NOL Fórum
2017. Augusztus. 24, 11:39:27 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Elindult az új NOL-Fórum
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 [2] 3 4 5 6 7 ... 217
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Vita a globális klímaváltozásról  (Megtekintve 349547 alkalommal)
takacs_santa_andras
Newbie
*
Hozzászólások: 72


« Válasz #15 Dátum: 2005. Augusztus. 19, 12:48:03 »

Valahol olvastam, talán a National Geographic-ban,hogy a globális klimaváltozás kétesélyes :lehetséges hogy éppen lehülési tendencia fog kibontakozni.
Valóban van esély lehűlésre is, legalábbis regionálisan, Észak- és Nyugat-Európában. Ez az esély azonban a modellek szerint nem túl nagy a XXI. századra nézve. Érdemes elolvasni erről Mika János írását az "Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon" című kötetben (a 2. fejezet második fele tárgyalja a kérdést), abban található sok érdekes részlet.
Naplózva
takacs_santa_andras
Newbie
*
Hozzászólások: 72


« Válasz #16 Dátum: 2005. Augusztus. 19, 13:02:29 »

Üdv TSA!

A Föld felszínének több mint kétharmadát víz borítja és mint Warady írja az élet jóval nagyobb méretekben létezik mint a légkörben.

A tankönyvekre való hivatkozást lehetőleg kerülni kell, mert ott rendkívül nagy baromságok találhatóak pl. az Amazonas a Föld tüdeje.
Ezen utóbbi megállapitásnak sem fiziológiai, sem ökológiai alapja nincs.
Üdv Irriga!
Persze, írnak hülyeségeket is a tankönyvek, ebben igaza van, az idézett hiedelem is az. A tengeri vs. szárazföldi biomassza kérdésében viszont aligha tévednek. Nem szabad úgy gondolnunk az óceánokra, mint olyan helyekre, ahol lépten-nyomon virágzik az élet. Gondoljon csak bele: az óceánok víztömegének kb. 98%-a a teljes sötétség birodalma! Itt aligha virágzik az élet, hiszen az döntően a fotoszintézisen alapszik energetikailag (a másik lehetőség, az ún kemoszintézis, jóval kevesebb energiát biztosít). De a felszíni, fénnyel átjárt rétegekben sem sokkal könnyebb az élőlények dolga. A tápanyagokat ugyanis a gravitáció lefelé (a sötét zónákba) húzza, így igazán burjánzó élet a felszíni rétegekben is csak ott lehet, ahol feláramlási (upwelling) zónák vannak (azaz áramlások hozzák fölfelé a tápanyagokat). (Mindez elsősorban a nyílt óceánokra vonatkozik.)
Naplózva
Major Sándor
Newbie
*
Hozzászólások: 8


« Válasz #17 Dátum: 2005. Augusztus. 20, 11:03:22 »

Valahol olvastam, hogy a Föld felmelegedése elérhet egy olyan pontot, amikor már annyi pára kerül a légkörbe, hogy elindul egy gyors felemlegedési folyamat, amelynek következtében hihetetlenül rövid idő alatt az összes víz a légkörbe kerül és a Föld a Vénuszhoz hasonló állapotba kerül.
Lehetne erről többet tudni?
Naplózva
hiuz
Hero Member
*****
Hozzászólások: 11 789


« Válasz #18 Dátum: 2005. Augusztus. 20, 11:24:58 »

Minek? Pár hét alatt meghalunk. Passz.
Naplózva
irriga
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 378


« Válasz #19 Dátum: 2005. Augusztus. 20, 13:01:01 »

Üdv Kutyapest!

Ellenben a sok vízgőz felhőt képez, mely nem engedi be a napsugárzást, így nem kerülhet még több víz a légkörbe.
Magyarul: a párolgás nem kerülhet egy önmagát erősítő ciklusba, mert nincs energia a párolgási hőre.
Naplózva
irriga
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 378


« Válasz #20 Dátum: 2005. Augusztus. 20, 13:05:41 »

JA:

A levegő párafelvevő is képessége véges, mely persze függ a hőmérséklettől.
Naplózva
takacs_santa_andras
Newbie
*
Hozzászólások: 72


« Válasz #21 Dátum: 2005. Augusztus. 20, 15:08:08 »

Valahol olvastam, hogy a Föld felmelegedése elérhet egy olyan pontot, amikor már annyi pára kerül a légkörbe, hogy elindul egy gyors felemlegedési folyamat, amelynek következtében hihetetlenül rövid idő alatt az összes víz a légkörbe kerül és a Föld a Vénuszhoz hasonló állapotba kerül.
Lehetne erről többet tudni?
Ez nem reális forgatókönyv. Szerencsére. Mosolyog
Naplózva
irriga
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 378


« Válasz #22 Dátum: 2005. Augusztus. 20, 16:15:46 »

Üdv Kutyapesti!

Nem találtam jobb adatot.
Egy 100 négyzetméteres lakásban 15 C fok esetén a levegőben maximum 2 liter víz lehetséges. E levegő hűlésével az a mennyiség csökken, kicsapódik mint vízpára a tárgyakon.
Naplózva
warady
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 178


« Válasz #23 Dátum: 2005. Augusztus. 21, 20:03:59 »

A tenger biomasszájába bele kellszámitninemcsak  felfelé ármló viztömeget,hanem a lefelé áramlót is.Az mellékes,hogy a mélyben,sötétben,az élő aktivitás megszünik.Mint holt anyag,tartalékot képez a felszini rétegeknék,miként már Ön is kifejtette.
A karbonátos kőzetek jelentősebbek,mint tudni véli.
A közép-amerikai szigetvilág 4000 m nély tenger fenekéről emelkedik ki.Az őstörténet folyamán,a fokozatosan süllyedő selfeken, a korall-állatkák kiépitették a maguk mészkő-vázát a fokozatosan süllyedő szigetek felett.Mint hipotétikus sztalagmitok,a korall-tömb a tengerfenék süllyedésével pérhuzamosan növekedett, létrejött sok tizezer köbkilóméter tömegben a karbonátos üledék-kőzet.
Ugyanez a helyzet a Csendes Óceán Atoll-szigeteivel,és főként a hatalmas K-Ausztráliai 1500 km hosszú,50-200 km széles korall zátonynál.
Naplózva
takacs_santa_andras
Newbie
*
Hozzászólások: 72


« Válasz #24 Dátum: 2005. Augusztus. 21, 22:18:57 »

Hozzászólását olvasva az jutott az eszembe, hogy vitánk talán abból ered, hogy másképpen definiáljuk a biomassza fogalmát. Ideírom tehát a standard ökológiai definícóját a biomasszának, amit magam is követek. Eszerint a biomassza az élő anyag súlya adott terület- vagy víztérfogategységre számítva. Az élőlények élettelen részei (pl. fák kérge, állatok karma) beleszámítódnak a biomasszába, ugyanakkor az elhalt élőlények teste, illetve ezek bomlástermékei NEM. (Ebből következően a víztömeg sem számítódik bele a biomasszába, bármerre is áramlik.)
Naplózva
warady
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 178


« Válasz #25 Dátum: 2005. Augusztus. 22, 03:01:17 »

Köszönet hogy ennyi figyelmet szentel felvetéseimnek.
Némi hasonlattal,az erdőben  korhadóm avart,a élő láp mélyebben levő,már elhalt részét is a biomassza recirkuláló részének véltem.
A nagy tengeri függőleges áramlások is tartalmaznak már nem élő szerves részeket,melyet a bomassza potenciális részének tekintettem.
Kitűnő példa az esőerdők  nullszaldós vegetációja.A fotoszintézissel képződött szerves anyag a taljra hullva,igen gyorsan szétbomlik,visszajuttatva a levegőbe az elnyelt CO2-t,nitrogét,ként és más alkotó elemeit.Minimális mennyiségű szerves anyag,a tannin pl. a nagy esőzések alkalmával kioldódik a korhadó avarból,ezért hig tea szinű egyes folyók vize,leginkább Rio Negro elnevezést kapták,a világosabb,iszaptól zavaros folyókkal összefolyva.
Naplózva
warady
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 178


« Válasz #26 Dátum: 2005. Augusztus. 22, 03:25:02 »

Érdeklődéssel vettem a közölt adatokat.

" Eszerint a szárazföldek átlagos biomasszája 12,3 kg/négyzetméter, míg az óceánoké 0,01 kg/négyzetméter. Szívesen hivatkozok további irodalmakra is, ha kéri.)"
A 12,3 kg túlzottnak tűnik,talán a trópusok buja növényzete kiadja a hipotézis adatait.
Ellenben az óriási terméketlen területek,az Antarktisz,Grönland, a sivatagok,közép ázsia kopár hegységei - Tibet,Afganisztán,stb.az Andok,Sziklás hegység,Ausztrália közel 80 % terméketlen sivatag,igencsak leviszi az átlagot.Vagy a szavannák,prérik,pampák,a Szahel gyér füves területei 0,10 kg-ot ha kitesznek.
Örömmel venném,ha felmutatna tárgyilagos adatokat.
Naplózva
warady
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 178


« Válasz #27 Dátum: 2005. Augusztus. 22, 03:28:18 »

PS
"...Minimális mennyiségű szerves anyag,a tannin ..."

...és a gallátok,...
Naplózva
irriga
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 378


« Válasz #28 Dátum: 2005. Augusztus. 24, 19:37:53 »

Üdv TSA!

Szász Gábor szerint hazánkban a klímatikusan lehetséges produkció nem haladja meg a 32 T/ha értéket.
Ez 3,2 kg/m2 "lehetséges" biomasszát jelent, persze nem biztos, hogy ez jelen is lesz (pl. kényszer kaszáltatás miatt).
Hazánk tekinthető átlagos éghajlati fekvésű országnak, de akkor hogyan jön ki a 12,3 kg/m2?
Naplózva
takacs_santa_andras
Newbie
*
Hozzászólások: 72


« Válasz #29 Dátum: 2005. Augusztus. 24, 23:31:09 »

A 12,3 kg túlzottnak tűnik,talán a trópusok buja növényzete kiadja a hipotézis adatait.
Ellenben az óriási terméketlen területek,az Antarktisz,Grönland, a sivatagok,közép ázsia kopár hegységei - Tibet,Afganisztán,stb.az Andok,Sziklás hegység,Ausztrália közel 80 % terméketlen sivatag,igencsak leviszi az átlagot.Vagy a szavannák,prérik,pampák,a Szahel gyér füves területei 0,10 kg-ot ha kitesznek.
Örömmel venném,ha felmutatna tárgyilagos adatokat.
A The Earth's Biosphere című kötetben (MIT Press, 2002) Vaclav Smil hét különböző becslést említ, amelyekből négy az 1990-es években készült, a másik három korábban. Ezek a szárazföldi növényi biomasszát (ami a teljes biomassza döntő részét adja) 500 és 827 gigatonna szén közöttire becsülik, míg az óceánit 1 és 3 gigatonna szén közöttire. A különbség tehát mind a hét, más és más kutatócsoport által, más és más módszerrel végzett becslés esetében két nagyságrendnyi, ami tekintélyes, és aligha a véletlen műve.
(Egyébként a szavannák, prérik, pampák biomasszája egy nagyságrenddel nagyobb annál, mint amit Ön ír. Az Ön által említett érték a sivatagokra, félsivatagokra, tundrákra áll.)
Naplózva
Oldalak: 1 [2] 3 4 5 6 7 ... 217
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország