NOL Fórum
2017. Augusztus. 17, 02:44:59 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 17
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Az oktatasrol  (Megtekintve 28190 alkalommal)
Thalassa
Newbie
*
Hozzászólások: 487


« Dátum: 2004. Június. 01, 08:24:13 »

Mennyire hasznos a kotelezo oktatas? Fontos-e, hogy allami kezen legyenek az iskolak? Befolyasolna-e a teljesitmenyt es a szulok/gyerekek hozzaallasat, ha minden iskola maganiskola lenne, egyfajta szabadpiac, ahol a fogyasztok dontenek arrol, kinek a szolgaltatasait veszik igenybe?

Szuksege van minden gyereknek 8-10-12 ev iskolara?

Varom a velemenyeteket minden oldalrol. Azoket foleg, akiknek barmilyen, jo vagy rossz, tapasztalatuk van alternativ oktatasi modszerekkel, alternativ iskolakkal.
Naplózva
Thalassa
Newbie
*
Hozzászólások: 487


« Válasz #1 Dátum: 2004. Június. 01, 08:29:47 »

Kedves Annyhde es Kapitanyg!

Csak a tovabbi felreertesek elkerulese vegett:

1, mindig is azt mondtam, hogy a gyerek teljesitmenyet merjuk a hozza hasonlo koruakehoz, csak o ne merje sajat magat a korosztalya elvarasaihoz, divatjaihoz, stb, mert azok sajnos nem mindig az oltozkodesben merulnek ki. Es szerintem minel tobb idot van egy gyerek iskolaban, napi 6-8 orat, annal inkabb egy olyan szubkultura reszeve valik, ami neha pont az ellenkezojere tanitja, mint azt a szulei vagy a tanarai szeretnek. Egy ido utan nem art felulvizsgalni, hogy az iskolaban tanult tananyag (aminek nagy reszet szinten nem fogja hasznalni a valos eletben) meger-e annyit, hogy mellette hagyjuk a gyereket sok mast osszeszedni, ami se neki, se osszesegeben a kozossegnek nem jo.

2, Nem mondtam, hogy maradjon otthon az a gyerek, aki nem egeszseges kornyezetben nevelkedik. Csak annyit szerettem volna mondani, hogy az ilyen gyerekek ketszeresen is szenvednek. Az iskolaban sem es otthon sem kapjak meg azt, amire szukseguk lenne. Sokkal nagyobb eselyuk van az elkallodasra, mint masoknak.

3, Az, hogy "iskola nelkul" egy felkapott, atgondolatlan orulet lenne...hat ezzel nem tudok egyeterteni. Hacsak nem tudod ezt alatamasztani szemelyes tapasztalattal, statisztikaval, tenyekkel, addig ez egy eleg elhamarkodott iteletnek tunik.

4, Iskola nem volt mindig :-) Egy relative uj talalmany, foleg a kotelezo iskola. Evezredekig azt a mesterseget tanulta a gyerek, amire a szulei tanitottak. Olvasni-irni tanulni keveseknek adatott meg. Ma mar ez szerencsere nem igy van, de meg ma is az iskolan kivul szedjuk ossze ismereteink nagy reszet. (Egyes kutatasok szerint 90 %-at!!!)
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 359


« Válasz #2 Dátum: 2004. Június. 01, 08:32:12 »

Majd jövök, kedves Thalassa
Naplózva
barika
Hero Member
*****
Hozzászólások: 26 548


"A malis vituperari laus est."


« Válasz #3 Dátum: 2004. Június. 01, 10:22:46 »

Érdekes felvetés és sebtiben csak néhány megjegyzésem, kiegészitésem van:

1. Az általános cim után eléggé egy konkrét kérdésre redukáltad a vitainditót. Ez nem lenne nagy gond, de szerintem nem a legfontosabbra. Kötve hiszem ugyanis, hogy amennyiben (csak a példa kedvééért) a NOL "oktatási bizottsága" egyhangúlag arra a megállapitásra jutna, higy le az iskolákkal, vissza a gyereket a szülői kézbe attól a helyzet sokat változna. Az idő kerekének megvan az a rossz szokása, hogy csak előre hajlandó forogni. Az iskolák nemrég kialakult rendszerének talán "betehet" olyan alternativa, mint az Internet (Olvastam például, hogy sok elmaradott országban sokkal gyorsabban tör előre az internetes oktatási forma, mint a hagyományos, mert annak infrastrukturáját könnyebb megteremteni, mint a hagyományosét. Olyan ez, mint Magyarországon a mobiltelefon rohamos terjedése a rendszerváltás után amikor a vezetékes telefonhálózat nehézkes felkapaszkodását a mobilhálózat lekörözte.)

Szóval szerintem beszéljünk majd arról is, hogy a "modern" oktatási formák hogyan működhetnének jobban, vagy egyáltalán mik azoknak a kivánatos, vagy nem kivánatos sajátosságai mert úgy érzem ennek a kérdésnek nagyobb a realitása.

2. Első hozzászólásod azt sugallja, hogy már volt valahol előzménye a topiknak és két (kétségkivül magas illetékességi szintű) célszemélyt szólitassz meg mintegy folytatva az ott megkezdett polémiát. Megadhattad volna a linket. Remélem egyébként be lehet szállni a hármótok vitájába, mert a kérdés pl. engem is érdekel...
Naplózva

Everyone ought to bear patiently the results of his own conduct.
annyhde
Jr. Member
**
Hozzászólások: 837



« Válasz #4 Dátum: 2004. Június. 01, 13:39:46 »

Itt a 3.!
Hiányoltalak :-) Nem hiába! Te a jövőt emlegeted. Van alternatíva erre is, a gazdagabb országokban is. Pl. Svájc.

Talán ezeket nézd át:
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?Forum=1&TopicID=2013
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?Forum=1&TopicID=1974

PS. Napközben gyenge, rosz vonalam van az internethez. Talán este...
Naplózva
Thalassa
Newbie
*
Hozzászólások: 487


« Válasz #5 Dátum: 2004. Június. 01, 23:14:17 »

Kedves Barika!

Nem volt szandekom leredukalni a vitainditot, csak valamit irnom kellett es hirtelen ezek a kerdesek jutottak eszembe. Termeszetesen megbeszelhetunk barmit, ami csak erdekli a resztvevoket. En sajnos csak olyan 24 ora mulva tudok jelentkezni mert csotores kovetkezteben ket haloszobankat is elarasztotta a viz, es most szaritjuk a szonyegeket :-(
Naplózva
barika
Hero Member
*****
Hozzászólások: 26 548


"A malis vituperari laus est."


« Válasz #6 Dátum: 2004. Június. 02, 00:14:39 »

Idézet
Kedves Barika!
 
 Nem volt szandekom leredukalni a vitainditot, csak valamit irnom kellett es hirtelen ezek a kerdesek jutottak eszembe. Termeszetesen megbeszelhetunk barmit, ami csak erdekli a resztvevoket. En sajnos csak olyan 24 ora mulva tudok jelentkezni mert csotores kovetkezteben ket haloszobankat is elarasztotta a viz, es most szaritjuk a szonyegeket :-(


Szia,

OK OK.

Sajnallak a csotoresedert, ismerem a gyonyoroket. Ha nem is csotoresben, de basement elarasztasban volt reszem nem is olyan regen.

En most lemegyek egy sorre a kollegakkal. Januarban beveyettek, hogy minden honap elso keddjen leulunk egy kozeli korcsmaban es en meg eddig soha nem tudtam megjelenni.

Nagyon erdekel a tema es van egy ket komoly kerdesem, de varom a tobbieket. Addig meg csak morfondirozok...
Naplózva

Everyone ought to bear patiently the results of his own conduct.
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 359


« Válasz #7 Dátum: 2004. Június. 02, 02:40:03 »

Kedves Thalassa, nehéz napom volt ma, ne haragudj, nem nagyon tudok most az érveimből valamiféle rendszert felépíteni, inkább csak ömlesztem őket. És feltehetően rengeteg minden kimarad - de, remélem, még folytatjuk...

„Iskola nem volt mindig :-) Egy relative uj talalmany, foleg a kotelezo iskola. Evezredekig azt a mesterseget tanulta a gyerek, amire a szulei tanitottak. Olvasni-irni tanulni keveseknek adatott meg.” – írod.

Bizony, keveseknek adatott meg. Én számokat is tudok. 1920-ban például a több mint 7 milliónyi 6 évesnél idősebb magyarországi lakosból 1 milliónál több volt az analfabéta. Ez annyit jelent, hogy száz emberből tizenöten a nevüket se tudták leírni. A legidősebb korosztály – a 60 felettiek, akik 1860-ban, vagy még előbb születtek – 35 százaléka egyetlen osztályt sem végzett (és sokan mindössze egy-két osztályt jártak ki). A közvetlenül utánuk következő korosztályban (az 1860-as években születetteknél) már kicsivel jobb az arány: kevesebb, mint egyharmad a teljesen iskolázatlan. A hetvenes években születetteknél egynegyed, az 1880 után születetteknél már „csupán” 10 százalék.

Ha akarod, írhatok adatokat a „magasabb” iskolázottságra vonatkozóan is – de azt hiszem, meg tudod saccolni, mennyien végezhettek középiskolát, netán egyetemet akkor, amikor még a négy elemi elvégzése is inkább csak a városokban volt jellemző, a falusi népesség körében pedig már művelt embernek számított az, aki tudott írni-olvasni. A falvak legtöbbjében a XIX. század csaknem legvégéig egytanítós, kétosztályos alsó elemi iskola működött csupán – ha működött.
(Pár évvel ezelőtt kezembe került Mözs község monográfiája, a korabeli dokumentumok között szerepel az elemi iskola „tanterve” – majd holnap bemásolom…)

Az, hogy a XIX. század utolsó éveitől – ahogy az 1920. évi népszámlálás előbb idézett életkor szerinti adataiból is látható – emelkedni kezdett az iskolázottsági, műveltségi szint, Eötvös Józsefnek köszönhetö. Az 1868-ban megszületett közoktatási törvénynek, a bevezetett, 15 éves korig tartó tankötelezettségnek (amelynek teljesítését szigorúan ellenőrizték is), továbbá annak, hogy nemcsak kötelezettségeket írtak elő, de megteremtették hozzá az alkalmas, megfelelő iskolahálózatot is.

Ez az egyik oka annak, hogy felelősséggel le merem írni: igen, hasznos a kötelező oktatás.

A másik ok pedig – de inkább kérdezek: mi lesz a sorsa azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei nem tartják fontosnak, szükségesnek a tanulást? (Márpedig ilyen szülők vannak, nem is kevesen, tulajdonképpen innen indultunk a másik topicban…)

Igen, szüksége van minden gyereknek 8-10-12 év iskolára, ha nem mond le eleve arról, hogy segédmunkánál jobb munkát kapjon. Kevesebb idő alatt nem lehet azt az ismeretmennyiséget belegyömöszölni a gyerekbe, ami manapság az általános műveltséghez tartozik, ha még mellé szakmai tudást is akarunk, azt meg pláne nem. Ne a különleges képességű gyerekeket nézd, az oktatási rendszert nem hozzájuk igazítva kell kialakítani.

És szüksége van arra, hogy iskolába járjon, ne a szülő tanítsa. A szülő nem szakember, hanem laikus. A frizuránkat fodrásszal csináltatjuk, ha tönkremegy valamelyik háztartási gép, mesterembert hívunk – pont a gyerekünk tanítását ne bíznánk szakemberre? (Persze, tudom, nem biztos, hogy szakember, nem biztos, hogy jó szakember – de ez megint más kérdés.)
Meg aztán nem mindenki képes MINDENT alárendelni annak, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a gyerekéből. Esetleg dolgoznia kell, hogy ehessenek is, ne csak tanuljanak…


Idézet
Fontos-e, hogy allami kezen legyenek az iskolak?


Nem értem a kérdésedet. Magyarországon nagyon sok alapítványi, egyházi iskola működik. Kanadában nem így van?

Idézet
Befolyasolna-e a teljesitmenyt es a szulok/gyerekek hozzaallasat, ha minden iskola maganiskola lenne, egyfajta szabadpiac, ahol a fogyasztok dontenek arrol, kinek a szolgaltatasait veszik igenybe?


Vagyis a tehetősebb, jobb anyagi körülmények között élő gyerekek a legjobb, legszínvonalasabb iskolákba járnának, a kevésbé fizetőképesnek meg jutna a „maradék”. Vagy a közpénzen fenntartott néhány olyan iskola, ahova a szegényeket is beengedik. Mert úgy sejtem, amiről beszélsz, abban nem a szabad iskolaválasztás a lényeg (elvileg most is az van), hanem a minőségének megfelelően fizetett szolgáltatás.

Idézet
… ma is az iskolan kivul szedjuk ossze ismereteink nagy reszet. (Egyes kutatasok szerint 90 %-at!!!)


Igy tudásunk egyrészt meglehetősen esetleges (mi az az ismeret, amivel összetalálkozunk, és mi az, ami elkerül bennünket – vagy mi kerüljük el), másrészt – szerencsés esetben – egyéni, személyünkre szabott, ha 90 százalékot mondasz, az annyit jelent, hogy mindennek nevezhető, de uniformizáltnak igazán nem. Kérdés aztán, hogy a fennmaradó 10 százalékból mennyi az, ami általános, és mennyi a speciális, amit tulajdonképpen magunk választottunk. Miért baj az, ha az ismereteink kevesebb mint 10 százaléka olyan ismeret, amit mindenkinek el kell sajátítania?

Idézet
Az, hogy "iskola nelkul" egy felkapott, atgondolatlan orulet lenne...hat ezzel nem tudok egyeterteni. Hacsak nem tudod ezt alatamasztani szemelyes tapasztalattal, statisztikaval, tenyekkel, addig ez egy eleg elhamarkodott iteletnek tunik.



Az, mert hirdetik úton-útfélen, agitálnak, és egyelőre semmiféle bizonyítékuk nincs arra, hogy jobb és eredményesebb. A múltkor például ezt olvastam valamelyik fórumon (meg tudom adni a linket, ha érdekel):

„Mennyire ismeretes Magyarorszagon a Home School fogalma? Tudom legtobben meg mindig azt hiszitek hogy kisgyerekeiteket az iskolaba kell kuldeni mert minket is odakultek szuleink. Azt is hallom hogy a torveny benneteket meg mindig kotelez hogy feladjatok szuloi kotelessegeitek es idotok nagy reszet arra hogy az iskolai szervezetek idomitsak gyerekeiteket. Persze, meg mindig ez a rendszer megy a vilagon a legtobb helyen. De mar nem mindenhol! Ma mar millio szamra vannak azok akik jogaikkal elve vissza vettek bizalmukat az allami es magan intezmenyektol es csaladon belul keszitik fel gyermekeiket az eletre illetve magas foku tanitasi intezmenyekbe valo jelentkezesre. Ismersz Magyarorszagon olyan csaladot akik othon tanitjak gyermekeiket? (OK, a Polgar csaladon kivul, ha jol ertesultem, oket szuleik othon tartottak.) Z ”
Naplózva
barika
Hero Member
*****
Hozzászólások: 26 548


"A malis vituperari laus est."


« Válasz #8 Dátum: 2004. Június. 02, 02:42:11 »

Sziasztok,

Legurintottam egy Samuel Adams Lager-t egy korsócskával és bevallom még mindig nem olvastam el az előzetes vitát. Ezért önző módon felhozok néhány témát amiről én szeretnék beszélgetni ezzel a tisztelt gyülekezettel.

1. Jelen állapotomban ezt nehéz szavakba öntenem.

Egyrészről az oktatás egyedek képzése, tudásplántálás, karakterfejlesztés, miegymás. De másrészről több ennél: társadalmi szinten nézve az oktatáspolitika tömegformáló tényező. Az egyénekre alkalmazott módszerek algebrai vagy vektorösszege nem szükségképpen adja ki a jövő generáció úgynevezett "társadalmi tudatát".

Szerintem nem én vagyok az első aki ezt felismerte (pedig milyen hizelgő lenne, ha azzal jönnétek vissza, hogy óóóóóó Barika, ne szerénykedj).

Ami matat az agyamban az az, hogy vajon a fent vázolt kétféle oktatás összhangba hozható-e vagy vannak közöttük ellentmondások, melyeket néha nehéz kompenzálni? Melyiknek adnak prioritást az oktatáspolitikák és mennyire tudatos egyikük, vagy másikuk tervezése?

2. Ez igen egyszerű.
Szinte minden rendszer amelybe beleszagoltam fennen hirdette a pedagógusi hivatás fontosságát, a jövő generációt alakitó emberkék kitüntetett szerepét bla bla bla bla bla.
Ugyanakkor szerény tapasztalásom szerint a pedagógusi, tanári pálya és odaadás társadalmi - és nem szégyen kimondani - anyagi elismertsége a gyalogbéka valaga alatt van szinte mindenütt legkevesebb a relativ skálán, de legtöbbször az abszoluton is. Itt amerikában egy tanári fizetés olyan második keresetnek elmegy egy családban. És mivel itt az társadalmi elismertség mértéke a vagyon, a másodikból automatikusan adódik az első. Mig egy közepes ügyvéd, vagy orvos pironkodik ha "csak" 3 és 5százezer között kaszál évente, a tanári pályán egy negyvenezres bruttó már szép eredménynek számit.

A kérdés egyszerű: Miért?

3. Végül az örökös vesszőparipám, az amerikai és a porosz oktatási stilus összevetése.
Röviden jellemezve az amerikai a common, let’s have a good time, mihozzánk gyere és töltsünk együtt néhány csodálatos esztendőt szemben a poroszos borulj le bammeg a tudomány oltára előtt és szenvedj, vagy menj a ..... stilus...
Naplózva

Everyone ought to bear patiently the results of his own conduct.
barika
Hero Member
*****
Hozzászólások: 26 548


"A malis vituperari laus est."


« Válasz #9 Dátum: 2004. Június. 02, 02:43:09 »

Jé, közben Te is meggyüttél. Most olvashatok.

De mi ez a sok kacsacsőr? :-)))
Naplózva

Everyone ought to bear patiently the results of his own conduct.
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 359


« Válasz #10 Dátum: 2004. Június. 02, 02:53:20 »

Azért majd olvasd el az előzményeket, elsősorban a Kellenek-e a cigányok (kb. ilyen vagy nagyon hasonló) című topicban, Annyhde két linkje közül a második.
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 359


« Válasz #11 Dátum: 2004. Június. 02, 03:05:41 »

Az Internet nyilván az oktatásban is óriási lehetőség, bár én úgy gondolom, igazán a felsőoktatásban lenne érdemes a ki- és a felhasználásáról gondolkodni.
Hogy a középiskolát nem mondom, annak elsősorban érzelmi oka van, és saját tapasztalataimból indulok ki: ha netes középiskolába jártam volna, nem ismertem volna meg azt a néhány nagyszerű tanárt, akit ott megismerhettem. Hatalmas veszteség lenne, úgy érzem.
Azt hiszem, kamasz-korban (a középiskolai évek az még kamaszkor, vagy korai ifjúkor? végül is mindegy!) szükség van arra, hogy a tanár (legalább néhány tanár...) egyéniségével, személyiségével is hasson a diákjára. Ezt "neten át" nem tudom elképzelni...
Persze, kisiskolásoknál sem zárom ki - az jut eszembe, hogy hajdanán olvastam valami cikket arról, hogy Ausztráliában a hatalmas távolságok miatt nagyon sok gyerek nem tud "rendes" iskolába járni, így ők rádió segítségével tanulnak - a rádió bemondja a feladatokat, a gyerek meg postán beküldi, aztán rádióan hangzik el az értékelés - ez akkoriban nagyon tetszett nekem... Gondolom, később jött a televízió, helikopter, mit tudém én, hova fejlődött azóta a világ Mosolyog)
Naplózva
kivandorlo66
Hero Member
*****
Hozzászólások: 5 785


« Válasz #12 Dátum: 2004. Június. 02, 03:55:19 »

Mennyire hasznos a kotelezo oktatas?

Nagyon hasznossak. Persze, ha nem mondjuk meg mire, akkor vitatkozhatunk sokaig semmi eredmennyel.

Fontos-e, hogy allami kezen legyenek az iskolak?

A középkorban az iskolák nagyobb részt egyházi kézen voltak és bebizonyitották a hitterjesztésben, hogy kitünő eszközei az indoktrinációnak. A szabad várossokban levő iskolák viszont a gyakorlati tudományokban és művészetekben is csodálatos eredményeket értek el.

A felvilágosodott uralkodók a 18. században allapitották az állami iaskolákat. Amelyeknek célja az ország lakósságának nemzetté alakitása volt. Az én ismereteim szerint ez sok helyen sikerült. A legtökéletesebb talán a Porosz-Német model volt. Ahol megteremtették a világ legegységesebb társadalmát. Ők voltak a legjobban képzett és legfegyelmezetteb, katonák, bürokrták, iparosok, munkások stb. Egy nemzet kitünő kommunikációval, beszédben és írásban, határtalan rendszeretettel. A végeredmény határtalan arogancia és 2 háboru a világ ellen.

Ha tehát az iskola célja a diákok beépitése a társadalomba akkor legjobb az állami iskola. Ha viszont külön csoportokba akarod beépiteni a gyerekeket, gazdasàgi ostàly, vllàs, bőrszín, vagy más az egész ország számára elfogathatatlan szempont szerint akkor persze privát iskolára van szükség.


Befolyasolna-e a teljesitmenyt es a szulok/gyerekek hozzaallasat, ha minden iskola maganiskola lenne, egyfajta szabadpiac, ahol a fogyasztok dontenek arrol, kinek a szolgaltatasait veszik igenybe?

Még a legjobb privát iskolákban is árulják a diplomákat. A milliomos gyerekek csak isznak, drógáznak, mulatnak, de a papák megveszik nekik a diplomákat a legnevesebb Amerikai privát egyetemeken. Persze valamannyi korrupció van az államban is, de ott legalább bűnözés és büntetendő ha kisül.

Szuksege van minden gyereknek 8-10-12 ev iskolara?

A tieidnek van-e szükségük?
Én találkoztam itt szellemi és egyéb fogyatékos emberekkel, akiket olyan jól és olyan hosszú ideig tanitottak, hogy teljesen önállóan és egészen jól megtudtal élni. Igy arra a követekeztetésre jutottam, hogy minél szerényebbek egy egyén képességei anná több és hosszab iskolázást igényel. Persze nem kínzást, hanem öröteljes, jutalommal motivált, nevelést.

Varom a velemenyeteket minden oldalrol. Azoket foleg, akiknek barmilyen, jo vagy rossz, tapasztalatuk van alternativ oktatasi modszerekkel, alternativ iskolakkal.

Nekem volt kapcsolatom alternativ iskolákkal is. Az egyetlen előnye a privát iskoláknak, hogy jobban megválogathatják a diákjaikat mint az államiak. Némely allami iskolában a gyerekek 80 százaléka szegény akik nemcsak, hogy nem képesek fizetni, de az iskolában etetik őket és ott kapnak orvosi felügyeletet is.
Amerikában a szegénység nagyrészt a gyrerkek és öregek keresztje.
Az én videkemen a legelítebb iskolák is államiak és nem külvárosiak. Mivel a tehetségeseknek szervezett válogatott tanulókbol összeszedett iskolakat olyan hatalmas csoportbol válogatják amilyen a privát meg külvárosi iskoláknak nincsen.
A privát iskolákban a tanitói fizetések nem érik el az állami tanitók fizetésének felét sem. Ott csak olyanok dolgoznak akik félnek a lakósság szegényebb felétöl, vagy nagyon vallásossak.
Naplózva
kivandorlo66
Hero Member
*****
Hozzászólások: 5 785


« Válasz #13 Dátum: 2004. Június. 02, 04:10:36 »

Idézet
Az Internet nyilván az oktatásban is óriási lehetőség, bár én úgy gondolom, igazán a felsőoktatásban lenne érdemes a ki- és a felhasználásáról gondolkodni.


En vegeztem egyetemi kurzust az interneten. Sot a Coloradoi egyetemen szerztem egy diplomat amely engem jogosit az o altaluk hasznalt eTeaching rendszerrel tanitani kurzusokat akarmilyen szinvonalon. Az internetes kurzusokon a kibukok aranya meg nagyobb mint a klasszikus iskolakban.
Idézet
Hogy a középiskolát nem mondom, annak elsősorban érzelmi oka van, és saját tapasztalataimból indulok ki: ha netes középiskolába jártam volna, nem ismertem volna meg azt a néhány nagyszerű tanárt, akit ott megismerhettem. Hatalmas veszteség lenne, úgy érzem.

Ebben nagyon igazad van.
Idézet
Azt hiszem, kamasz-korban (a középiskolai évek az még kamaszkor, vagy korai ifjúkor? végül is mindegy!) szükség van arra, hogy a tanár (legalább néhány tanár...) egyéniségével, személyiségével is hasson a diákjára. Ezt "neten át" nem tudom elképzelni...

Persze lehet az iskola reszben internetes, nemely targyyal az interneten, vagy minden targy bizonyos reszevel az interneten, stb.
Idézet
Persze, kisiskolásoknál sem zárom ki - az jut eszembe, hogy hajdanán olvastam valami cikket arról, hogy Ausztráliában a hatalmas távolságok miatt nagyon sok gyerek nem tud "rendes" iskolába járni, így ők rádió segítségével tanulnak - a rádió bemondja a feladatokat, a gyerek meg postán beküldi, aztán rádióan hangzik el az értékelés - ez akkoriban nagyon tetszett nekem... Gondolom, később jött a televízió, helikopter, mit tudém én, hova fejlődött azóta a világ Mosolyog)

Az internetes oktatas valoszinuleg mindig kiegeszito marad a szemelyes kapcsolatok fontossaga miatt, bar a technikai eskozok tokeletesednek, teljes hang, kep es a szemelyi kapcsolatok egyeb reszeivel.
Naplózva
annyhde
Jr. Member
**
Hozzászólások: 837



« Válasz #14 Dátum: 2004. Június. 02, 04:22:50 »

Te is ilyen hajnali bagoly vagy? :-)
Naplózva
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 17
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország