NOL Fórum
2017. Július. 20, 23:43:18 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 ... 35 36 37 38 39 [40] 41
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Nol-vitafórum - kérdések  (Megtekintve 94173 alkalommal)
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #585 Dátum: 2005. Szeptember. 09, 16:29:18 »

Az ír, dél-koreai minták felé mozdul el végre gazdaságunk, vagy latin-amerikai alapmintákat követünk majd? - tette fel a kérdést Böröcz József összehasonlító makrogazdaság-szociológus "A magyar komp" című tanulmányában. Jó lenne, ha "az állam vezető pozícióit elfoglaló politikai és hivatalnoki elitek legalább azt megpróbálnák megtenni saját társadalmuk világgazdasági előrejutása érdekében, ami saját kompetenciájukba tartozik" - fogalmazott.

A Rutgers University-n oktató szerző a NOL-vitafórumon válaszol olvasóink kérdéseire szeptember 13-án, kedden 15 és 17 óra között.
Kérdéseiket itt vagy az online@nepszabadsag.hu email-címen várjuk.
Naplózva
petró károly
Newbie
*
Hozzászólások: 446


« Válasz #586 Dátum: 2005. Szeptember. 12, 15:56:18 »

Tisztelt Böröcz úr,
írásai nagyon gondolatébresztőek, új megvilágításba helyezik azokat a kérdéseket, amelyek körül közéleti vitáink forognak. Alapvetően egyetértek.
Csak arra kérdezek rá, ami nem világos, illetve amit problémásnak érzek.
Elsősorban arra várnék választ, hogy
1. annyira eltérő gazdaságtörténeti úton haladó országok, mint Dél-Korea és Magyarország, egyáltalán összehasonlíthatók-e?
2. Kielégítő közös mértékegység lehet-e az egy főre jutó GDP 1960-ban és 1980-ban egy alapvetően KGST-ben kereskedő ország és egy, a másik gazdasági világrendszerbe beépült ország összehasonlításában?
3. Nem magyarázza-e nagyon nagy mértékben a 80-as évek óta elszenvedett magyar veszteséget, hogy közben az egyik gazdasági világrendszerből átkínlódtuk magunkat a másikba? Valamemnnyien tudjuk, hogy a SZU-nak eladott gépeinket is elszámolták valahogy a korabeli statisztikák, de azok eladhatatlanok voltak Dél-Korea partnerei számára, ezért ezek a számok nagyon lényeges pontokat elfednek.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #587 Dátum: 2005. Szeptember. 12, 16:44:08 »

Tisztelt Böröcz Úr!

A 2003. augusztus 13-án megjelent tanulmánya kétségtelenül elgondolkoztató írás, bár bennem meglehetősen sok kétely fogalmazódott meg írása kapcsán. Az első problémám, hogy legtöbb állítását önmaga cáfolja. Többször von le ugyanis olyan következtetést, melyről önmaga is elismeri: ezt így nem lehet! (lásd Írország és Magyaroroszág összehasonlítása, vagy éppen az 1960-1980 közötti gazdasági növekedés továbbvezetése, és ez alapján egy teljesen képtelen gazdasági növekedés prognosztizálása. Mindezeken Ön is elveti, de azért tudjuk jól, hogy az emberekben ettől függetlenül az fog megmaradni, hogy mégis milyen jó volt akkoriban. Ehhez hasonló feltételezéseket én is tudok gyártani oldalszámra: pl. milyen érdekes lenne, ha az 1880-1910 közötti növekedési ütemet vezetnénk tovább, és akkor már a világ egyik legfejlettebb országa lennénk stb.).
Hasonló problémáim vannak a Dél-Korea és Magyarország összehasonlításával foglalkozó résszel. Voltaképpen az tűnik ki az egészből, hogy hasonló elvek mentén működő, hasonló gazdasági mutatókkal rendelkező országok voltunk, de Dél-Korea elhúzott mellettünk. Ebben az esetben megint csak érvényes az előző megállapítás, vagyis az, hogy egy teljesen egészségtelen (jórészt hitelekből és belső fogyasztásból finanszírozott) gazdasági növekedést nem lehet (és nem is szabad) összevetni egy egészséges (hatákonyság-növekedésre és export-növekedésre épülő) gazdasági növekedéssel. Dél-Korea nem azért húzott el mellettünk, mert tovább kitartott az állami beavatkozás mellett, hanem azért, mert el tudta adni termékeit a világpiacon, és abból jelentős bevételekhez jutott. Magyarországnak ebben az esetben nem volt választási lehetősége, amit jól mutat Csehország esete is (Klaus próbálta meg figyelmen kívül hagyni az 1990-es évek elején a piacgazdaság alapvető téziseit. Az évtized közepére azonban neki is be kellett látni, hogy azt az utat kell járnia, mint nekünk.).
A latin-ameriaki fejlődési pályával kapcsolatban pedig mindig az jut eszembe, hogy nagyon jó PR fogás, csak éppen nincs semmi új benne Mindenki számára nyilvánvaló, hogy Mexikó, Brazília és Magyaroszág is függ a világgazdasági folyamatoktól, és a gazdasági növekedésünk követi a világban tapasztalható trendeket (csak mindig egy kicsit magasabb növekedési ütemmel rendelkezik - kb. 1%-kal).
Ezen túlmenően én Evans elméletét sem igazán értem (Mintha egyes államok lustaságből nem akarnák Önmaguk fejlődését). Szerintem itt alapvetően nem az akarás a lényeg, hanem az a gazdasági környezet, ami körülveszi az adott országokat. Dél-Korea fejődésében is elsősorban Japán játszott meghatározó szerepet , Latin-Amerika esetében pedig az USA (és részben Európa) felé irányuló nyeranyagkereskedelem. Sokkal fontosabb az, hogy mennyi tőke áramlik oda (FDI), és milyen céllal. Persze ezen túlmenően a helyi munkaerő képezettsége és munkafegyelme is igen fontos. 
Szerintem a gazdasági problémáinka nem kelle már megint a vezetőinkre kenni. El kell fogadni, hogy az 1960-1980-as években történt eladósodásunkról saját magunk is tehetünk - hiszen annak előnyeit a lakosság is jelentősen megérezte, ergo akkor nem tiltakozott kézzel-lábbal -, és az alacsony munka-hatékonysági mutatók is alapvetőne a munkavállalóknak "köszönhető". És bár a következő években jelentős fejlesztések fognak megvalósulni Uniós forrásokból, de ezek elsősorban a kommunális és közlekedési infrastruktúra terén jelentenek majd fejlődést. Vagyis megint csak a kereteket fogja javítani, magát a gazdaságot a gazdasági szereplőknek kell átalakítani, modernizálni, hatákonnyá tenni.
És akkor a végére hagytam a kérdést:

Tisztelt Böröcz Úr!
Biztos, hogy csak és kizárólag a politikusaink tehetnek arról, hogy elhúzott mellettünk Dél-Korea, és ma már kb. kétszer akkora egy főre jutó GDP-vel jellemezhető, mint Magyarország?

Tisztelettel:
Szabó Szabolcs
tanársegéd
ELTE-TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #588 Dátum: 2005. Szeptember. 12, 16:48:59 »

A hozzászólás az online@nepszabadsag.hu címre érkezett.
Naplózva
cselepet
Jr. Member
**
Hozzászólások: 574


« Válasz #589 Dátum: 2005. Szeptember. 12, 19:14:02 »

Kedves Böröcz úr,
vitára bocsátott írása végén a következő tanácsot adja  a magyar döntéshozóknak:
"mindenesetre szerencsés volna, ha az állam vezető pozícióit elfoglaló politikai és hivatalnoki elitek legalább azt megpróbálnák megtenni saját társadalmuk világgazdasági előrejutása érdekében, ami saját kompetenciájukba tartozik. Első lépésben levonhatnák például a konzekvenciákat a dél-koreai (szingapúri, hongkongi, ír, stb.) államszervezeti sajátosságokból és politikusi-hivatalnoki magatartásból saját szervezetükre és magaviseletükre nézvést. Hogy ez (jobb felől üt) "nemzeti", avagy (bal felől üt) "baloldali" lépés volna-e, ennek eldöntését bátorkodom a nyájas olvasóra bízni."

Ez így számomra elég talányos. Kifejtené konkrétan, milyen tennivalókra gondol, milyen konzekvenciákat kellene levonni  a sikeres felzárkózó országok államszervezeti sajátosságaiból és politikusi-hivatalnoki magatartásából?
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #590 Dátum: 2005. Szeptember. 12, 19:27:15 »

Az ír, dél-koreai minták felé mozdul el végre gazdaságunk, vagy latin-amerikai alapmintákat követünk majd? - tette fel a kérdést Böröcz József összehasonlító makrogazdaság-szociológus "A magyar komp" ( http://www.nol.hu/cikk/373568 ) című tanulmányában. Jó lenne, ha "az állam vezető pozícióit elfoglaló politikai és hivatalnoki elitek legalább azt megpróbálnák megtenni saját társadalmuk világgazdasági előrejutása érdekében, ami saját kompetenciájukba tartozik" - fogalmazott.
A Rutgers University-n oktató szerző a NOL-vitafórumon válaszol olvasóink kérdéseire szeptember 13-án, kedden 15 és 17 óra között.

Kérdéseiket itt vagy az online@nepszabadsag.hu email-címen várjuk.
A válaszokat szeptember 13-án 15 órától a Hová tart a magyar komp? c. zárolt topikban olvashatják.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #591 Dátum: 2005. Szeptember. 13, 11:18:48 »

emailben érkezett:
Tisztelt Böröcz József,
a cikkében közölt adatokból kiderül, hogy a magyar fejlődés akkor is egyre inkább elmaradt volna Dél-Koreáétól, ha nem törik meg a nyolcvanas évek elején a magyar növekedés lendülete. Az ön által közölt becslés szerint 2003-ra  a világátlag 130 százalékát értük volna el, miközben az 1960-ban azonos szintről induéó Dél-Korea már jóval meghaladta a 200 százalékot.
Szerintem ez arra utal, hogy a dél-koreai gazdaságban/társadalomban olyan növekedési potenciál volt/vagy van is, ami a magyar gazdaságban nincs meg.
Feltételezem, hogy az individualizmus jóval kevésbé kifejlett szintje teszi őket képessé akár parancsra, nagy nyomás alatt is imponáló teljesítmény produkálására. Nem túl vonzó tulajdonságok ezek egy magyar számára.
Mi erről a véleménye?
üdvözlettel
Horváth Tamás
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #592 Dátum: 2005. Szeptember. 13, 11:21:32 »

emailben érkezett:
Dear Mr. Borocz Jozsef,

I am interested in your writing about the Hungarian economy. I have other opinion on this topic.

1. Korean people work more with better quality than Hungarian people do, they have very good discipling
whenever they work.

2. Korean people can give up their many bad habits in order to get used to challenge, but Hungarian people
unlikely do that. For example, Hungarian people live a very unhealthy life by eating too much meat, drinking
large quantity alkohol, oh, somoking etc. It seems to me that Hungarian people haven't find a life style in
new time.

3. In Korea, if you don't work, you can't get any money from anyone, but in Hungary they can, so...

4. Hungarian people don't like to study, they live like Italian people.

5. Hungarian government performs very badly, the quality of their work affects every field of the
country.

6.Hungarian government treats their people like dogs, they just want to make money from any chance.

7. In Korea the people struggle against corruption since 1960, but in Hungary, now new type of corruption
is invented by raising up 50% salary to officials...

8. Hungarian government builds their economy after the model of Germany, you know, your country has twice
fallen down on the side of Germany, to be fair, German's economy is worse than Japan's

Hungary should learn much from Japan, Korea, in their TV I hardly find information from these culture. I
think today you compare Hungarian with Korea, wait, from now on you can prepare to compare Hungary with
China. Even we japanese fear of Chinese future, they are very hard-working and study-oriented.

Akira Eto
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #593 Dátum: 2005. Szeptember. 13, 11:42:25 »

Tisztelt Böröcz József!

Láttam régebben egy extrapolációt, amely azt mutatta, hogy milyen fejlődési ütem jellemezte a különböző országokat hosszabb távon. A grafikonból azt lehetett kiolvasni, hogy az országok gazdasági fejlődésének hosszabb távú tendenciája nem volt jelentősen befolyásolható rövid távú hatásokkal. Pl. Németország fejlődésében a háború törést hozott (lassuló növekedés), amely azonban rövidesen kompenzálódott (gyorsabb növekedés) és az ország gazdasági növekedése visszatért a hosszab távú tendencia pályájára.

1. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az országok gazdasági növekedése olyan tényezőkön múlik, amelyek nehezen változnak. Ilyen pl. az oktatás, kormányzati tisztesség (korrupció), a nemzetet alkotó polgárok agilitása, gondolkodásmódja, infrastruktúra, stb. Véleménye szerint elképzelhető, hogy a rendszerváltozással ilyen alapvető tényezők is megváltozhattak társadalmunkban?

2. Alapvetően kerülgetjük a forró kását a korrupció ügyében. A kormányzati korrupció csökkenti az állami beruházások hatékonyságát és jelentősen lassítja a gazdaságot. Jelentős részben ez az oka a D-Amerikai gazdaságok lassabb gazdasági fejlődésének. Csak néhány magyar példa a teljesen lehetetlen gazdasági jelenségekre, amelyek vagy a kormányzati hozzánemértésből, vagy a kormányzatiu korrupcióból fakadnak: a magyar autópálya drágább tökéletesen sík terepen, mint ugyanaz az aszfaltcsík az Alpokban építve; a számítógépek ára központosított közbeszerzéssel jelentősen magsabb, mint ugyanazon gépek szabadpiaci listaára; nem is beszélve a privatizációról. Véleménye szerint mi ezen jelenségek oka (kormányzati korrupció, vagy "csak" inkompetencia)? Mennyiben járulhat ez hozzá a gazdasági növekedés lassulásához?

3. Azonban talán a fontosabb kérdés (különösen egy szociológus számára), hogy mit kellene tenni a magasabb növekedési ütem eléréséért választópolgárként? Milyen eszközökkel lehet élni, és milyen módon? Kicsit konkrétabban: lát reális esélyt arra a kialakuló kétpárti keretek között, hogy a kormányzati munka hatékonyságát a választók képesek javítani?

4. Felvetném azt is, hogy az adott ország nemzeti termékét figyelembe vevő statisztiták is torzíthatnak. Mégpedig legalább két okból. Az egyik az, hogy az US dollár árfolyama jelentősen változik (nem a világ teljesítményével mozog együtt). A másik az, hogy a GDP nem tartalmaz számos tényezőt. Az egyik az adott ország belső árszínvonala. Ez probléma volt Magyarországon (nominális és vásárló erő paritáson mért GDP különbsége), de jelentősen árnyalja a képet pl. Kínában manapság (mindkét esetben megfigyelhető a valuta gazdasági teljesítménytől történő bizonyos fokú eltérése). A GDP nem tartalmaz olyan nehezen számszerűsíthető értékeket sem, mint pl. a környezetszennyezés. A GDP nem nem zsinórmértéke a polgárok jólétének sem.

5. Milyen szerepet játszanak a multinacionális cégek a gazdaság növekedési pályájának alakításáben? Az ön által összehasonlított időszakok ugyanis szintén egybeesik a multinacionális cégek jelentős térnyerésével. Nem gondolja, hogy a multik nemzeti érdekeket semmibe vevő piaci stratégiája szintén hozzájárulhat a gazdasági növekedés mérséklődéséhez? Egyáltalán, mi a véleménye a multinacionális cégek beruházásairól? Nem kellene a folyamatosan magasztalt működőtőke beáramlást más kontextusból nézni?
Naplózva
endrecskem
Newbie
*
Hozzászólások: 30


« Válasz #594 Dátum: 2005. Szeptember. 13, 12:06:07 »

A 80-as évek végén, amikor már a rendszerváltoztatás legjobb útját kerestük, a világgazdasággal foglalkozó tekintélyes kutatók körében erős tábora volt annak a nézetnek, hogy a dél-koreai illetve  a chilei(!) út (diktatorikus politikai rendszer + erőteljes piacgazdasági felzárkózás) követésére lenne szükség.
1. Mivel magyarázható, hogy ez a nézet Magyarországon még a nyílt vitáig sem jutott el - pedig úgy tudni, az Antall-kormány idején komoly gazdaságpolitikai pozíciók is ennek a nézetnek a képviselői kezében voltak?
2. Mennyiben tekinthető a földrajzi értelemben Latin-Amerikában fekvő Chile Pinochet alatt megtett útja "dél-koreai" mintát követő fejlődésnek?
Naplózva
pandacsoki_boborjan
Newbie
*
Hozzászólások: 17


« Válasz #595 Dátum: 2005. Szeptember. 13, 12:40:33 »

Kedves Böröcz József,
elolvasva téziseit, azon gondolkodtam, hogy talán több tényező is magyarázhatja azokat a hosszú távú különbségeket, amelyeket kimutat.

Ha jól értem, ön ezt a különbséget hangsúlyozza:
egy gyenge állami vezetés által a világgazdasággal szemben túlságosan nyitott és így függővé váló fejlődés;
és
az erős állam által a nemzeti tőke érdekeit védő, a globális versenyben a saját versenyképességet ösztönző fejlődés különbsége.

Lehetséges-e, hogy az ön által említett két jellegzetesen különböző fejlődési utat nem annyira a nyitottság és elzárkózás, illetve  a saját nemzeti tőke védelme vagy a külső vetrsenynek való kiszolgáltatása különbözteti meg,
hanem az állam ereje, határozottsága, hosszú távú kiszámíthatósága, vagy gyengesége, bizonytalansága? A hatvanastól a nyolcvanas évekig erős hatalomként működő Kádár-rendszer, vagy az alább valaki által említett Pinochet-rendszer sem volt annyira elzárkózó, mint Dél-Korea. Pinochet gazdaságpolitikája tudomásom szerint az amerikai érdekszféra felé nyitotta ki a liberalizált piacgazdaságot, miközben belül erős kézzel elnyomták az esetleges lázongást.

Ha igaz a logikám, a Bokros-csomag is csak azért bizonyult félsikernek, mert nem volt róla a magyar elit fő erői között hosszú távú megállapodás, így néhány éven belül a parlamenti ciklusok áldozatává váltak eredményei.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #596 Dátum: 2005. Szeptember. 13, 13:05:16 »

Az ír, dél-koreai minták felé mozdul el végre gazdaságunk, vagy latin-amerikai alapmintákat követünk majd? - tette fel a kérdést Böröcz József összehasonlító makrogazdaság-szociológus "A magyar komp" ( http://www.nol.hu/cikk/373568 ) című tanulmányában. Jó lenne, ha "az állam vezető pozícióit elfoglaló politikai és hivatalnoki elitek legalább azt megpróbálnák megtenni saját társadalmuk világgazdasági előrejutása érdekében, ami saját kompetenciájukba tartozik" - fogalmazott.
A Rutgers University-n oktató szerző a NOL-vitafórumon válaszol olvasóink kérdéseire szeptember 13-án, kedden 15 és 17 óra között.

Kérdéseiket itt vagy az online@nepszabadsag.hu email-címen várjuk.
A válaszokat szeptember 13-án 15 órától a Hová tart a magyar komp? c. zárolt topikban ( http://www.nol.hu/forum/topic/79759/ ) olvashatják.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #597 Dátum: 2005. Szeptember. 13, 13:57:19 »

Akira Eto megjegyzései és kérdései magyarul:

Érdeklődéssel olvasom Böröcz József úr magyar gazdasággal kapcsolatos elemzéseit, de eltér a véleményünk a témáról.
1. A koreaiak többet és jobb minőségben dolgoznak, mint a magyarok, rendkívül fegyelmezettek.
2. A koreaiak a magyarokkal ellentétben hajlandók feladni rossz beidegződéseiket, hogy megküzdjenek a kihívásokkal. A magyarok például nagyon egészségtelenül élnek, túl sok húst esznek, túl sok alkoholt isznak, túl sokat dohányoznak. Úgy tűnik, a magyarok nem tudtak megbarátkozni a korszerű életmóddal.
3. Koreában munka nélkül senki nem számíthat jövedelemre, ellentétben Magyarországgal.
4. A magyarok nem szeretnek tanulni, ebben az olaszokra hasonlítanak.
5. A magyar kormányzat nagyon gyengén teljesít, ami az ország életének minden területén érződik.
6. A magyar kormányzat úgy kezeli az embereket, mint a gazda a kutyáját, aki azt lesi, mikor juthat valami jó falathoz.
7. Koreában a hatvanas évek óta folyamatosak a korrupció korlátozására irányuló erőfeszítések, eközben Magyarországon virágzik a korrupció új típusa, a hivatalnokok jövedelmének fele is ebből származhat.
8. A magyar gazdaság a német modellt követi, pedig közismert, hogy az ország kétszer omlott össze a németek oldalán. Nem méltánytalan kijelenteni, hogy  a német gazdaság gyengébb a japánnál.

Magyarországnak nagyon sokat kellene tanulni Japántól, Dél-Koreától. A televíziójukban alig látok valamit ezekről a kultúrákról. Fel kell készülniük arra is, hogy Magyarországot Kínával kell majd összevetniük. Még mi, japánok is tartunk a kínaiaktól, mert nagyon keményen dolgoznak és rendkívül szívósan tanulnak.
Akira Eto
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #598 Dátum: 2005. Szeptember. 13, 15:40:29 »

Az ír, dél-koreai minták felé mozdul el végre gazdaságunk, vagy latin-amerikai alapmintákat követünk majd? - tette fel a kérdést Böröcz József összehasonlító makrogazdaság-szociológus "A magyar komp" ( http://www.nol.hu/cikk/373568 ) című tanulmányában. Jó lenne, ha "az állam vezető pozícióit elfoglaló politikai és hivatalnoki elitek legalább azt megpróbálnák megtenni saját társadalmuk világgazdasági előrejutása érdekében, ami saját kompetenciájukba tartozik" - fogalmazott.
A Rutgers University-n oktató szerző a NOL-vitafórumon válaszol olvasóink kérdéseire szeptember 13-án, kedden 15 és 17 óra között.

Kérdéseiket itt vagy az online@nepszabadsag.hu email-címen várjuk.
A válaszokat szeptember 13-án 15 órától a Hová tart a magyar komp? c. zárolt topikban ( http://www.nol.hu/forum/topic/79759/ ) olvashatják.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #599 Dátum: 2005. Szeptember. 13, 16:37:21 »

A válaszokat szeptember 13-án 15 órától a Hová tart a magyar komp? c. zárolt topikban ( http://www.nol.hu/forum/topic/79759/ ) olvashatják.
Naplózva
Oldalak: 1 ... 35 36 37 38 39 [40] 41
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország