NOL Fórum
2017. Október. 22, 09:16:09 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: E-mail címek ellenőrzése
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2 3 4 5
  Nyomtatás  
Szerző Téma: NOL-vita a fogyatékosok jogegyenlőségéről  (Megtekintve 25502 alkalommal)
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Dátum: 2005. Augusztus. 16, 18:02:32 »

Második nekifutásra összegyűjtötték a sikeres népi kezdeményezéshez szükséges 50 ezert érvényes aláírást a családi környezetben ápolt sérült és fogyatékos gyermekek gondozásáért járó díj jelentős emelését követelő civilek. Az Országgyűlésnek ezek után napirendre kell vennie a kérdést.
Mi várható a parlamenti vitában? Mit várnak a civilek a képviselőktől? Milyen törvényt szeretnének kiharcolni a sikeres kezdeményezés elindítói?
Augusztus 17-én, szerdán 14 órától a NOL vitafórumán válaszol olvasóink kérdéseire Goldner Ibolya, az Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesület (ÉCSJE) elnöke és Láng Krisztina szociális munkás. Kérdéseiket, hozzászólásaikat a NOL-vitafórum - kérdések topikban vagy az online@nepszabadsag.hu címen várjuk.
Lásd cikkünket: http://www.nol.hu/cikk/373800/
Naplózva
goldner_ibolya
Newbie
*
Hozzászólások: 93


« Válasz #1 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:18:21 »

Szeretettel köszöntök minden érdeklődőt!
Ameddig itt a szerkesztőségben lehetőség van válaszolok. A megválaszolatlan kérdésekre, véleményekre estétőtl kezdődően mindenre válaszolni fogok.
Goldner Ibolya
Értelmi sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesülete, elnök
Naplózva
Láng Krisztina
Newbie
*
Hozzászólások: 18


« Válasz #2 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:25:58 »

Én is köszöntök mindenkit és várom a kérdéseket.

Láng Krisztina
szociális munkás
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #3 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:30:27 »

endrecskem:
Tisztelt válaszadók,
jelenleg milyen ellátások járnak a fogyatékosoknak, illetve az ápoló családtagoknak?
Milyen szervezet dönt az ellátások odaítéléséről? Hogyan győződik meg arról, hogy jogosult-e az igénylő?

Megmondom őszintén, ha találkoztam volna az aláírásgyűjtéssel, én nem írtam volna alá, mert attól tartok, minél bőkezűbb egy szociális ellátás, annál nagyobb a kísértés a visszaélésekre.
Példa lehet a nemrégi Borsod megyei ügy, ahol egy egész hálózatot derítettek fel, akik száz-kétszázezer forint ellenében néhány évre havi 20-30 ezer forintos járadékra jogosító rokkantosítást "intéztek el" az igénylőknek. Ha az ápolási díj a minimálbér szintjére emelkedne, kívánatos falattá válhatna.
Hogyan vélekednek erről?
Naplózva
goldner_ibolya
Newbie
*
Hozzászólások: 93


« Válasz #4 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:33:34 »

Endrecskem - nek üdvözlet és elnézést kérnék, de megjegyzésére csak a későbbiekben fogok reagálni.
Azért gondolom most félretenni, mert kérdése, véleménye nem az ápolási díjról, hanem a magyar közállapotokról szól.
Naplózva
Láng Krisztina
Newbie
*
Hozzászólások: 18


« Válasz #5 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:33:53 »

Tisztelt Endrecskem!

"jelenleg milyen ellátások járnak a fogyatékosoknak, illetve az ápoló családtagoknak?"

A felnőtt fogyatékosokat ápoló családtagoknak jelenleg csak az ápolási díj jár, ami most a nyugdíjminimum 80 vagy 100 százalékával egyezik meg. A fogyatékos gyermekek után méltányossági gyes is adható.

Maguknak a fogyatékosoknak a következők járnak vagy járhatnak:
-- rokkantnyugdíj (ennek feltétele a szolgálati idő);
-- rokkantjáradék (ezt az kaphatja, aki nem jogosult
rokkantnyugdíjra);
-- emelt összegű családi pótlék;
-- fogyatékossági támogatás.
A két utóbbi közül az egyiket lehet választani. A vakok a már régebben bevezetett vakok személyi járadéka helyett választhatják a fogyatékossági támogatást.

"Milyen szervezet dönt az ellátások odaítéléséről? Hogyan győződik meg arról, hogy jogosult-e az igénylő?"

A különböző ellátások odaítéléséről különböző intézmények döntenek, a jogosultságot pedig természetesen igazolni kell. Számos okmányt kell csatolni, szakorvosi vizsgálatot végeznek, egyszóval bonyolult procedúra.
Az alanyi jogú ápolási díjra való jogosultságot a helyi önkormányzat ellenőrzi (ami szerintünk nem jogszerű, de jelenleg ez a helyzet), és hoz határozatot az ápolási díj megítéléséről. A szükséges feltételek meglétét orvosi vizsgálatnak kell bizonyítania, a kérelemhez orvosi papírokat kell csatolni.

"Megmondom őszintén, ha találkoztam volna az aláírásgyűjtéssel, én nem írtam volna alá, mert attól tartok, minél bőkezűbb egy szociális ellátás, annál nagyobb a kísértés a visszaélésekre. Példa lehet a nemrégi Borsod megyei ügy, ahol egy egész hálózatot derítettek fel, akik száz-kétszázezer forint ellenében néhány évre havi 20-30 ezer forintos járadékra jogosító rokkantosítást "intéztek el" az igénylőknek. Ha az ápolási díj a minimálbér szintjére emelkedne, kívánatos falattá válhatna. Hogyan vélekednek erről?"

Véleményem szerint helytelen hozzáállás, ha valakiktől azért tagadjuk meg azt, ami nekik jogosan jár, mert léteznek csalók is. Analóg példa: Ön bizonyára zokon venné, ha munkaadója nem fizetné ki az Ön bérét, mondván, hogy vannak a cégnél olyanok is, akik munkaidőben csak lebzselnek. Ön ez esetben bíróság elé citálná munkaadóját, bizonyítsa be, hogy Ön is ezt tette, és megnyerné a pert, hiszen Ön dolgozott.
Azokat az embereket, akik az év 365 napján, éjjel és nappal ápolják fogyatékos hozzátartozójukat, nem érdekli, hogy léteznek csalók. Ők _dolgoznak,_ tehát törvényeink szerint fizetést kell kapniuk. Az államapparátusnak pedig az a dolga, hogy a csalókat kiszűrje. Ha az államapparátus jól végzi a dolgát, akkor az ápolási díj mindjárt nem lesz olyan kívánatos falat: akkor bizony fel kell mutatni hozzá egy fogyatékos családtagot, akit napi huszonnégy órában el kell látni,
felügyelni kell rá, esetleg egy életen át.
Az alanyi jogú ápolási díjhoz prezentálni kell egy eleven, súlyosan fogyatékos családtagot, ami eléggé megnehezíti a csalást. Csalni legfeljebb a méltányossági ápolási díjjal lehetne, ami egy teljesen más kategória, de ott is van ellenőrzés.

Láng Krisztina
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #6 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:35:13 »

A NOL kérdése:
A HVG augusztus 6-i számában "Ápolási díjak korrekciója - Javulást kívánnak" című cikkben idézi Béki Gabriella SZDSZ-es képviselőt, az Országgyűlés szociális bizottságának alelnökét, aki arra figyelmeztetett, hogy a képviselők nehéz helyzetben vannak, mert a szociális támogatások rendszerében a juttatások egymásra épülnek. Az ápolás díj a gyeshez hasonlóan a nyugdíjminimumhoz van kötve, ha tehát az ápolási díj esetében elfogadnák az érvelést, a gyesen lévők is követelni kezdhetnék a hasonló emelést. Ezt pedig valószínűleg nem bírná a költségvetés. Ugyanakkor a szociális tárca azt ígéri, hogy a differenciált ápolási díj szeptemberi bevezetése csak az első lépése egy reformfolyamatnak. Önök optimisták?
Naplózva
goldner_ibolya
Newbie
*
Hozzászólások: 93


« Válasz #7 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:40:32 »

A HVG aug. 6-i számából idézett vélemény Béki Gabriella képviselőasszonytól (ha felemelnék az ápolási díjat, akkor a gyes-t is fel kellene meleni) egy kissé meglepett. Eddig úgy tudtam, hogy ő teljes mértékben támogatja a legalább minimálbéres juttatást.
Béki Gabriella véleménye jól mutatja micsoda káosz van a fejekben ápolási díj tekintetében. Egyben alkalmat ad arra, hogy egy áttekintést csináljunk.

Életünk során különböző körülmények miatt szorulhatunk mások gondoskodására.

1.
megszületünk és MÉG önmagunkat ellátni képtelenek vagyunk.
Ez esetben a család joga és kötelessége a gondoskodás is és az eltartás itt.
Ebben az esetben az államnak nincsen kötelessége.
Ettől függetlenül – helyeselhető – politikai szándék miatt az állam mégis támogatja a családokat. Anyagiakkal és szolgáltatásokkal.
Tehát nem állami kötelezettség teljesítése sem a gyes, sem a gyed, sem az oktatás. De természetesen jó hogy teszi, bár NEM KÖTELES.

2.
hosszas aktív lét után megöregszünk, önmagunkat ellátni képtelenné válunk. Ebben az esetben önmagunk vagyunk „kötelesek” magunkról gondoskodni. Ez az az állapot, ami jó előre látható, amire jó előre készülnünk kell.
Itt államnak nincsen KÖTELEZETTSÉGE. Itt van helye a biztosításnak az ÁPOLÁSI biztosításnak.
Természetesen állam bölcsen teszi, ha mégis besegít.

3.
Soha nem lesz valaki önmagát ellátni képtelen, mert fogyatékosan született.
Ebben az esetben – ld. Alkotmány – az ÁLLAM KÖTELES – ellátni az önmagát ellátni képtelen személyt.
Ebben az esetben a családnak egy életen át megmarad a TARTÁSI kötelezettsége. A család – a nagy család le és felmenő rokonokkal – TARTÁSI, azaz pénzbeli kötelezettség. Azaz, ha pl. intézetbe adják a hozzátartozót, akkor keményen fizetniük kell érte.
ELLÁTÁSI – munkavégzési – kötelezettsége a családnak nincsen. Az államnak van!!
A családok ezt az állami kötelezettséget vállalják át.

4.
Bizonyos aktív kor után, de idő előtt önmagát ellátni képtelenné válik valaki. Itt is az államnak van ELLÁTÁSI kötelezettsége és a család TARTÁSI kötelezettsége éled fel.

Fentiekből következik, hogy amennyiben az alanyi jogú ápolási díjat törvényes (legalább minimálbér) szintre emelnék abból sehogy sem kellene következnie, hogy a GYES-t is fel kellene emelni.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #8 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:41:02 »

emailben érkezett:
Mi van azzal a Mamával /71 éves/, aki 20 éve ápolja egyes egyedül a balesetet szenvedett (nyaki 5 - ös haránt lézió)magatehetetlen, most 47 éves rokkantnyugdíjas fiát, feláldozva gondtalan öregkorát.
Remélem a válasz nem a zsebünkben kotorászik!
Köszönöm előre is megtisztelő válaszukat !
Üdvözlettel : Gy. G.
Naplózva
Láng Krisztina
Newbie
*
Hozzászólások: 18


« Válasz #9 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:41:24 »

Tisztelt Szerki!

Igen, mi optimisták vagyunk. Először is azért, mert Magyarország jogállam, ahol bizonyos dolgokat nem lehet megtenni. Ha valakit alkalmazok egy munkára, akkor ki kell fizetnem a bérét, különben törvényes szankciókra számíthatok. Ez jelenleg mindenhol így van, kivéve az otthonápolók esetét, akiket az állam alkalmaz egy munkára, de nem ad érte fizetést.
Másodszor pedig azért, mert az otthonápolók valóságos megfizetése nem jelent a költségvetés számára akkora terhet, amekkorának ezt szeretik beállítani. Ez pusztán ürügy a probléma elodázására.
Az ápolási díj és a gyes összehasonlítását ebben a kontextusban nem érzem szerencsésnek. Tény, hogy mind a kettő munka, csakhogy nem minden munkát kell az államnak megfizetnie. Társadalmi normáink szerint a gyermeknevelés a szülők feladata. A fogyatékosokról való gondoskodással nem ez a helyzet. A fogyatékos hozzátartozót ápoló családtagok az államtól vállalják át ezt a feladatot, _ezért_ kell az államnak szabályszerűen megfizetnie őket. Pusztán az a tény, hogy dolgoznak, nem indokolná, hogy az állam fizesse meg őket, de ők társadalmi feladatot vállalnak át.
Megjegyezném azonban, hogy a gyes egyébként is erősen különbözik az ápolási díjtól. Az ikergyermekek után személyenként jár a gyes, vagyis egy ikerpárért kétszer, hármasikrekért háromszor annyi. Ha azonban egy családban több fogyatékost gondoznak, azért csak egy ápolási díj jár. Ez azt jelenti, hogy ha egy családban egy ép és több fogyatékos él, akkor ki kell választani közülük egyet, akiért ápolási díjat kér, a másikat vagy a többieket pedig teljesen ingyen ápolja.

Láng Krisztina
Naplózva
Láng Krisztina
Newbie
*
Hozzászólások: 18


« Válasz #10 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:43:36 »

Tisztelt Gy. G.!

Sajnos nincsenek jó híreim az Ön számára. A jelenlegi helyzetben ez a Mama vagy nyugdíjat kap, vagy ápolási díjat, a kettőt együtt nem kaphatja. Ha nincs annyi szolgálati ideje, hogy nyugdíjat kaphasson (az ápolási díj időtartama napi négyórás munkaviszonynak számít, tehát a húsz év ápolás tíz év munkaviszonyt jelent), akkor abban az esetben, ha túléli fiát, gyakorlatilag semmit sem kaphat többé. Ha viszont fia éli túl őt, akkor bizonyára senki sem lesz, aki azontúl gondoskodjon róla.
Szeretnénk, ha ez a helyzet megváltozna. Ez az aláírásgyűjtés az első lépés.

Láng Krisztina
Naplózva
goldner_ibolya
Newbie
*
Hozzászólások: 93


« Válasz #11 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:46:44 »

Gy.G. kérdésére sajnos a mai állapotok szerint nincsen kedvező válaszom.
A mai törvény (Szt - 93. évi III., módosítja 2004. 136-os tv.) szerint, akinek már van valamilyen állami nyugdíja, vagy nyugdíjszerű juttatása, annak ápolási díj nem jár. Ez módosult most annyiban, hogy ha ez az ellátás netán alacsonyabb összegű, mint az ápolási díj (pl. 50 %-os rokkant nyugdíj), akkor a különbözet most már megállapítható.

De hosszabb távon van kedvezőbb válaszom:
A lobbink nemcsak a minimálbérre terjed ki, hanem arra is, hogy az ápolási díj jogosultja ne az ellátást végző személy, hanem maga az ellátandó személy legyen.
Ebben az eukonform esetben az állam nem térhetne ki kötelezettsége elől.
Az egy nonszensz állapot, hogy a nem állami kötelezettséget jelentő egészséges gyermek ellátásáért az állam akkor is fizet, ha az ellátó a nagymama. Méghozzá NYUGDÍJA megtartása mellett.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #12 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:47:10 »

emailben érkezett:
Nem ütközik törvénybe az hogy kiszolgáltatott helyzetük miatt sérült családtagjaikat ápoló emberek nem kapják meg munkájukért a megélhetésükhöz szükséges öszzeget az államtol, pedig állami feladatot látnak el otthon?
Ha igen azok milyen büntetést kapnak akik ezt elkövették velük folytatólagosan? Mert ha a törvény előtt minden ember egyenlő, akkor azok is akik rabszolgasorsba taszítják honfitársaikat.
De hadd kérdezzek még valamit.
Nem volna illő évtizedek törvénytelensége után immár nem minimálbérrel, hanem a 24 órás készenléti szolgálatot is elismerve, a minimálbérnél jóval magasabb összeggel elismerni áldozatkészségüket?
És végül vajon ha meg is szavazzák a mostani beadványt a parlamenti emberek, akik úgy tesznek mintha maguk sérthetetlenek, istenek lennének, és ezért ők soha nem kerülhetnek ilyen megalázó helyzetbe, szóval ha meg is szavazzák ismét törvényt sértenek, mert a túlmunkát senki el nem ismeri továbbra sem. Ez minimum a munka törvénykönyvét sérti, na meg a jó érzésünket, az erkölcseinket, akinek van ilyen,és az emberségünket is.
Győző
Naplózva
Láng Krisztina
Newbie
*
Hozzászólások: 18


« Válasz #13 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:51:34 »

Tisztelt Győző!

"Nem ütközik törvénybe az hogy kiszolgáltatott helyzetük miatt sérült családtagjaikat ápoló emberek nem kapják meg munkájukért a megélhetésükhöz szükséges öszzeget az államtol, pedig állami feladatot látnak el otthon?"

Egy kis pontosítás: nem a megélhetésükhöz szükséges összeget, hanem a munkabért, hiszen ugyanazért a munkáért mindenkinek ugyanakkora bér jár, függetlenül attól, hogy mennyire van szüksége a megélhetéshez. Ettől eltekintve a válasz: igen, törvénybe ütközik.

"Ha igen azok milyen büntetést kapnak akik ezt elkövették velük folytatólagosan? Mert ha a törvény előtt minden ember egyenlő, akkor azok is akik rabszolgasorsba taszítják honfitársaikat. De hadd kérdezzek még valamit. Nem volna illő évtizedek törvénytelensége után immár nem minimálbérrel, hanem a 24 órás készenléti szolgálatot is elismerve, a minimálbérnél jóval magasabb összeggel elismerni áldozatkészségüket?"

Azt hiszem, ezek a kérdések egyelőre utópisztikus elvárásokat fogalmaznak meg. De határozottan egyetértek azzal, hogy előbb-utóbb ebben az irányban is haladnunk kell.

"És végül vajon ha meg is szavazzák a mostani beadványt a parlamenti emberek, akik úgy tesznek mintha maguk sérthetetlenek, istenek lennének, és ezért ők soha nem kerülhetnek ilyen megalázó helyzetbe, szóval ha meg is szavazzák ismét törvényt sértenek, mert a túlmunkát senki el nem ismeri továbbra sem. Ez minimum a munka törvénykönyvét sérti, na meg a jó érzésünket, az erkölcseinket, akinek van ilyen,és az emberségünket is."

Így van.

Láng Krisztina
Naplózva
goldner_ibolya
Newbie
*
Hozzászólások: 93


« Válasz #14 Dátum: 2005. Augusztus. 17, 15:56:22 »

Kedves Győző!
Természetesen törvénybe ütközik, de nem az a törvénytelen, hogy a MEGÉLHETÉSÜNKHÖZ szükséges pénzt nem kapjuk meg. Ez nem törvénytelen. Ma sajnos Magyarországon sokan élnek létminimumhoz szükségesnél kevesebb pénzből. Azt követelni, hogy mi megkapjuk nem sok értelme, nem sok jogi alapja van.

Ellenben az, hogy nem kapjuk meg azt, amit meg kell kapjon minden magyar állampolgár - na ez az, ami törvénysértő.
Ma Magyarországon, aki legalább napi nyolc (heti 40) órát dolgozik az nem kaphat MINIMÁLBÉRNÉL kevesebbet.

A mai napig ezért a folytatólagos törvénysértésért, ezért az egy csoporttal szemben elkövetett intézményesített negatív diszkriminációért még senki semmilyen bűntetést nem kapott.
A csoprt, akivel szemben elköveti a magyar állam ezt a törvénysértést: a súlyosan fogyatékos hozzátartozóikat otthon ellátó személyek. Intézményesített (ez a diszkrimináció legsúlyosabb esete), azaz törvénybe foglalt.

Egyenlő Bánásmód Hatóság példás gyorsasággal értesítette egyesületünket, hogy az állam által elkövetett diszkriminációt ők nem tárgyalhatják. Erre az AB, ill. az Európai Bizottság az illetékes.
Naplózva
Oldalak: [1] 2 3 4 5
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország