NOL Fórum
2017. Október. 22, 04:00:18 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Elindult az új NOL-Fórum
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 [2] 3 4 5 6 7 ... 11
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Zöldek harca a dunai fejlesztési lehetőségekért - NOL-vita  (Megtekintve 35688 alkalommal)
droppagyorgy
Newbie
*
Hozzászólások: 24


« Válasz #15 Dátum: 2006. Január. 18, 18:19:44 »

Minden vízi erőműnek van káros hatása. Mi a síkvidéki erőműveket ellenezzük, mert miközben ezek kevés energiát termelnek, nagy területen alakítják át a környezetet károsan. Tisztelt Tóth Úr! Kérem gondolja át, Magyarország mennyiben használja ki lehetőségeit az alternatív energiák termelésében.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #16 Dátum: 2006. Január. 18, 18:20:25 »

irriga:
Igaz-e, hogy a Duna medrének mélyülése időben folyamatos a felső szakaszon megépített hordalékfogó gátak miatt?
Ha ez a múltban kezdődött és a jövőben minden bizonnyal folytatódó folyamat, akkor hogyan lehet - a nem mélyűlő - oldalágakba a megfelő vízszintet biztosítani?
Naplózva
racztamas
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #17 Dátum: 2006. Január. 18, 18:21:17 »

A medermélyülésnek csak egyik oka a Duna felső szakaszának belépcsőzése, és a kavicshordalék elmaradása az alsó szakaszon. A másik fő ok a nagyon sokáig a főágban is engedélyezett kavicskotrás. A szigetközi rehabilitációs elképzelésekkel párhuzamosan a vízügyi tervezők Mikolics Sándor és tervező társai – valamint a velük együttműködő ökológusok  és tájépítész tervezők  kidolgozták azt a módszert, hogy miként lehetséges a nem mélyülő (sőt feltöltődő) oldalágakat a hajózás biztosítása mellett időről-időre vízzel frissíteni.. A kérdéses szakaszoknál 1-1 km-es hosszon víz alatti mederszűkítő művekkel szűkíthető a folyóágy, és ez lokálisan 1-3 dm-es visszaduzzasztást jelent. További előny, hogy a tájban ezek a mederszűkítő művek nem jelennek meg, tekintettel arra, hogy a kisvízi meder vízszintje alatt vannak. A folyón több ilyen szakaszt ismételve, stabilizálható és megemelhető meg a vízszint, így az elegendő  a mellékágakba való bejutásra (a feliszapoltság megszűntetésére, vízfrissítésre, és a hajózás egyidejű biztosítására mellett. Természetesen nem mindegyik mellékágnak kell azonos mértékű átöblítést adni, további tervezés kérdése, hogy az egyes mellékágaknak milyen funkciót szánunk (természetvédelmi, vízbázisvédelmi, halbölcső, rekreációs, kikötési, stb.) és ennek megfelelően lehet elvégezni a rehabilitációt.

Dr.Rácz Tamás alelnök, Duna Településszövetség
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #18 Dátum: 2006. Január. 18, 18:22:24 »

lajos58
A bősi erőmű Szlovákia által történt befejezése óta.Önök vizsgálták-e, hogy az ottani parton a természetben történtek-e, olyan elváltozások amik az önök korábbi igazát bizonyítanák ?
Szerintem ha nem történt ilyen vizsgálat, megérné egy semleges tanulány készítése, ami nagyban segítené ennek az ügynek a lezárását,vagy éppen az erőmű magyar oldalának felépítését.
Én úgy gondolom,hogy az akkori "leállásnak" inkább politikai okai voltak.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #19 Dátum: 2006. Január. 18, 18:27:13 »

irriga:
Jó lenne, ha kibontanák a műszaki, környezetvédelmi, anyagi vonatkozását a cikk következő mondatának:
"Létezik olyan megoldás, mellyel a környezetbarát hajózás és a part mentén élők igényeit is kielégítő ökológiai rehabilitáció egyaránt megoldható."
Naplózva
droppagyorgy
Newbie
*
Hozzászólások: 24


« Válasz #20 Dátum: 2006. Január. 18, 18:28:07 »

Minkét ország tudományos akadémiái folyamatos vizsgálatokat végeznek. De a síkvidéki erőművek ökológiai hatását pl. a Rajna vagy a Nílus esetében már a Duna elterelését megelőzően is ismertük  a szakirodalomból. Ezért elleneztük hogy a síkságra erőművet építsenek.
Naplózva
racztamas
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #21 Dátum: 2006. Január. 18, 18:28:18 »

1999-ben az akkori Dunai Kormánybiztos dr.Székely lászló megbízására egy konzorciumon belül (ÖKOPLAN-TÉRTERV_VITUKI) Mikolics Sándor, a nagymarosi duzasztómű korábbi főtervezője kidolgozta az un "mederszűkítő műves” megoldást. Ez arra a tapasztalatra épül, amelyet a nagymarosi körtöltés elbontásával egyidőben megépült mederszabályozó mű tervezésével és kivitelezésével szereztek. Itt cca 1 km-es szakaszon olyan stabilizált medret hosztak létre kizárólag a hajózóútban, amely a partfal és a keresztszelvény megfelelő kialakításával ma is biztosítja a hajózóút EU által megkívánt paramétereit. Ezzel a nagymarosi gázló – korábban csak gáttal megoldhatónak vélt problémája megszünt. Ezt a művet is Mikolics Sándor tervezte, mint azt a megoldást is, amely a “Dömösi sziklagázló” hagyományos folyószabályozási eszközökkel való megoldását tartalmazza (ujszerű ötletek felhasználásával). Erre a szakaszra e megoldás alapján már kiviteli terveket lehetne készíteni. A környezethasználati engedély is rendelkezésre áll.

A Mikolics féle “mederszűkítő művek”  a teljes Szap – Budapest Duna szakaszon alkalmazhatók M.S. javaslata alapján. Kiemelkedő előnyük, hogy a táj képét nem változtatják meg, sőt a Nagymarosnál épült műnél olyan védett halfajok települtek vissza a Duna Ipoly Nemzeti Park hirdoökológusa, Tóth Balázs megfigyelései szerint, amelyek korábban sok éven át nem voltak kimutathatók.

A Duna mellékágak jövőjére ez a megoldás két alavető pozitív hatást gyakorolhat :

1./ minden “mederszűkítő mű”  -nél (ilyet cca 10-et kellene kialakítani a Szap-Budapest szakaszon) mintegy 30cm vízszintemelést lehet elérni, a megfelelő hajózóút mélység megadása mellett,

2./ e megoldás alkalmazása mellett a  TÉRTERV – VITUKI számításai szerint hosszú távon – 50 évre – megadhatók azok a vízszintek, amelyek a legtöbb dunai mellékág hosszú távú vízellátására alkalmasak. Terrmészetesen ehhez a mellékágak medrének rendezése is szükséges lehet, elsősorban ott ahol az évtizedek alatt felgyűlt iszapréteg feltöltötte a mellékág medrét.

A Mikolixcs féle megoldás legnagyobb elismerése a szlovák tárgyaló fél 2000-ben átadott hivatalos válaszában található (a Magyar kormány a megoldást hivatalosan átadta 1999-ben a szlovák tárgyaló félnek). Ez így hangzik : “ A javsolt műszaki megoldás a nagymarosi erőmű megépítésének az egyetlen megvalósítható műszaki alternatívája”.

Dr.Rácz Tamás alelnök, Duna Településszövetség
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #22 Dátum: 2006. Január. 18, 18:30:06 »

irriga:
"A folyó menti települések és a zöldek ragaszkodnak ahhoz, hogy a Duna mentén várható hatalmas uniós fejlesztések a folyó felélesztését szolgálják."
Márhogy valamit nem értek.
Mi az, hogy hatalmas uniós fejlesztések várhatóak?
Nem a természet hatalmas fejlődését kellene itt várni? Annak pedig milyen kapcsolata van az Unióval?
Naplózva
racztamas
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #23 Dátum: 2006. Január. 18, 18:31:13 »

Az EU 2014-ig szeretné elérni, hogy a Dunán Mohácsig minden vízállásnál akadálytalan legyen a hajózás. (A végcél a Duna-Rajna-Majna és a Fekete-tenger összekötése). Ezt a magyar Duna-szakaszon a kisvizeknél több ponton gázlószakaszok akadályozzák. Ezért az EU Trans-European Network (EU-TEN) keretén belül hatalmas pénzeket mozgósít erre a feladatra a mostani dunai tagországokon belül. Nekünk arra kell fokozott figyelemmel lennünk, hogy ezek a fejlesztések úgy történjenek meg, hogy közben egy lehetőség szerint jobb ökológiai állapotú folyót hozunk létre. Vagyis a hajózóút biztosítással párhuzamosan a Dunai mellékágak rehabilitációját kell elérnünk, ahogy ezt teszik törekvéseikben a tőlünk nyugatabbra fekvő tagállamok. Ausztria például ugyan akkora összeget irányzott elő a mellékágak rehabilitációjára, mint amennyit az EU  TEN szerinti hajózóút fejlesztésre. Ez összehasonlításképpen olyan, mintha a magyar állam 70 milliárd Ft-ot szánna a magyar Duna szakasz menti mellékágak revitalizációjára, rehabilitációjára.

Dr.Rácz Tamás alelnök, Duna Településszövetség
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #24 Dátum: 2006. Január. 18, 18:32:25 »

irriga:
Itt véletlenül nem az 500 milláért való lobbizásról van szó?
Akár a Duna ellenébe is?
A fejlesztés ugyanis a köznapi szóhasználatban inkább műszaki megoldásokat takar, ami itt nem más, mint különböző létesítmények építése.
Naplózva
racztamas
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #25 Dátum: 2006. Január. 18, 18:33:15 »

Itt valóban lobbizásról van szó, de lobbizás nem a Duna ellenében, hanem a Dunáért történik, és Duna menti települések életfeltételeinek javítása érdekében. A Duna érdekében annyiban, hogy azt szeretnénk nem csak hajózó csatornaként látni (mint az Amszterdam - csatorna, a Rajnán) hanem élő folyóként is viszontlátni. A fejlesztés olyan műszaki megoldásokat takar, amely tekintettel van a fejlesztendő terület ökológiai értékeire és terhelhetőségére. Sajnálatos, hogy a területfejlesztés mint fogalom nem közérthető a műszaki hátterű értelmiség részére. A területfejlsztés része a természeti adottságog „rendbetétele” (pl revitalizáció) amely dunai mellékágakat pédául alkalmassá tehet turimus – fejlesztések fogadására. Ami természetesen nem zárja ki a természetvédelmi célok érvényesülését – legfeljebb területeként egyiket vagy másikat preferálja jobban.

Dr.Rácz Tamás alelnök, Duna Településszövetség
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #26 Dátum: 2006. Január. 18, 18:34:24 »

emailben érkezett:

Úgy érzem, a fejekben még mai csak politikai értelemben tiszta, hogy miért is volt a nagy tiltakozás a Nagymarosi Erőmű ellen. A kérdezők eddigi szövegeit átolvasva az is kiderül, hogy többnyire megújuló energiaforrásként ma is indokoltnak tartják egyesek Bős-Nagymaros teljes rendszerének megépülését. Dr Rácz Tamás tájépítészt úgy ismerem, mint azt az embert, aki röviden és hosszasan is tudja a választ arra, miért irreális Nagymaros, és milyen alternatívája van. Arra kérném, hogy ezt fejtse ki röviden. (költség megtérülés, ökológai kockázatok, járulékos költségek). Mit jelentene az egyik és mit egy másik megoldás a Duna életében?
Bardóczi
Naplózva
racztamas
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #27 Dátum: 2006. Január. 18, 18:35:05 »

Valóban. Én is megdöbbenéssel tapasztalom, hogy mennyire kevés információval rendelkezik erről a kérdezők többsége. Az 1977-es Gabcikovo-Nagymaros Közös Egyezményes Terv (GNV-KET) ugyanis annak érdekében, hogy létrejöjjön ez az erőműkomplexum, és legalább valamennyire gazdaságosan lehessen üzemeltetni, többek között jeletős szakaszon megszüntette volna a Dunát kísérő galériaerdőket, több település (pl.: Komárom, Esztergom) szennyvízrendszerének átépítését követelte volna nyomott rendszerűre, ma működő utakat és vasútvonalakat tolt volna arrébb, és például Esztergom -Nagymaros térségében is napi többszöri jeletős vízszintingadozást produkált volna, amelyetnem előnyös a vízi eőhelyek fennmaradására. Az elterelés után megvalósult ideiglenes vízpótlás nélkül kiszárította volna a szigetközt, amely közép-európai viszonylatban is az egyik legnagyobb ivóvízbázis készletünket rejti. Több gazdasági tanulmány rámutatot, hogy a megtérülése a beruházásnak 100 évet is meghaladó.

A Szap-Budapest szakaszon javasolt mederszűkítő megoldásról már írtam bővebben, ezért most inkább a Szigetközi vízpótlásról írok. 1998-ban kormánymegbízásra készült Előzetes Környezeti hatásvizsgálat (EKHV) vizsgálta a térség vízrendezésében (szigetközi vízpótlási rendszer) eddig felmerült 5 lehetséges változatot (beleértve az elvetett 1977-es közös egyezményes tervet is mint kiinduló, összehasonlítási alapul szolgáló tervet). A változatokat külön ökológiai, és vízrendezési szakcsoport pontozta saját szempontjai alapján, egymástól függetlenített rendszerben, messze megelőzve az EU Víz Keretirányelvben (VKI) lefektetett elveken alapuló tervezés-döntéshozást. Az értékelések alapján mind az ökológiai, mind a műszaki pontszámok alapján a legjobb megoldásként (vagyis megfelelve a Víz Keretirányelv azon kívánalmának, hogy a műszakilag megvalósítható legjobb ökológiai állapot jöjjön létre) a meanderező megoldás került első helyre. A megoldás pénzügyileg jóval alacsonyabb költségből, és kevesebb zavarással, jobb ökológiai célállapot megvalósulásával hozható létre mind a WWF által javasolt mesterséges szigetképzéses, mind a később a VÉDEGYLET által javasolt ún. „mederemeléses”, illetve a Vízügy által kidolgozott sűrű duzzasztásos, vagy az ún. gumigátas (kevesebb, nagylépcsős) duzzasztással összehasonlítva. A megoldás lényege az, hogy az ágrendszer ezzel biológiailag újra teljes értékűen átjárhatóvá válik a Szigetköz és a Csallóköz Duna mellékágaiban.

A kérdéses megoldás EU támogatottságát mutatja, hogy hasonló rendszer a Dunán Blochingennél 11 éve üzemel, az EU Környezetvédelmi Biztosa, és több környezetvédelmi bizottsági tagja, a szlovák és a magyar környezetvédelmi miniszter, valamint a szlovák zöldek egyaránt megvalósíthatónak tartják. A szlovák főtárgyaló 2004-ben hivatalosan átadott „projekt javaslat”-ban javasolta ezen változat közös továbbtervezését. Hasonló, a lehetséges változatokat ilyen mélységben és ekkora szakértői háttérrel összehasonlító anyag 1998 óta nem készült, ezért álláspontunk szerint a területfejlesztési koncepciónak mindaddig azt a megoldást kell preferálnia, ameddig nem állítható vele szembe jobb, a kritériumoknak jobban megfelelő megoldás. Az összehasonlító anyagot a Kormány 1999-ben tárcaközi egyeztetésen átvitt kormányálláspontként a szlovák félnek átadta.

Tehát rendelkezünk koncepcionális szintű alternatív tervekkel, amelyet a szlovák fél is továbbfejleszthetőnek tart, az előrehaladás azonban igen lassú..


Rácz Tamás tájépítész
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #28 Dátum: 2006. Január. 18, 18:36:19 »

Gábor Péter:
Kérdéseim a következők lennének:
Az EU-s hajózóút fejlesztési tervek segítik vagy gátolják a mellékágak megmaradását?
Mi a gyakorlat a mellékágak kezelésére az EU más országaiban?
Kíváncsian várom válaszukat.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #29 Dátum: 2006. Január. 18, 18:37:56 »

irriga:
Üdv Racz úr!
Ha jól értelmezem, akkor a leírt műszaki megoldás valójában egy fenékküszöbnek felel meg.
Ez nem oldja meg a meder mélyülésének problémáját, sőt erősítheti azt.
A felhasznált építőanyag mennyisége valószínűsíthetően több lesz, mint a gáthoz szükséges kőanyag.
Van-e ebből a tervből elérhető helyen valamilyen ismertetés?
Naplózva
Oldalak: 1 [2] 3 4 5 6 7 ... 11
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország