NOL Fórum
2017. Június. 24, 16:49:24 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 217
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Vita a globális klímaváltozásról  (Megtekintve 341478 alkalommal)
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Dátum: 2005. Augusztus. 11, 14:54:20 »

A NOL-vitafórumon júliusban vendégünk volt Takács-Sánta András ökológus, az "Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon" című kötet szerkesztője. A részvétel és a párbeszéd szakmai színvonala szempontjából is sikeres vita anyagát itt olvashatják: http://www.nol.hu/cikk/369657/
A kötetet az Éghajlatváltozás! Most! című sorozatunkban ismertettük:
http://www.nol.hu/cikk/366262/
http://www.nol.hu/cikk/368020/
http://www.nol.hu/cikk/368022/
http://www.nol.hu/cikk/368990/
http://www.nol.hu/cikk/369291/
http://www.nol.hu/cikk/369810/
Olvasónk kezdeményezésére utóbb megkerestük Takács-Sánta Andrást, aki vállalkozott arra, hogy a NOL
fórumán a továbbiakban is részt vesz a globális klímaváltozásról folyó vitában.
Ebben a topikban várjuk kérdéseiket és hozzászólásaikat.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #1 Dátum: 2005. Augusztus. 11, 14:57:58 »

demosthenes kezdeményezése:

"Tisztelt Takács Sánta András és Szerki!

Végigolvastam az éghajlatváltozással kapcsolatos vitát. Szerintem a kérdés izgalmas, a vita tartalmas. Látom, hogy a vendég hajlandó volt egy július 25-én feltett kérdésre is válaszolni. Maradt még kérdés elég és egyáltalán: az éghajlatváltozás problémája meghatározza jövőnket. Mint az a vitában is szóba került, a jelenlegi (nép)képviseleti(?), fogyasztásközpontú demokráciánkban nem lehet politikai szándékot teremteni a kérdés megoldására. A probléma megoldásának könnyű módja tehát nem működik: a választókat nem lehet meggyőzni pusztán retorikával, sőt a politikusok esetleges (bár valószínű) elkötelezettsége a gazdasági lobbicsoportok irányában tovább árnyalja a képet.

Egyetlen megoldási lehetőség tehát a minél szélesebb körben történő tájékoztatás. Ennek egyik eszköze az itt folytatott vita. Nem látom azonban okát, hogy ezt miért kell az adott keretekbe szorítani? Amennyiben Tamás Sánta András hajlandó válaszolni a kérdésekre időkorlát nélkül (ha úgy tetszik szabadidejében), akkor miért nem lehet nyitni egy új kategóriát a fórumon belül, ahol szakmai diskurzus folyna? Aztán az itt lévő anyagokból szemezgetve lehetne a NOL-t színezni: kivonatokat feltenni a folytatott vitából, amelyeknem nem kellene feltétlenül a nyomtatott formába is bekerülni. Ezzel a NOL egyfajta fogyasztói igényt tudna kielégíteni (környezet érzékeny olvasók) anélkül, hogy ez pénzbe kerülne (az írásokat ingyen kapja a fórumozóktól, az elektronikus publikációnak meg nincs ára).

Ezzel a NOL új arculatot is kaphatna: lehetne az az információforrás, amelyet az emberek nem csak politikai ügyekben olvasnának, hanem akár tudományos kérdésekben is. Egyszerűen szólva nem (csak) a politikai szemetet kellene feltétlenül termelni, hanem a tájékoztatást is lehetne hatékonyabban csinálni. Az elektronikus médiában nincsenek korlátok a közzétett információ mennyiségében! Nincs oldal és szólimit. Egyetlen dolog, amire ügyelni kellene, hogy ez ne csak szószaporítás legyen, hanem tartalmas vitaanyag.

Végül, az adott elektronikus lehetőségekkel élve valódi szakértői vitát lehetne teremteni. Ebben a hallgatók kérdéseit két, ellentétes nézetet valló szakértő válaszolná meg. Hiányolom azt, hogy a médiatermékekben ugyan el lehet érni a különböző nézeteket, de nem egyszerre. Így aztán az olvasók általában az alapján szűkülnek be, hogy mely médiát olvassák: teszem azt a Népszabadságot olvasók zöldek, míg a Financial Times-t olvasók füstösek. Ez azonban csak azt jelenti, hogy mindkét csoport vissza tudja mondani az olvasott érveket, de nem tud mit kezdeni a másik fél érveivel. Jó lenne felkészíteni a társadalmat a felelős döntésekre."
Naplózva
petró károly
Newbie
*
Hozzászólások: 446


« Válasz #2 Dátum: 2005. Augusztus. 11, 18:13:04 »

Tisztelt Takács-Sánta András,
a topikindítóban hivatkozott vitában egy kérdésre többek között ezt válaszolta: "Ugyanakkor egyéb akadályok is gátolják az alternatív energiaforrások térnyerését, például infrastrukturális kényszerek. Játsszunk el például azzal a gondolattal, hogy szerzünk valahonnan egy napelemes autót (már ez sem volna egyszerű feladat). Vajon hol találnánk hozzá töltőállomást?"

Nem igazán mélyedtem el ebben a technológiában, de úgy képzelem, hogy a "napelemes autó" nem a napból közvetlenül nyerné az energiát, hanem akkumulátorok közvetítésével jut hozzá a napkollektorokban gyűjtött energiához. Ha pedig így van, az utántöltés viszonylag egyszerűnek tűnik.
Nem inkább az üzemanyagcellás technológiára gondolt?
Naplózva
takacs_santa_andras
Newbie
*
Hozzászólások: 72


« Válasz #3 Dátum: 2005. Augusztus. 12, 09:47:59 »

Tisztelt Petro!
Vannak olyan kísérleti járművek, amelyek közvetlenül a Napból nyerik az energiát, ugyanakkor abban természetesen igaza van, hogy a tüzelőanyag-cellás gépkocsik elterjedtebbek ezeknél. Ám a napelem és a töltőállomás csupán illusztráció, mondandóm lényege valójában az volt, hogy BÁRMILYEN nem benzinüzemű jármű működtetése gondot jelentene (sőt, olykor egyenesen lehetetlen volna) az infrastrukturális kényszerek miatt.
Naplózva
Petkovics Tamás
Newbie
*
Hozzászólások: 380


« Válasz #4 Dátum: 2005. Augusztus. 13, 00:36:04 »

"Egyrészt az erdőtelepítés csak ideig-óráig jelent megoldást, mivel az erdők néhány évtized alatt telítődnek szénnel (azaz a fák összességében már nem nőnek tovább, nem gyarapodik a tömegük)."

Azért ezzel a véleménnyel egy kicsit vitakoznék. Egy telepített erdőnél valóban az erdő életkorában van olyan szakasz, amikor a faproduktum magasabb,(mikor az évgyűrük vastagabbak). Ez inkább az egykorú(telepitett) állományokra érvényes. Igy ezeknél elképzelhető, hogy ebben a korban(szakmailag növedékfokozónak hivják ebben a korban a beavatkozásokat) valóban nagyobb a faproduktum, tehát az asszimiláció során talán több co2-t köt meg. Azonban a co2 megkötése folyamatos,nem áll le, hisz az asszimiláció sem áll meg. Tehát a jelenség vizsgálatánál attól tartok Ön inkább a fát látta és nem az erdőt.
Naplózva
Petkovics Tamás
Newbie
*
Hozzászólások: 380


« Válasz #5 Dátum: 2005. Augusztus. 13, 01:14:14 »

Egy olyan erdőterületen, amelyen tervszerinti gazdálkodás folyik, ott mindig csak max a növedéknek megfelelő részt termelnek le. Igy mindig van különféle korú állomány(telepítés, újulat, fiatalos, rudas, vágásérett, üres vágásterület) tehát az asszimiláció co2 megkötő potenciálja a korok függvényében ugyan változó lehet, de összességében folyamatos és állandó.(természetesen az évszaki változás nem számítva)
Naplózva
takacs_santa_andras
Newbie
*
Hozzászólások: 72


« Válasz #6 Dátum: 2005. Augusztus. 13, 03:07:05 »

Köszönöm a megjegyzést, igaza van, kissé félreérthetően fogalmaztam. (Mentségemre legfeljebb annyit hozhatok föl, hogy az élő fórumnál kevés időm volt a válaszokra.) Most megpróbálom tehát pontosabban leírni, amire gondoltam. Ha egy addig más funkciójú (pl. mezőgazdasági) területre erdőt telepítünk, néhány évtizedig növekszik a biomassza (az élő anyag) mennyisége, vagyis a légköri szén egy része az élőlények (főleg a fák) testébe kerül. Ezután viszont a biomassza mennyisége nagyjából állandó marad, beáll egy dinamikus egyensúly: az élőlénytársulás csak körülbelül annyi szenet von ki a légkörből a fotoszintézissel, mint amennyit vissza is juttat oda a légzéssel. Vagyis az erdő tovább már nem csökkenti a légkör széndioxid-tartalmát.
 
Természetesen ha az erdő faanyagának egy részét kitermeljük, serkentjük a növekedést, s így a szén-dioxid felvételét. Ekkor az a kérdés, hogy mit kezdünk a kitermelt faanyaggal. Amennyiben elégetjük (mondjuk egy biomassza-erőműben), nem javítunk a helyzeten, hiszen a fák széntartalma visszajut a légkörbe. Amennyiben viszont tartós fatermékeket (pl. bútort vagy vasúti talpfát) gyártunk belőle, tovább csökkenthetjük a légkör széndioxid-tartalmát. Persze ez is inkább csak elodázása a problémának, hiszen pár évszázad múltán ezek a tartós fatermékek is elkorhadnak vagy elégnek, és a széntartalmuk a légkörbe jut.
Naplózva
warady
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 178


« Válasz #7 Dátum: 2005. Augusztus. 15, 23:29:54 »

Is Antarctica melting because of global warming ?
Scientists are convinced that the Earth is warming due to recent changes in the composition of the atmosphere that contribute to the "greenhouse effect". Parts of the polar regions are warming at a rate of two to three times the global average. Most of these areas lie in the Arctic, but one region of Antarctica, the Antarctic Peninsula, which amounts to 4% of the continent, shares this behaviour. Current evidence indicates that the remaining 96% of Antarctica has had a stable climate for the last 40 years. Continent-wide it is the stability of the Antarctic climate that is remarkable.
Continent wide there is little evidence for increased melting of the land-based ice sheet. This is because around 99% of Antarctica is so cold and high that temperatures cannot rise above freezing. The average surface temperature of the Antarctic continent is around -37°C and at an "average site" there is no melting on any day of the year. By contrast on the warmest coast of the Antarctic Peninsula average temperatures are around - 5°C and there may be two months in the year with temperatures above freezing. Here the warming climate has led to enhanced melting, and some floating ice shelves have disintegrated because of this. As Archimedes could have told you if he had visited the Antarctic, ice shelves, which are afloat on the sea, do not cause any contribution to sea level rise when they melt.
Glaciers transfer ice from inland Antarctica towards the sea where the ice ultimately melts. Most melting is unseen because it occurs at the underside of icebergs as they drift away from the continent, or at the underside of the floating ice shelves. Melting is an essential part of the glaciological cycle that starts as the fall of snow over the continent and ends by melting. It is still difficult to tell whether more ice is currently melting from the Antarctic than arrives by snowfall. If it is, then the Antarctic ice sheet can only become smaller. And once the non-floating parts of the ice sheet start to diminish in volume so will sea level start to rise.
For more information see the Key Topic on Climate Change .
Naplózva
warady
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 178


« Válasz #8 Dátum: 2005. Augusztus. 15, 23:36:56 »

Bocs...
Csupán az alábbi pár sort szerettem volna idézni:

"This is because around 99% of Antarctica is so cold and high that temperatures cannot rise above freezing. The average surface temperature of the Antarctic continent is around -37°C and at an "average site" there is no melting on any day of the year. "
 ***************************************************************************
Tehát az Antarctis 99%-a olyan hideg,hogy semmiféle olvadás sem lehetséges.A felszin átlagos hőmérséklete  -37 C fok,sosem emelkedik a zéró fölé.

Más források jelentik,melegebb időszakokban sincs olvadás,ellenben több a csapadék =(hó) igy nemhogy vékonyodna,hanem ellenkezőleg,VASTAGSZIK a jégpajzs.
Naplózva
warady
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 178


« Válasz #9 Dátum: 2005. Augusztus. 16, 02:20:52 »

A szárazföldek biomaszája(ez esetben az erdők) teljesen jelentéktelen a tengerek,óceánok biomasszájához képest.
A CO2 megkötés pl. a faanyagban számba sem vehető a tengervizben élő ,karbonátos vázzal biró korallok,kagylók,csigák szempontjából,melyek EGYEDÜLI VÉGLEGES  megkötést tesznek lehetővé a sok tizezer köbkilóméternyi korallszirt és tengeri üledék-rétegek  révén.
Az oxigén termelés is jelentéktelen a szárazföldeken,hisz a sok kopár hegység,sivatagok,az örök fagy tartományban nem is folyik fotoszintézis.
Ellenben a Föld 4/5-ét kitevő óceánok állandóan termelik és a levegőbe diffundálják az oxigént.
Az óceánok viztömege elnyelve tartja és raktározza a földi oxigénkészlet 99 %-át.Kimerithetetlen ez a tartalék.
Naplózva
takacs_santa_andras
Newbie
*
Hozzászólások: 72


« Válasz #10 Dátum: 2005. Augusztus. 16, 12:02:04 »

"A szárazföldek biomaszája(ez esetben az erdők) teljesen jelentéktelen a tengerek,óceánok biomasszájához képest."

Ennek egészen pontosan az ellenkezője igaz! A szárazföldek biomasszája nagyságrendekkel nagyobb az óceánénál. (Ez minden ökológia tankönyvben szerepel amúgy, aki nem hiszi, járjon utána.) Gondoljanak csak bele: hol van az óceánban a fákéhoz hasonló tömegű élő anyag? Továbbá azt sem szabad elfelednünk, hogy az óceáni élet döntően a selfeken (kontinentális talapzatok, azaz a sekélyebb részek) burjánzik, a nyílt óceánok nagy része sivatag!

Ami még idetartozik. Az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott plusz szén-dioxidnak kb. 35%-át veszik föl az óceánok (egyszerű diffúzióval jut a tengervízbe, vagyis közvetlenül nem a tengeri élőlények vonják ki, persze azután egy részét fölveszik), kb. 15%-át pedig a szárazföldi élőlényközösségek (a fotoszintézis révén). A fennmaradó kb. 50% viszont a légkörben marad, nem tud sehol elnyelődni, és ez a probléma.
Naplózva
warady
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 178


« Válasz #11 Dátum: 2005. Augusztus. 19, 02:36:47 »

"A szárazföldek biomaszája(ez esetben az erdők) teljesen jelentéktelen a tengerek,óceánok biomasszájához képest."

Ennek egészen pontosan az ellenkezője igaz! A szárazföldek biomasszája nagyságrendekkel nagyobb az óceánénál. (Ez minden ökológia tankönyvben szerepel amúgy, aki nem hiszi, járjon utána.) Gondoljanak csak bele: hol van az óceánban a fákéhoz hasonló tömegű élő anyag? Továbbá azt sem szabad elfelednünk, hogy az óceáni élet döntően a selfeken (kontinentális talapzatok, azaz a sekélyebb részek) burjánzik, a nyílt óceánok nagy része sivatag!

Ami még idetartozik. Az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott plusz szén-dioxidnak kb. 35%-át veszik föl az óceánok (egyszerű diffúzióval jut a tengervízbe, vagyis közvetlenül nem a tengeri élőlények vonják ki, persze azután egy részét fölveszik), kb. 15%-át pedig a szárazföldi élőlényközösségek (a fotoszintézis révén). A fennmaradó kb. 50% viszont a légkörben marad, nem tud sehol elnyelődni, és ez a probléma.
Érveléslét nem fogadom el.
A tengerek igenis óriási tömegű biomasszával rendelkznek,csak szemmel nem látható.Sőt,van szemmel látható rész is ,mégpedig nem a selfeken: a hatalmas Sargasso övezetek,az esőerdőkhöz hasonló gazdag flórával és faunával.
A szén-dioxid sorsa is komplexebb:
-egyedüli VÉGLEGES megkötése a tengeri lények mészvázában történik,az ön által 50 %-ként emlitett rész valójában karbonátok formájában üledéket,korall-szirteket képez,sok tizezer köbkilóméternyi tömegben.
És még egy momentum: a szárazföld biomasszája csupán vékony réteget alkot,méghozzá a szárazföld kisebb részén,mig a tengerek,az átlagos 4000 m mélységgel nagyságrendekkel több élőlényt hordoznak.
Hiába,mi szárazföldi patkányok,nehezen tudjuk elkpzelni a viz alatti élet dimenzióit.
Naplózva
warady
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 178


« Válasz #12 Dátum: 2005. Augusztus. 19, 02:52:43 »

PS
Valahol olvastam, talán a National Geographic-ban,hogy a globális klimaváltozás kétesélyes :lehetséges hogy éppen lehülési tendencia fog kibontakozni.
Naplózva
irriga
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 378


« Válasz #13 Dátum: 2005. Augusztus. 19, 08:23:08 »

Üdv TSA!

A Föld felszínének több mint kétharmadát víz borítja és mint Warady írja az élet jóval nagyobb méretekben létezik mint a légkörben.

A tankönyvekre való hivatkozást lehetőleg kerülni kell, mert ott rendkívül nagy baromságok találhatóak pl. az Amazonas a Föld tüdeje.
Ezen utóbbi megállapitásnak sem fiziológiai, sem ökológiai alapja nincs.
Naplózva
takacs_santa_andras
Newbie
*
Hozzászólások: 72


« Válasz #14 Dátum: 2005. Augusztus. 19, 12:43:51 »

Érveléslét nem fogadom el.
A tengerek igenis óriási tömegű biomasszával rendelkznek,csak szemmel nem látható.Sőt,van szemmel látható rész is ,mégpedig nem a selfeken: a hatalmas Sargasso övezetek,az esőerdőkhöz hasonló gazdag flórával és faunával.
A szén-dioxid sorsa is komplexebb:
-egyedüli VÉGLEGES megkötése a tengeri lények mészvázában történik,az ön által 50 %-ként emlitett rész valójában karbonátok formájában üledéket,korall-szirteket képez,sok tizezer köbkilóméternyi tömegben.
És még egy momentum: a szárazföld biomasszája csupán vékony réteget alkot,méghozzá a szárazföld kisebb részén,mig a tengerek,az átlagos 4000 m mélységgel nagyságrendekkel több élőlényt hordoznak.
Hiába,mi szárazföldi patkányok,nehezen tudjuk elkpzelni a viz alatti élet dimenzióit.
Én tényleg csak azt tudom mondani, hogy számos, egymástól független, általam hitelesnek tartott tudományos forrás információi alapján gondolom úgy, hogy a szárazföldek biomasszája messze fölúlmúlja az óceánokét. (Magyarul l. pl. a Nánási által szerkesztett Humánökológia tankönyv /Medicina, 1999/ 145. oldalát. Eszerint a szárazföldek átlagos biomasszája 12,3 kg/négyzetméter, míg az óceánoké 0,01 kg/négyzetméter. Szívesen hivatkozok további irodalmakra is, ha kéri.)

Ami a szén körforgását illeti, valóban van egy kismértékű, folyamatos széneltemetődés az óceánokban, de nem annyira az ottani élőlényekben, mintsem az óceánok fenekén az üledékben (mivel az elhalt élőlények teste is odajut végül). Ez azonban nem nevezhető véglegesnek (bár emberi időléptékben nyugodtan tekinthető annak, ez tény), mivel ez a szén többlépcsős folyamat nyomán, és hosszú évmilliók elteltével visszajut a légkörbe a vulkáni tevékenység révén. Így zárul tehát a szénciklus. Nincs bizonyíték arra ugyanakkor, hogy az óceáni széneltemetődés esetleges fokozódása kompenzálná a szén-dioxid légköri koncentrációjának emberi hatásra bekövetkezett megemelkedését. A szén-dioxid légköri koncentrációja majdnem 40%-kal nőtt az ipari forradalom kezdete óta (270 ppm-ről 375 ppm-re).
Naplózva
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 217
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország