NOL Fórum
2017. Június. 24, 16:49:16 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Elindult az új NOL-Fórum
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Hogyan lehet lefaragni ötszázmilliárdot? - vendégünk Palócz Éva (Kopint-Datorg)  (Megtekintve 9956 alkalommal)
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Dátum: 2006. Május. 12, 16:39:41 »

A Kopint -Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese mjus 16-án, kedden 16 órától válaszol az ország gazdasági helyzetéről, a tennivalókról és a választások óta megfogalmazódó javaslatokról érkező kérdésekre.
Palócz Éva április 25-én mutatta be gazdaságkutató cégük friss jelentését:
www.nol.hu/cikk/401979/
Félbillió bürokrácialefaragásból

Kérdéseket a www.nol.hu/kerdesek címen vagy az online@nepszabadsag.hu címen várunk.
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #1 Dátum: 2006. Május. 16, 17:08:08 »

Sok kérdést kaptam, amelyeket ezútonis köszönök.A kérdések között vannak természetesen olyanok, amelyeket nem tudok megválaszolni, vagy nem rám tartoznak. Az idő rövidség is határt szab a kérdések alapos kifejtésének. Mindenesetre igyekszem minél több felvetésre válaszolni. Kérem azonban figyelembe venni,hogy én nem döntéshozó vagyok,hanem elemző, akikre a politikusok igen kevéssé hallgatnak.
Előljáróban el szeretném mondani, hogy a magyar költségvetési deficit minden összehasonlításban olyan óriási, ami nem tartható fenn a továbbiakban. Mindenképpen kell tehát bizonyos lépéseket tenni a hiány csökkentésére. Hogy pontosan melyek ezek a lépések, arra vonatkozóan bármilyen javaslattal szemben fellehet hozni ellenérvet: a szerzett jogok védelme láthatólag rendkívül erős. Mindenesetre meg vagyok győződve arról, hogy a kiadások lefaragását semmiképpen sem a legrászorultabbak kárára kell elvégezni, hanem ellenkezőleg: sokféle állami szolgáltatást, támogatást jobban rászorultsági elvre helyezni, mint eddig.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #2 Dátum: 2006. Május. 16, 17:09:33 »

Petro:
Tisztelt Palócz Éva,
mit szól a négy liberális közgazdász, Bauer-Bokros-Csillag-Mihályi "csomagjához", a CEMI megszorítási javaslataihoz, és a HVG által elővezetett csomaghoz? Nyilván csak rövid kifejtésre van mód, de érdekes lenne látni, hogyan viszonyul ezekhez a mostanában nagy figyelmet és riadalmat keltett javaslatokhoz.
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #3 Dátum: 2006. Május. 16, 17:21:37 »

A 4 szerző cikkében bemutatott helyzetértékeléssel egyetértek: a magyar államháztartás hiánya hátráltatja a gazdasági növekedést, a versenyszféra boldogulását, (többek között) ezért mindenképpen csökkentendő.  Ami a konkrét javaslatokat illeti, vannak közös és eltérő pontok a 4 szerző és a KOPINT-DATORG javaslatai között. A legjelentősebb eltérés, hogy a 4 szerző nagyon kevéssé foglalkozikaz államháztartás bürokratikus kiadásainal a csökkentésével, illetve az az alapállása, hogy rövvid távon itt nagyonkevés megtakarítási lehetőség van. Mi azt  mondjuk, hogy az államháztartás 2 ezer milliárdos működési kiadásaiból több száz milliárd már rövid távon is megtakarítható lenne kevésbé pazarló gazdálkodással. A 2 ezer milliárdból kb. 800 milliárd forint kifejezetten dologi kiadás, amelynek a lefaragása nem igényelne semmiféle végkielégítést. Az állam saját kiadásainak a csökkentését,és ennek hangsúlyozását azért is tartom rendkívül fontosnak, mert az állam csakakkor várhatja el a lakosoktól, hogy nagyobb adófegyelmet tanusítsanak, illetve bizonyos áldozatokat hozzanak, ha legelőször saját magán takarékoskodik,átláthatóbb és ellenőrizhetőbb gazdálkodást folytat.
A gázártámogatás teljes eltörlésével nem értek egyet, itt inkább a rászorultsági elv erősebb érvényesítését tartom szükségesnek. Ugyanígy, az egyetemi tandíj generális bevezetését sem tartom járható útnak, a mi javaslatunk az államilag finanszírozott helyek számnának jelentős csökkentésére irányult. Az egészségügyi hozzájárulás emelése pedig azért problematikus, mivel növeli az adóelkerülési hajlamot(sok család számára a havi 5 ezer forint egyenesen kifizethetetlen). Egy szerény orvosi vizitdíj bevezetése azonban valószínűleg szükséges lesz. További javaslatunk volt a gyógyszerárátmogatás rendszerének a megváltoztatása, de erre majd a következő kérdezőnek adott válaszban térek ki.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #4 Dátum: 2006. Május. 16, 17:23:13 »

" A 15 százalékos áfakulcs húsz százalékra emelését is megemlítette Palócz Éva mint szakmai körökben régóta szorgalmazott bevételnövelő eszközt.
Tisztelt Palocz Eva!
Az AFA 5% ponttal (15%-rol 20%-ra) valo emelese az egyik legegyszerübb es legkenyelmesebb modszere az allamhaztartas szanalasanak, amely a legtöbb penzt hozza be az allampenztarba. Az AFA drasztikus megemelese nem csak asszocialis, de fekezi a konjunkturat, mereg a növekedesnek, munkahelyeket semmisit meg.
Ha, az arnivo 1%-al emelkedik maga ala temeti a vasarloeröt a gazdasagi növekedes megbillen, ami legjobban a közeposztalyt erinti.
Ha, az arak növekednek, a potencialis vevöknek kevesebb penz van a zsebükben, csak a fekete munka viragzik.
Az AFA-nal igazsagtalanabb adot eddig meg talaltak ki.
Szerintem, az embereknek meg nem jutott el a tudatukig, milyen következmenyekkel jarna az AFA-kulcs megemelese
Tisztelettel: Hyrrockin
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #5 Dátum: 2006. Május. 16, 17:31:50 »

Egyetértek Önnel abban, hogy az ÁFA kulcs emelése nem a legszerencsésebb lépés, mindenazonáltal a jelenlegi helyzetben szükséges, mert kevesebb kárt okoz, mint az államháztartási hiány további növekedése. Valóban emeli az árszínvonalat, és egyúttal a szegényebbekre ró nagyob terhet, mivel az ő fogyasztói kosarukban szerepelnek nagyobb arányban a most kedvezményes adókulcsú termékek.
Ami viszont a gazdasági növekedést, a konjunktúrát illeti, az ÁFA ebből a szempontból semleges. A vállalatok számára az ÁFA átmenő tétel, azt a végő fogyasztó fizeti meg. Az ÁFA-emelés csak akkor fékezné a konjunktúrát, ha csökkentené a belföldi termékek iránti keresletet. Ez azonban várhatóan nem következik be, tekintve e termékek alacsony árrugalmasságát.
Az ÁFA önmagában nem igazságtalan adó, a világon minden országban adóztatják a fogyasztást, és bizonyos értelemben igazságosabb adónem is, mint a jövedelem-típusú adók.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #6 Dátum: 2006. Május. 16, 17:32:53 »

Mernoktanar:
Tisztelt Palócz Éva!
Nagyon örvendetes, hogy a demokrácia új és új hajtásokat hoz az országban, akár kormány vagy magán vagy polgári-önkormányzati formában, és Isten őrizzen idő előtt ezeket megszüntetni.
Viszont, sajnos az átmeneti egy-két évben ezeket félállássá kellene tenni. Főleg ott, ahol nem várható azonnali szükséglet ezeknek a hivataloknak és szervezeteknek a munkájára.
Anyagi eszközeiket viszont meg kellene tartani teljes egészében.
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #7 Dátum: 2006. Május. 16, 17:36:45 »

Tisztelt mérnöktanár! Nem teljesen értem a kérdését, de ha arra gondol, hogy számos felesleges, párhuzamos intézmény van a magyar államigazgatásban, amely megszüntetésre érdemes, akkor azzal egyetértek. Ezek azonban igen nagy lobbierőt képviselnek.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #8 Dátum: 2006. Május. 16, 17:37:26 »

UGYVED
Tisztelt Palócz Éva!

Ön többek között a következőt nyilatkozta: ...."Fel kell tartóztatni a gyógyszertámogatások növekedését, a százalékos támogatás helyett a hatóanyagok egyösszegű támogatását kellene érvényesíteni, vagyis a drága organikus gyógyszerekkel szemben előnyben kell részesíteni az olcsóbb generikus készítményeket".....

Nos, ezzel az álláspontjával vitatkozni szeretnék. Két szempontból is.
1. Nem mindig váltható ki a drágább gyógyszer egy olcsóbbal, olcsóbb hatóanyagúval. Van, amikor az olcsóbb olyan mellékhatásokkal rendelkezik, amelyek sokkal inkább károsak a betegre, mint előnyére válnának. Sőt, az olcsóbb gyógyszer mellékhatása okozhat akár allergiát is. Amelyek esetleg a drágább gyógyszerben már nincsenek benne. És ilyenkor gyógyító-egészségügyi szempontból bizony sokkal inkább indokolt a drágább gyógyszer, mint az olcsóbb. Ilyenkor viszont megítélésem szerint bizony nagyon is indokolt a drágább gyógyszer támogatása az olcsóbbal szemben. Egy egészségügyi állapotot, körülményt nem lehet pusztán azon az alapon szabályozni, hogy melyik az olcsóbb gyógyszer. A gyógyulásban nem az anyagi szempont az egyetlen kizáró szempont. Bizony a gyógyulás tekintetében gyógyszer hatékonysága (erősebb és/vagy gyorsabb hatóanyagú) is nagyon fontos szempont. Pl. az olcsóbb hatóaanyagú gyógyszer lassabban fejti ki gyógyító hatását és azáltal a beteg - adott esetben - tovább van miatta táppénzen. Így amit egyik oldalról megtakarít az állam, azt a másik oldalról a több táppénzzel vissza kiadja. Viszont egy támogatott erősebb hatóaanyagú, de drágább gyógyszer alkalmazásával a beteg előbb felgyógyul és előbb vissza tud menni dolgozni. Tehát innen nézve viszont ez megtakarítás. Kérem, ebből a szempontból értékelje ki ezt a kérdést.

2. Általánoságban jogi szempontból megint csak nem elfogadható számomra ez a fent idézett véleménye. Ha az állampolgárral kötelező erővel egészségügyi járulékot fizettetnek, amelynek felhasználási területe, módja, mértéke stb. a levonáskor nincs szabályozva és ezáltal a fizetésre kötelezett állampolgár tudomására hozva - aki ebből joggal vélelmezi, hogy az általa befizetett járulék felhasználása általános jellegű - akkor a visszafizetéskor is (pl. a gyógyszertámogatáskor)általános jellegűnek kell ennek lennie. Alkotmányossági szempontból számomra erősen aggályos, hogy a befizetés általános jellegű, míg a visszafizetés már korlátozott és meghatározott körre és keretre, minőségre és tartalomra vonatkozóan leszűkített. Ezért az Ön ezen véleménye megítélésem szerint rossz, jogi szempontból így nem működhet.

Ellenben megoldás lenne az én javaslatom: a gyógyszertámogatás keretében nem a gyógyszert, nem a készítményt kell támogatni, hanem személy szerint az anyagilag rászoruló beteget, aki aztán ezt a támogatást a gyógyszervásárlása keretén belül már szabadon felhasználhatja. Az Ön véleményében benne rejlik az a visszás lehetőség, hogy adott esetben az anyagilag rászoruló betegnek egy drágább gyógyszert kell megvásárolnia, amelyhez nem kapna támogatást. Ugyanakkor egy anyagilag tehetősebb betegnek viszont elég lenne egy amúgy is támogatott olcsóbb hatóanyagú gyógyszer. Ez Ön szerint arányos lenne? Ennek tükrében elfogadja-e tőlem azt, hogy a gyógyszer helyett az embert kellene inkább támogatni. (Csak zárójelben teszem hozzá, hogy a befizetést is az ember eszközli, nem a gyógyszer.) Tehát az lenne jogos, hogy az kapja vissza a támogatást, aki azt befizette. Közvetlenül és nem közvetetten.

Tisztelt Palócz Éva! Elfogadja-e a tőlem a fentiek tükrébe, hogy az Ön gyógyszertámogatásra vonatkozó - és idézett - álláspontja az általam felvázolt szempontok miatt rossz és nem alkalmatható, nem kivitelezhető? Elfogadja-e tőlem, hogy mégsem az a megoldás, ha a drágább gyógyszer helyett az olcsóbbat támogatnák, ha egyáltalán a gyógyszert támogatnák? Mi a véleménye minderről?

Rendkívül érdekelne megtisztelő válasza.
Ügyvéd
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #9 Dátum: 2006. Május. 16, 17:55:03 »

1.A gyógyszertámogatások évente pontosan 40 milliárd forinttal emelkednek, s jó esély van arra, hogy 2006-ban elérjék a 400 milliárd forintot, és ezzel a tempóval növekedve a határ gyakorlatilag a csillagos ég (a felülről nyitott kassza ezt jelenti). Azt hiszem, mindenki egyetért azzal, hogy valamit kell tenni ennek az összegnek a viharos növekedése ellen.
2. Abban is egyetértünk talán, hogy a jelenlegi "svédasztalos" rendszer előnyeit, amelyben mindenki annyit vesz ki a kasszából, amennyit kedve (érdeke) diktál, a gyógyszergyártók és bizonyos orvosok élvezik. A beteg általában nincsen tisztában azzal, hogy akár fele-negyedannyiban kerülő gyógyszert is kaphatna.
3. A jelenlegi százalékos gyógyszertámogatás kaotikus, egyetlen orvos sem tudja megmondani, miért kap az egyik (mondjuk méregdrága) gógyszer 90%-os támogatást, a másik - ugyanolyan hatóanyagú és vivőanyagú - gyógyszer pedig alig valamit, vagy éppenséggel semmit.
4. Az Ön javaslata, miszerint ne a gyógyszert, hanem a személyt támogassuk, megvalósult, hiszen ez a közgyógyászati ellátás intézménye, amelynek a keretében igen sokan ingyen kapnak gyógyszert. Lehet, hogy lehetne ezt a rászorultsági elvet tovább finomítani, ebben egyetértek, és a gyóygyszertámogatásba több szociális elemet vinni.
5. Aláírása alapján ön ügyvéd, ezért nem szívesen vitatkozom alkotmányossági kérdésekről, bár nem látom be, hogy egy hatóanyagonkénti fix támogatás mennyiben aggályosabb alkotmányossági szempontból, mint a jelenlegi százalékos támogatás, amely ráadásul nem is egyforma. Az én vérnyomás-gyógyszeremet kevésbé (kevesebb százalékban) támogatja az OEP, mint más efféle terméket, ezt azonban nem érzem alkotmányellenesnek.
6.Ön ügyvéd, én közgazdász vagyok, a gyógyszerek mekllékhatásai tehát együkünknek sem szakterülete. Mindenesetre számos gyakorló orvossal konzultáltam, áttekintettük a gyógyszerkönyvet, és az orvosok egyöntetű véleménye szerint teljesen ugyanolyan összetételű és hatású gyógyszerek kaphatók drágán és olcsón is, magas támogatással és alacsonyabb támogatással. A mostani kaotikus helyzeten tehát mindenképpen változtatni kell.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #10 Dátum: 2006. Május. 16, 17:56:38 »

SCSABA
Tisztelt Palócz Éva!
Magam részéről nem hiszek olyan autóban, amelybe ha kevesebb üzemanyagot töltenek, akkor messzebb megy. Ha van ilyen, akkor az lejtőn áll - orral lefelé. Így van ez a kormányzati költségvetéssel is. Mindenki faragni akar, de senki nem nézi azt, hogy pl. miért kerül egyetlen kátyú kijavítása 110 ezer forintba a fővárosban, holott ennek valós költsége kb. az ötöde, vagy még annyi sem. Kétmillió ember jár Budapest útjain, és senkinek nem tűnt fel, hogy millárdokat költenek el százmilliós tételekre? Nyilván ez valakinek jó üzlet.
Gondok vannak az elektronikus ügyintézéssel is. Irgalmatlan sok pénzt költöttek el informatikára, de a számítógépeket inkább csak villanyírógépnek használják. Ma egy útlevelet igényelni hat hétig tart. (Négy hetes várakozás után két hét múlva küldik az okmányt) Korábban ez két hét volt. Ha leépítik, összevonják az önkormányzatokat, akkor mennyi ideig kell várni majd egy papírra?
Sajnos a reform szónak ma Magyarországon egyetlen értelme van: Kevesebbet többért.
A gyógyszerekkel ugyanez a helyzet. Nehezen tudnák elmagyarázni nekem, hogy pl. egy sima Algopyrin miért kerül ötszáz forintba. Sajnos a gyógyszergyártók érdeke szöges ellentétben áll a betegekével. A beteg gyógyulni akar, a gyógyszergyártó és forgalmazó pedig hasznot akar húzni a betegekből, és eszük ágában nincs, hogy az a beteg meggyógyuljon, szedje csak a gyógyszert élete végéig.

UGYVED
Tisztelt Palócz Éva!
Az előző hozzászóló, SCsaba véleményét folytatva nekem már egy jó ideje erős kétségeim vannak a gyógyszerárak tekintetében a tényleges és valós költségek, valamint a gyógyszergyártók által kimutatott költségek esetleges összhangja tekintetében. Mivel én - és velem együt sokan mások - nem látunk bele a gyógyszergyártók valós költségeinek tételeibe (nem a kimutatásokba!), ezért számomra igencsak kérdéses és aggályos az, hogy mekkora haszonnal dolgoznak? Ergo: mennyire terheli meg a költségvetést? Nem lehetséges hogy csak a fogyasztói ár irreálisan magas? Ellentétben a termelői árral? És csak ez a különség már jelentős kihatással lehet a költségvetésre.
Ön ezt hogy gondolja?
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #11 Dátum: 2006. Május. 16, 18:04:40 »

Tisztelt SCsaba,
igenis vannak olyan autók, amelyek kevesebb üzemanyaggal meszebbre mennek, csak ehhez előbb ki kell cserélni a mootort egy takarékosabb változatra . Vannak 20 litert fogyasztó autók, és vannak 3-4 literrel közlekedők. Így van ez a költségvetéssel is, de a kérdése második részében úgy látom, hogy Ön is erre utalt. Magyarországon a többi fejlett országgal összehasonlítva a GDP nagyobb arányát költi az államigazgatás a saját működésére, mégis nálunk az egyik legkevésbé fejlettek az állami szolgáltatások, többek között az e-szolgáltatások. Az útlevél kiadásának az ideje nem attól fog csökkenni, ha több pénzt költünk a közigazgatásra, hanem akkor, ha javul a fegyelem, nő az államigazgatás működésének a hatékonysága. Ezt viszont kisebb apparátussal hamarább érjük el, mint a létszám folyamatos növelésével, amire az elmúlt években sor került.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #12 Dátum: 2006. Május. 16, 18:05:30 »

emailben érkezett:
Tisztelt Asszonyom!
1. Mi az álláspontja a népesedéspolitikai szempontból káros intézkedésekről? Olyanokra gondolok, mint hogy (a minimálbér nagyságú jövedelemmel rendelkező vállalkozókat kivéve) csak az eltartottak létminimuma visel adóterhet (az eltartójuk jövedelmében), a gyermekek, a gyermekgondozással, ápolással lekötött és a munkaképtelen családtagok figyelmen kívül hagyása a különböző terhekben (adók, járulékok, illetékek, tarifák, díjak).
2. Egyetért-e azzal, hogy a kiadások csökkentésekor azt is figyelembe kellene venni, hogy a ma ki nem adott összeg a közeli vagy távolabbi jövőben mekkora bevételkieséssel vagy egyenesen kiadással jár majd, ami a mai kiadással elkerülhető lenne?
Tisztelettel:
Morvayné Bajai Zsuzsanna (a Nagycsaládosok Országos Egyesülete szociálpolitikai és adóbizottságának tagja)
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #13 Dátum: 2006. Május. 16, 18:21:43 »

Tisztelt Morvayné Bajai Zsuzsanna,
Egyetértek azzal, hogy vannak olyan esetek, amelyekben a ma ki nem adott összeg a jövőben nagyobb bevételkiesést okozhat, mint a megtakarítás maga. Ezért nem támogatom az egyetemi tandíj egységes bevezetését, mivel azzal több reményteli ifjú eshetne el az egyetemi tanulmányoktól, mint ami megengedhető. Az államilag finanszírozott helyek csökkentése azonban mérsékelhetné
Olyan kiadásokat szabad tehát csak csökkenteni, amelyek nem veszélyeztetik a jövő generációjit. Az általunk javasolt lépések többsége azonban megfelel nenek a kritériumnak (pl. bürokratikus kiadások csökkentése, a rászorultsági elv követezetesebb érvényesítése). Az ÁFA emelés kétségtelenül nem tartozik ezek közé, az adott helyzetben azonban rövid távon sajnos nincsen alternatívája.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #14 Dátum: 2006. Május. 16, 18:53:15 »

Tisztelt Palócz Éva!

1. A gyógyszergyárak átalakulóban vannak: az új molekulák többsége kis innovatív cégektől származik, míg ezen molekulák piaci bevezetését, promócióját, klinikai bevezetését végzik a nagy gyógyszergyárak. Ezen "nagy" cégek azonban költségeik minden szinten túl emelésében érdekeltek: a magas marketing és egyéb költségek kialakítása megakadályozza új versenytársak megjelenését (mind a források elvonása, mind a magas induló tőke-igény révén), míg a gyógyszerárakban ezen költégeiket a nagyok úgyis érvényesítik. Kérdéseim:
a., Mekkora szerepet tulajdonít a gyógyszerárak növekedésében a korrupciónak (a támogatási rendszer kialakítása), és mekkorát a piaci szabályoknak?
b., Tökéletesen egyetértve javaslatával: "a százalékos támogatás helyett a hatóanyagok egyösszegű támogatását kellene érvényesíteni" Vannak-e konkrét felmérések, amelyek alátámasztanák a javasolt változtatások előnyeit?
c., A gyógyszerárban kifizetjük a gyógyszerek kifejlesztésének költségeit is. Lát-e lehetőséget arra, hogy a magyar állam (kitörési pontként) elérje a támogatás fejlesztési költségekre eső részének hazai felhasználását?

2. Számos liberális gazdaságpolitikai ötlettel álltak elő a választásokat követően. Ezekben az a közös, hogy a szociális célok leépítése tűnik a legfontosabbnak. A megszorítások terhét a bérből és fizetésből élőkkel vitetnék el, mondván, hogy az üzleti szféra erre nem elég erős. Ezt az állítást ellenőrizendő:
a., Meg tudná becsülni, hogy az üzleti szféra jövedelme mekkora részt tesz ki a GDP-ből (valóban olyan gyenge ez a szféra, hogy nem lenne képes több terhet viselni)?
b., Tudna-e olyan javaslatokat tenni, amelyek jobban szolgálnák az arányos teherviselést, mint a jelenlegiek (pl. egyen SZJA, magasabb ÁFA)?
c., Lát-e lehetőséget arra, hogy a változások költségeit a magsabb jövedelműek lényegesen nagyobb arányban finanszírozzák, mint a szegényebbek?
d., Egyáltalán van-e gazdasági megfontolásokat tekintve "szociális" tervezet az asztalon?

3. A szociális rendszerek leépítésénél maradva, az egyik támadáspont az egészségügy átalakítása. Már most látható, hogy számos -létező- egészségügyi intézmény gazdaságilag nem versenyképes. Ilyenek pl. a vidéki kis kórházak.
a., Képes-e egy piaci modell biztosítani ezen kis kórházak működőképességét, ha bezárásuk indokolatlanul nagy terhet róna az ott lakókra? Pl. a járóbeteg szakrendelés tömegközlekedéssel való megközelíthetősége aránytalan nehézséget okozhat.
b., Az irányított betegellátási modell (mint azt az ÁSZ jelentéséből tudjuk) teljesen sikertelen volt. Mit gondol erről a jövő feladatai szemszögéből?
c., Milyen konkrét (és Ft-ban kifejezve mennyi) hozadéka lehet a több szolgáltatós modellnek?
d., Képes-e egy piaci rendszer biztosítani valamennyiünk magasabb színvonalú egészségügyi ellátását, vagy lesznek ennek a folyamatnak vesztesei? És ha lesznek (lehetnek) vesztesei, akkor ezek mely csoportok lesznek (földrajzilag és társadalmilag)?

4. Mikorra gondolja reálisnak az euró bevezetését pusztán gazdaságilag (optimális gazdaságpolitikát feltételezve) és mit gondol, ettől mennyiben (hány évvel) fog elmaradni az ország (a politkusok "jótékony" tevékenysége miatt?
Tisztelettel:
Demosthenes
Naplózva
Oldalak: [1] 2
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország