságba beleeresztünk egy merítőhálót. Inkább egy „negatív” hálóra gondoljatok, vagy valami „bűvös” hálóra, amivel leterítjük azt, amit vizsgálni akarunk, és a beborított területnek az a része, amit a háló szálai, csomói „takarnak”, látható lesz számunkra, a háló „lyukai” alá eső terület viszont sötétben marad, nem látszik. Ha tehát a „lyukak” valamelyikében történik valami, arról nem értesülünk, nem tudjuk számításba venni. Így fordulhat elő az – Jake talán emlékszik rá, épp mint a legutóbbi alkalommal is – , hogy minden várakozással ellentétben a munkanélküliek szűkebb körét nyilvántartó munkaügyi szervek ugyanarra az időpontra vonatkozóan magasabb munkanélküli-számot mutatnak ki, mint a nem regisztrált munkanélkülieket is számba vevő KSH-felvétel.
A valós számokat, a valós arányokat legpontosabban a népszámlálások mutatják meg – hiszen a népszámlálás teljes körű, az ország valamennyi lakosára kiterjedő adatfelvétel. Érthető, hogy ilyen volumenű lakossági adatfelvételre csak nagyobb időközönként kerülhet sor. Nálunk, de a legtöbb országban is általában tíz évenként tartanak népszámlálást. Természetes, hogy az adatok legnagyobb része, elsősorban számszerűségében, előbb-utóbb elavul. Nem is azzal a céllal rendeznek népszámlálásokat, hogy a következő népszámlálásig csak ezekhez az adatokhoz nyúljunk vissza, csak ezekre hivatkozzunk.
A népszámlálások igazi jelentősége abban van, hogy rendszeresen, többé-kevésbé szabályos időközökben - mint egy pillanatfelvételen – rögzítik a társadalom képét.
A nézőpont, a népszámlálás által felölelt kérdéskör gyakorlatilag mindig azonos, legfeljebb bővül, cizellálódik, egyes érdektelenné vált kérdések elmaradnak. És ha valaki egymás mellé teszi ezeket a pillanatfelvételeket, sokkal pontosabban látja a tényleges változásokat, mintha ugyanezt a folyamatos statisztika adataiból próbálná összerakni. Akit nap mint nap látunk, azon nem nagyon vesszük észre, hogy változik. Ha látjuk is, hogy mélyek az árkok a szeme körül, nem tudjuk megítélni, hogy ebből mennyi írható a fáradtság és mennyi az idő számlájára, nem tudjuk, mennyi ráncot képes majd eltűntetni róla egy kiadós alvás. De tegyük csak egymás mellé a tíz évvel ezelőtt készült és a mostani fényképét.

Nem akarom nagyon feldicsérni és fetisizálni a népszámlálást, csupán két megjegyzés még: a folyamatos statisztika adataiból az látszik, hogy a népszámlálás időpontja óta nem történt olyan változás, amely a foglakoztatottsági szerkezetet jelentősen módosította volna. 2001. februárját követően mintegy másfél évig nagyon lassú ütemben ugyan, de csökkent a munkanélküliség, aztán ez a folyamat megállt, sőt, némi növekedés következett be. A legfrissebb adatokat már megtárgyaltuk, hogy a mutatók változásának iránya tartós tendencia-e, vagy csupán átmeneti, azt csak később lehet megítélni.
A másik megjegyzésem: lehet, hogy nem tegnapi, hanem tegnapelőtti adatokat sorolok itt nektek, de vannak köztük olyanok, amelyek sehonnan máshonnan nem állnak rendelkezésre, csupán a népszámlálásból. Ilyen nézőpontból szemlélve viszont ezek számítanak a legfrissebbnek…

Akkor induljunk onnan, hogy Magyarország 15 éves és idősebb népességéből 3,7 millió a foglalkoztatott, a 4,8 millió nem foglalkoztatott közül 4,2 millióan iskolai tanulmányaikat végzik, vagy nyugdíjból illetve más egyéb jövedelemből élnek, eltartják őket stb. – lényeg az, hogy ők egyáltalán nem is jelennek meg a munkaerő-piacon.
Viszont 620 ezren vannak azok, akik munkát keresnek – vagyis munka nélkül vannak, és szeretnének dolgozni.
Közülük hivatalosan nem minősül mindenki munkanélkülinek – a statisztika csak azokat tartja számon munkanélküliként, akik bármikor, akár azonnal – de legfeljebb 2 héten belül – munkába tudnának állni, ha valami munkalehetőség adódna a számukra. (Itt említem meg, vagy inkább hangsúlyozom, hogy ennek a munkanélküli-fogalomnak az égadta világon semmi köze nincs a regisztrációhoz és a munkaügyi szervek nyilvántartásához, a feltétel csupán az, hogy az illetőnek ne legyen munkája, ténylegesen - tevőlegesen - keressen munkát, és ha talál, azt két héten belül képes legyen megkezdeni.) Így „statisztikailag” van kevesebb mint 420 ezer „hivatalos” munkanélkülink – és több mint 200 ezer olyan munkát keresőnk, akinek két hétnél hosszabb időre lenne szüksége ahhoz, hogy fel tudja venni a munkát. Ha arra gondolunk, hogy mennyi idő alatt intézhető el pl. egy gyerek óvodai elhelyezése, a munkanélküli-életforma „felszámolása”, nem indokolt munkavállalási szándékuk komolyságában kételkednünk csupán abból kiindulva, hogy nem két hetet, hanem ennél hosszabb időt jelöltek meg.
A munkát nem keresők 4,2 milliós tömegének csak töredékét jelenti az a közel 40 ezer személy, aki úgy gondolja, hogy semmi esélye munkát találni, ezért már nem is próbálkozik se munkaközvetítővel, se hirdetésekkel – ők (a hivatalos szóhasználat szerint: a „passzív munkanélküliek”) egész egyszerűen feladták a reményt. Viszont mégiscsak 40 ezer emberről van szó – ez nagyjából annyi, mint pl. Cegléd vagy a II. kerület teljes népessége. Közöttük nagyjából fele-fele arányban vannak a férfiak és a nők, a többségük 40 évesnél idősebb, jellemzően nem túlságosan magasan iskolázottak - mintegy ötödük érettségizett, a diplomások, oklevéllel rendelkezők száma körükben a másfél ezret sem éri el.
(Beszélgetések, 6323.)
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #12 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 22:14:04 »

A Beszélgetésekben feltették a kérdést, hogy területileg hogy alakul a foglalkoztatottság, milyen különbségek vannaka megyék, régiók között. Ez a táblázat-utánzat egy megyénkénti megoszlás - az oszlopk alján lévő abszolut számból visszaszámolható a számszerű adat, de az a kevésbé fontos.

Az első oszlop az adott terület 15 éves és idősebb népessége. A második: a foglalkoztatottak. A harmadik: a nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség együtt A negyedik: a munkát keresők Az ötödik: a munkanélkülinek minősülők.
A megyéket a régiók szerint szedtem sorba.

Tehát: Budapesten él a 15 éves és idősebbek majdnen egyötöde (18,2%),Pest megyében az egytizede...
A munkanélküliek 12 százaléka fővárosi lakos, 8,5 százaléka Pest megyei stb.

Budapest__18,2_____ 20,2______16,7_____ 13,4______12,0
Pest______10,5_____ 11,3_______9,9______9,5_______8,5
Fejér______4,2______4,8_______3,8______3,5_______3,3
Komárom__3,1______ 3,4______2,9_______2,4______2,3
Veszprém__3,7______4,0_______3,4______2,9_______2,6
Győr______4,3______5,0_______3,8______2,7_______2,4
Vas_______2,6_____ 3,1_______2,3_______1,5______1,3
Zala______2,9______3,2_______2,8_______2,5______2,4
Baranya___4,0______3,7_______4,3______4,4_______4,5
Somogy___3,3______3,0_______3,5_______3,7______3,8
Tolna_____2,4_______2,4______2,5_______2,5_______2,5
BAZ______7,1_______5,7______8,2______11,2______12,4
Heves_____3,2______3,0______3,4_______3,3_______3,5
Nógrád____2,2______2,0_______2,3______2,8_______2,8
Hajdú_____5,3______4,7_______5,7_______7,0______7,6
Jász______4,0_______3,6______4,3_______5,0______5,3
Szabolcs__5,4_______4,3_______6,3______7,8_______8,6
Bács______5,3______5,2_______5,4______5,4_______5,6
Békés_____3,9______3,4_______4,3______4,5_______4,7
Csongrád__4,3______4,2_______4,4______3,8_______4,0
Összesen_100,0____100,0____100,0_____100,0____100,0
_______8503379__3690269__4813110__624194___416210
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 278


« Válasz #13 Dátum: 2003. Szeptember. 14, 22:19:56 »

És itt egy másik, ez szerintem jobban mutatja a területi különbségeket. Itt minden az adott terület 15 éves és idősebb népességéhez van viszonyítva, és első ránézésre látszik, hogy Győrben és Vasban a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya, a munkát keresőké és a munkanélkülieké viszont ott a legalacsonyabb. Vagy nézzük meg Szabolcsot az egyharmados foglalkoztatottsági aránnyal és az érmes helyre jó munkanélküliekkel.
A munkanélküliségi rátát úgy számolják, hogy a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számához( ők vannak jelen a munkaerő-piacon) viszonyítják a munkanélkülieket (tehát nem a 15 éves és idősebbek vagy a közülük nem foglalkoztatottakhoz, pláne nem a teljes népességhez.)

Budapest__1550299____48,1______51,9_____5,4_______3,2
Pest_______890810____46,8______53,2_____6,6_______4,0
Fejér______359426____48,8______51,2_____6,0_______3,8
Komárom__262783____47,2______52,8_____5,8_______3,6
Veszprém__311319____47,4______52,6_____5,8_______3,5
Győr______365300____50,1______49,9_____4,6_______2,7
Vas_______224574____51,1______48,9_____4,2_______2,3
Zala_______249519____46,7______53,3_____6,3______4,1
Baranya____341576____39,9______60,1_____8,1______5,5
Somogy____278689____40,4______59,6_____8,3______5,7
Tolna______207046____42,5______57,5_____7,5______5,1
BAZ_______602223____34,8______65,2_____11,6______8,6
Heves_____272294____40,4______59,6______7,6______5,4
Nógrád___ _183224____39,7______60,3______9,5______6,4
Hajdú______450236____38,8______61,2______9,7______7,0
Jász_______342265____39,0______61,0______9,2______6,4
Szabolcs___462345____34,1______65,9_____10,5______7,7
Bács______452830____42,3______57,7______7,5_______5,1
Békés_____331227____37,8______62,2______8,5______6,0
Csongrád__364394____42,3______57,7______6,5______4,6
Összesen_ 8503379____43,4______56,6______7,3______4,9

(Ez valahol a 6370-6380 körül van a Beszélgetésekben - csak azért mondom, hogy akit érdekel, milyen kérdések adódtak közben, esetleg visszakereshesse.)
Naplózva
tomcat
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 234



« Válasz #14 Dátum: 2003. Szeptember. 15, 02:20:05 »

Kedves Kapitanyg!

***************************************************************
Idézet
Pillanatnyilag 97-ig tudok Neked adatokat írni.
 
 Az egy főre jutó nettó jövedelmek alapján képzett népességtizedek részesedése az összes jövedelemből, százalékban
 (korábban leírtam valahol: a népességtizedek - decilisek - egyforma létszámú csoportok, a jövedelem nagysága szerint "sorba állított" népességet osztják tíz egyenlő nagyságú csoportra)
 
 _________1972__1977__1982__1987__1995__1997
 1.tized_____4,0___4,5____4,9___4,5___3,3____2,9
 2.tized_____5,9___6,3____6,4___6,0___5,0____4,7
 3.tized_____7,0___7,3____7,3___6,9___6,2____5,9
 4.tized_____8,0___8,1____8,1___7,7___7,2____7,0
 5.tized_____8,9___8,9____8,8___8,5___8,2____7,9
 6.tized_____9,8___9,8____9,6___9,4___9,1____8,9
 7.tized____10,8__10,8___10,7__10,5__10,2___10,0
 8.tized____11,9__12,0___11,9__11,8__11,7___11,6
 9.tized____13,8__13,7___13,7__13,8__14,1___14,4
 10.tized___19,9__18,6___18,6__20,9__25,0___26,7
 
 Az első ránézésre is látszik, hogy az alsó csoportok részesedése folyamatosan csökken, a legfelső csoportnál viszont töretlen a növekedés.
 Ha az átlagjövedelmeket nézzük, 1987-ben a felső tized átlagjövedelme 4,6-szerese volt az alsó tized átlagjövedelmének, 1995-ben viszont már 7,5-szerese.
 A legutóbbi jövedelemfelvételek adataiból most és itt nem tudok semmit mutatni, de azt adatok nélkül is mondhatom, hogy a jellemző tendenciák tovább erősödtek.

************************************************************
Ez egy nagyon érdekes statisztika, néhány dolgot világosan elárul. Például hogy anyolcvanas években felvett köcsönök legnagyobb részét az alsó 40%-ra fordították, meg az is, hogy a dolgok 85 - 86-ban fordultak meg, és már akkor elsösorban ugyanezen réteg hátrányára. Erre tett rá a tulajdonosi struktura megváltozásából adódó gazdasági válság és, hogy ez a válság ott még most is tart.

Ha most a válság nem mélyülne tovább, és a nagy nyugateurópai cégek nem minket, a többi ujbelépövel együtt, egyfajta elfekvö árúkészlet lerakónak használnának, amivel tönkretehetnék a maradék gazdaságunkat. Akkor szerintem 3-4 éven belül, elöször az építöíparban, majd gyorsan utána több szolgáltató iparágban erös és gyorsan növekvö konjunktúra fog kialakulni. Ez meg fogja fordítani a tendenciát a 4-8 tizedekben. A konjunktúra el fog jutni a harmadik, talán egy idö után a második tizedbe is, egyszerüen a munkaeröszükséglet növekedése miatt.

Ha a GDP eléri az EU átlag háromnegyedét (ma valamivel több mint a fele), ez kb 15-30 év múlva következhet be, akkor lesz az ország gazdasága elég erös ahhoz hogy a legalsó réteget érdemben felkarolja, és elfogadható szintet tudjon biztosítani nekik. Sajnos nagy a veszélye annak, hogy mindezt támogatások formájában, tehát gazdasági ellenszolgáltatások nélkül.

Álom, álom…

Álmos üdvözlettel Tomcat
Naplózva
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 96
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország