NOL Fórum
2017. Október. 22, 03:55:58 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 11
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Zöldek harca a dunai fejlesztési lehetőségekért - NOL-vita  (Megtekintve 35687 alkalommal)
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Dátum: 2006. Január. 17, 14:15:51 »

Január 18-án, szerdán 17 és 19 óra között a Duna Kör vezetője, Droppa György, és a Duna Településszövetség képviselője, Rácz Tamás válaszol olvasóink kérdéseire.
A folyó menti települések és a zöldek ragaszkodnak ahhoz, hogy a Duna mentén várható hatalmas uniós fejlesztések a folyó felélesztését szolgálják. A korábban kiharcolt ígéretek azonban bizonytalanná váltak, a zöldek reményei veszni látszanak.
http://www.nol.hu/cikk/389896/
"Az utolsó esély"

Kérdéseiket, hozzászólásaikat a "NOL-vitafórum - itt teheti fel kérdéseit" topikban vagy az online@nepszabadsag.hu címen várjuk.
Naplózva
droppagyorgy
Newbie
*
Hozzászólások: 24


« Válasz #1 Dátum: 2006. Január. 18, 18:00:48 »

Jó estét mindenkinek! Remélem a mai fórum a Duna ügyét fogja szolgálni.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #2 Dátum: 2006. Január. 18, 18:04:09 »

szerbia:
Rácz Tamás a következőket írta: "2014-ben az Európai Únió hajózni akar a Dunán. Ma már bizton állítható
hogy ez így is lesz… 80-220 milliárd eurót terveztek az Európai Únió TEN-projectjére, és ez olyan mértékű gazdasági nyomás, amelyet megállítani nem tudunk, de lehet hogy nem is kell."
( zárójelben: az unió ma is hajózik a Dunán, annak megkezdését nem csak 2014-re tervezi: )
Droppa - Rácz írásaiból kiderül, hogy számukra megkérdőjelezhetetlen, hogy a Duna úniós hajózási elvárásainak maximálisan ki kell elégíteni, ami 27-28 dm-es hajózási vízszintet jelent.
Létezik ezzel ellentéstes koncepció is, hogy hajózni kell, lehet is, de ehhez nem kell a folyót egy hajózási csatornává degradálni, azaz nem a folyót kell az egyre nagyobb merülési mélységű uszályokhoz igazítani, hanem olyan mélységű hajókkal kell közlekedni, amit megenged a folyó. Hogy a vízi közlekedés eszközei alkalmazkodjanak a Duna természetes adottságaihoz, és ne a folyó medrét igazítsák mérhetetlen költségek árán a hajók és uszályok merülési mélységéhez, az nem csak a Védegyletnek és a Duna Chartának az illuzórikus követelése. A WWF is többször megerősítette, hogy ezt az - ökológiai szempontból egyedül elfogadható - álláspontot képviseli. A WWF arról is beszámolt, hogy a közelmúltban egy kis merülési mélységű, de a régiekkel megegyező szállítású kapacítású uszály került kifejlesztésre az unióban. Nemrégiben A DDSG német-osztrák hajózási vállalat vezetője nyilatkozta, hogy a folyami szállítás fejlesztéséhez nincs szükség a Duna további mélyítésére.
Kérdésem: Droppáék miért csak az uniós hajózási igények kielégítését hangoztatják, és hogy a szállítás kis merülési mélységű hajókkal is megoldható, arról miért nem ejtenek egy szót sem?
Naplózva
droppagyorgy
Newbie
*
Hozzászólások: 24


« Válasz #3 Dátum: 2006. Január. 18, 18:08:24 »

Mi a folyó méreteihez igazodó hajózást pártolunk. Nincs ellenben olyan, hogy EU hajózási igény, mely az egész folyóra vonatkozna. Így bár nehézségek árán, de a mi szakaszunkon vízlépcsők nélkül az EGB/VI-B paraméterei valósíthatók meg. Ezek ma is teljesülnek, néhány gázlós szakasz kivételével. Ezek a szakaszok ellenben ökológiailag is a legértékesebbek. Ezért számunkra olyan megoldás elfogadható ahol a hajózási igények teljesülése együtt jár a környezet állapotának javulásával. Tehát a Duna szakasz szigeteinek és mellékágainak rehabilitációjával. Erre azért van szükség, mert a mellékágak a korábbi káros vízügyi beavatkozások miatt, - melyek egy más hajózási koncepciót szolgáltak- ma teljesen eltömedékelődtek, élő ágakból vagy holtágakká váltak, vagy haláltusájukat vívják.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #4 Dátum: 2006. Január. 18, 18:11:30 »

irriga:
Az itt felvetett kérdésékre jó lenne, ha két, a vizi műszaki fejlesztésben jártas szakértő is választ adhatna.
Javaslom dr. Ijjas István és dr. Szlávik Lajos meghívását a Fórumba.
Az NSZ "szak" referensei is találkozhatnak velük és más vizesekkel a következő rendezvényen:
Meghívó
A Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya
2006. január 26-án, csütörtökön
13 órai kezdettel
a MTESZ Székház IV. emelet 421. sz. előadó termében (Budapest, Fő u. 68.)
dr. Szalai György (1933-2005.)
emlékülést rendez.
Naplózva
racztamas
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #5 Dátum: 2006. Január. 18, 18:11:54 »

Nagyon egyetértek különösen dr.Ijjas istván meghívásával, aki a legszakszerűbben tudná eligazítani a kérdezőket a Víz Keretirányelv lényegi kérdéseiről.
Dr.Rácz Tamás alelnök, Duna Településszövetség
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #6 Dátum: 2006. Január. 18, 18:13:01 »

ratioactiv:
A NOL honlapon hirdetett 06.01.18 -i Droppa-Rátz szerepléshez szeretnék hozzászólni:

Tegyek fel kérdéseket olyan EU tervekről, amelyeket nem ismerek. Tudomásom szerint a NSz nem foglalkozott vele behatóan illetékes szakértők bevonásával. Talán okosabb lett volna ezúttal is a vízügyi szakemberek felvonultatása az ismeretterjesztésre - még ha a médiában nemkívánatos elemeknek számítanak is..

Olyanoknak tegyek fel kérdéseket, akik közismerten óriási károkat okoztak Hazánknak a vízlépcső szerződés megtorpedózásával - miközben a tiltakozó mozgalom hátán beszivárogtak a politikai hatalomba, illetve azóta is jó jövedelmet szereznek a Duna-ügyből. Felelősség nélküli "szakértelmükkel" kiszorítják a felelős hozzáértőket. (Papírtigris, megnyertük a hágai pert, szigetközi szivattyúzás, áram helyett vizet stb)

Aggodalmuk okát én abban látom, hogy a kilátásba helyezett irdatlan pénzek útját nem ők egyengetheteik, nem forgácsolhatják szét, nem csapolhatják meg ki tudja hányadik "szakvélemény", "hatástanulmány", "monitoring" stb produkálására. Most bizonyára felmelegítenék régi, ásatag terveiket a hajózhatóság megoldására duzzasztások nélkül.

Látványosan viselik a "fenyegetett Duna" megóvásának terhét a médiában, mintha hivatott, képesített hozzáértők nem is lennének nálunk, AUT-ban, BRD-ben. Mintha a hajózható Dunán nem is működne 34 nagy vízlépcső évtizedek óta kifogástalanul. (Neckar 30, Dráva 22, Vág 22, Mura 19, Enns 16 stb.)

Ismervén a beállítódásukat, nem sok értelme van annak, hogy tőlük tudakoljam a Dunára, mint Transz-Európai fő szállítási útvonalra vonatkozó tudnivalókat. Mégis felteszek néhány kérdést, amelyre érdemes választ kérni olvasótársaim érdekében:

- Megmondanák, hol akadályozza az EU Víz Keretirányelve a vízlépcsők építését? Ugyanis a 4. fejezet (7)p kifejezetten elfogadja a fejlődés érdekében, csupán szigorú feltételeket szab.

- Továbbra is duzzasztás nélküli "hagyományos" megoldást fogadnak csak el?

- Ragaszkodnak még azon zöld dogmához, hogy a zátonyos Duna-szakaszokon a hajókat kell a folyó adott állapotához igazítani?

- Fönntartják még az 1994-ben Ulm dunamenti városban kinyilatkoztatott hittételüket, hogy a folyók duzzasztógátjait le kell bontani ?!?! Valamennyit ...

- Mi a véleményük a megvalósult ezeréves európai álomról, a csodálatos Duna - Majna hajózó csatornáról? Mi kifogásuk van Tiszalök, Kisköre, az áldásos Tisza-tó ellen?

Örülnék, ha a tisztelt Szerkesztőség tolmácsolná kérdéseimet, nem hagyna kibúvót, és közölné a kapott válaszokat. Ha kritikával fogadná a pusztulást sejtető, bizonyíthatatlan károsodást jósoló szlogeneket, nagy szolgálatot tenne a műszaki ismeret-terjesztésnek. Az ilyesmit a Hágai Bíróság lesöpörte az asztalról.
Naplózva
droppagyorgy
Newbie
*
Hozzászólások: 24


« Válasz #7 Dátum: 2006. Január. 18, 18:13:43 »

Minkét ország tudományos akadémiái folyamatos vizsgálatokat végeznek. De a síkvidéki erőművek ökológiai hatását pl. a Rajna vagy a Nílus esetében már a Duna elterelését megelőzően is ismertük  a szakirodalomból. Ezért elleneztük hogy a síkságra erőművet építsenek.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #8 Dátum: 2006. Január. 18, 18:14:03 »

Hiuz:
Ha arról van szó, hogy a természetvédelmi területeket meg kellene védeni, menteni, akkor természetesen egyetértek. Mivel nem a Duna fő vonaláról, hanem a mellékágakról, kis tavakká szélesedő úszó nádas, zsombékos területekről van szó, akkor örülnék, ha történne valami.
Pl. Szigetszentmiklós mellett a Duna pár évtized alatt annyira szennyezett, fertőzött lett, hogy fürödni tilos benne. A motorcsónakok használata azonban nem tilos, és az állatok élőhelyei veszélyben vannak. A teknősöket már szinte mind kifogták, és házi terráriumokba tették, elpusztították.
Sehol egy őr, sehol a falu összefogása, hogy a szemetet, az ipari hulladékot ne a Dunába öntsék.
Persze Budapest is annyira szemetes, hogy az általános iskolában bevezetnék egy átfogó programot, a szemetelés ellen. (Régen volt gondja és ideje a tanítő néninek arra, hogy megtanítsa a gyerekeket arra, hová kell dobni a szemetet, és az iskola környékét is tisztán tartották az iskolások.)
Naplózva
racztamas
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #9 Dátum: 2006. Január. 18, 18:14:36 »

Nem csak a természetvédelmi területeket kell védeni, rehabilitálni, hanem a helyi lakosság “életterét” azaz a Duna partokat kell újra olyan használhatóvá tenni számukra, amilyen a mai 50-es generáció gyerekkorában volt. Ez azt jelenti, hogy élő vízfolyású mellékágakat szeretnének, ahol horgászni, fürödni csónakázni lehet. Ez nem zárja ki a természet védelmét, sőt Angliában sok Nemzeti Park a turizmus célpontja. Ráadásul ott , ahol a lakosság tartja fenn adományokból a nemzeti parkot (Tóvidék)  és szponzorálja az értékek védelmét. Nem szabad úgy kezelni – főleg a helyben lakókat – mint AKITŐLÁLTALÁBAN meg kell védeni a természetet. Nem kell elhinni, hogy feltétlenül rosszabbak kell legyünk, mint az angolok, ilyen tekintetben.

Dr.Rácz Tamás alelnök, Duna Településszövetség
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #10 Dátum: 2006. Január. 18, 18:16:24 »

emailben érkezett:
Azt szeretném megkérdezni, jártak-e mostanában a pilismaróti Dunaparton,mi a véleményük a Pilismaróton
folyó kavicskotrás után kialakuló vizfelületröl. Ez sem fürdésre sem egyéb vizi sportokra a viz mélysége
miatt nem alkalmas a Dunához kapcsolódó bányató. Miért engedik ezt a gyönyörü tájat tönkretenni?
30 évvel ezelött a legszebb fürdöhelyek egyike volt ez a rész Zebegénnyel szemben a Dunán. Jelenleg a
kavicsért óriási müvelésre alkalmas területet feláldoztak, de ami a kavicskitermelés után marad, az
egy feneketlen mély viz, elhanyagolt partrésszel.
A község vezetése a terület fejlesztésére ir befektetöcsoport segitségével golfközpontot létesit nyugatiaknak szánt üdülökkel. A tervekben gát megépitése is szerepel, ami a jelenleg idöröl-idöre árviz idején elöntött területen védené a luxus telepet.
Más vélemények szerint ez a terv csak a kisajátitást segiti, a cél a kavicskotrás folytatása.
Mi a környezetvédök véleménye egy ilyen beruházásról?
Köszönettel:
Tóth Katalin
Esztergomból
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #11 Dátum: 2006. Január. 18, 18:17:11 »

emailben érkezett:

Azt olvastam Droppa Györgytől, hogy a dunai mellékágak rendbehozatala csak a helyi lakosoknak fontos.

Természetvédelmi és WWF tanulmányokból ismert, hogy a Duna magyarországi szakaszán - a nagyszámú szigetközi mellékág felett - csaknem 60 mellékág található, melyekből fele kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bír. A mellékágak rehabilitációját vagy revitalizációját - tapasztalat szerint -a nagyszámú érdekelt (természetvédelem, vízügy, horgászok, vízitúrizmus, túrisztikai befektető) nagyon eltérő módon képzeli el. A természetvédelmi és kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bíró mellékágak - melyekből 40 valamilyen nemzeti parkhoz tartozik - befektetés orientált fejlesztése szükségszerűen a természeti értékek pusztulásához vezetne. Emiatt is nyilvánvaló, hogy a dunai mellékágak rehabilitációját csak egységes, a természeti értékeket prioritásként kezelő, koncepció alapján lehet megkezdeni. Emiatt javasolta a Duna Charta és a Védegylet 1994-es táti konferenciájuk zárónyilatkozatában, hogy az Országgyűlés mielőbb alkosson törvényt a Duna védelmében, többek közt azért is, hogy a mellékágak rehabilitációja egységes koncepció szerint történjen, és feltétlen elsőbbséget kapjon az ivóvízbázisok védelme, valamint a biológiai sokféleség szempontjából kitüntetett jelentőségű vízi és vízparti élőhelyek megőrzése.

Droppáék javaslata ehelyett az ökormányzatok hatáskörébe próbálja adni a rehebilitációs munkákat, beleértve a természetvédelmi tervek készítését, a monitoring költségét is, és javaslatuk szerint az önkormányzatok számára -pályázat útján - kellene a költségvetésből erre pénzalapot elkülöníteni. (Nyilvánvaló az önkormányzatoknak erre nincs szakmai képzettsége, ezért ennek a tervnek a haszonélvezői egyértelműen azok lennének, akikek az önkormányzatok megbíznának a fenti munkák elkészítésével!) Lehet ideákat sugallni a polgármesterek környezetvédelmi érzékenységével kapcsolatban, de a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az önkormányzatok többsége nem az ökológikus tájrehabilitációban érdekeltek, hanem a Droppáék által sokszor hangoztatott fejlesztésben, ami a tapasztalat szerint befektetői fejlesztés, ami nem kedvez a természeti értékek fennmaradásának.

Droppa hozzáállását jól jelemzi az alábbi idézet: "Létezik olyan megoldás, mellyel környezetbarát hajózás és a part mentén élők igényeit kielégítő ökológiai rehabilitáció egyaránt megoldható" hisz a mellékágak rehabilitációjának nem a part mentén élők igényeit, hanem a folyó ökoszisztémájának igényeit kell kielégíteni.


Kérdéseim a fentiekkel kapcsolatban: Droppáék miért nem egy egységes, a természetvédelmi szempontokat abszolút prioritásként kezelő, és a természetvédelem által koordinált rehabilitációs terv szerint akarják rehabilitálni a dunai mellékágakat, ehelyett miért akarnak egy olyan rehabilitációs koncepciót elfogadtatni, ahol a helyi önkormányzatok fejlesztési, befektetési érdekei irányítanák a konkrét rehabilitációs terveket, munkákat?

Droppáék tervei szerint kik végeznék el az önkormányzatokra háruló tervezési, monitoring munkákat?

Tisztelettel, üdvözlettel: Vay Márton
Naplózva
droppagyorgy
Newbie
*
Hozzászólások: 24


« Válasz #12 Dátum: 2006. Január. 18, 18:17:59 »

A pilismaróti öblöt a vízlépcsőépítés miatt kotorták ki. Ha megépült volna, az egész üdülőfalú víz alá kerül. Jártam ott a nyáron, akkor nem kotorták az amúgy is túl mélyre kotort öblöt. Köszönjük a figyelmeztetést, utána nézünk, mi történik ott. A Zebegénnyel szembeni Duna part tényleg a folyó legszebb szakaszai közé tartozik.
Naplózva
racztamas
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #13 Dátum: 2006. Január. 18, 18:18:27 »

Azért nem abszolút prioritás a szűk értelemben vett “természetvédelem”, mert a Duna mellett élő mintegy 100.000 helyi lakos (Budapest nélkül) alkotmányos joga a számára kedvező környezet kialakítása és használata. Az ország minden lakosának érdeke a helyi értékek alapján történő területfejlesztés . A Duna menti mintegy 100 kisebb település esetében nem azok elsorvasztása a cél, annak érdekében hogy ott természetvédelmi rezervátumok létesüljenek. Az ott élő honfitársaink ragaszkodnak “élőhelyükhöz” (bár nem védettek nevesítve) Az itteni települsek népesség megtaró lépessége, annak javítása pl. a mellékágak revitalizációjával is elősegíthető, ahogy azt pl. Rácalmás lakosai tanusíthatják.  Javaslom Vay Mártonnak, hogy konzultáljon Duna mellett élő lakosokkal és az ő érdekeiket képviselő polgármesterekkel.

Az önkormányzatok a tervezési, monitorozási munkákat – ahogy eddig is tették – közbeszerzési eljárás során megbízott , kamarai tag tervezőkkel (vízjogi engedély), környzetvédelmi tanulmánynál biológusokkal, ökológusokkal, illetve monitoring esetén tudományos fokozattal is rendelkező kutatókkal, természetvédelemben dolgozó szakértőkkel szokták elvégeztetni.

Üdvözlettel :

Dr.Rácz Tamás alelnök, Duna Településszövetség
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #14 Dátum: 2006. Január. 18, 18:19:16 »

emailben érkezett:
Tisztelt DUNA KÖR !
Nem zavarja Önöket az a tény, hogy foszilis energiahordozók óriási mennyiségű felhasználásával termelünk magunknak (a ZÖLDEK-nek és családtagjaiknak, a DUNA KÖR-ösöknek és családtagjaiknak, nekem is és családomnak, no és másoknak is) elektromos energiát, közben senki nem gondol arra, hogy büdösítjük és mérgezzük a Kárpát-medence levegőjét, hihetetlen mennyiségű és egyre értékesebbnek tűnő földgázt égetünk el erőműveinkben, mert engem, családomat valamint unokámat rendkívüli mértékben zavar a rövidlátás.
Mikor vizsgálják felül azon maradi, ókonzervatív álláspontjukat, mely akadályozza a Duna folyóra elképzelt vízierőművek megépíthetőségének lehetőségét, mely erőművek környezetbarátok, nem mérgezik a levegőt, nem járulnak hozzá a globális felmelegedéshez (VAHAVA).
Megjegyzés: válaszadásuknál vegyék figyelembe azt a tényt, hogy sokan irtóznak az atomerőművektől és Önök is tudják, hogy nem rég az oroszok megleckéztettek bennünket is - amikor az ukránok gázvezetékének a csapjait elzárták.
Várom környezetbarát válaszukat.
Tisztelettel: Tóth Imre
Naplózva
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 11
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország