NOL Fórum
2017. Július. 20, 23:42:43 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Elindult az új NOL-Fórum
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 [2]
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Hogyan lehet lefaragni ötszázmilliárdot? - vendégünk Palócz Éva (Kopint-Datorg)  (Megtekintve 10086 alkalommal)
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #15 Dátum: 2006. Május. 16, 18:55:33 »

Tisztelt Demosthenes,
nagyon sok kérdést tett fel, amelyekre bizonyára nem tudok kimerítően válaszolni.
1.a. Szerintem nem az a kérdés, hogy milyen az aránya a gyógyszerárak növekedésében a korrupciónak és a szabályozásnak, mivel maguk az átláthatatlan szabályok teremtik meg a korrupció lehetőségét: egy gyógyszert az OEP bevehet 90%-os támogatással, meg 20%-os támogatással is.
b. Pontos számításaink a fix támogatással megtakarítható összegekről nincsenek, de becsléseink szerint a jelenlegi mintegy 400 milliárdos támogatás 10-20%-a megtakarítható lenne. Mindez attól függ, milyen összegben állapítják meg a fix támogatást. Ennek olyannak kell lennie, hogy a legolcsóbb gyógyszerek ára semmiképpen sem emelkedjék.
c. A magyar gyógyszergyárak szerencsére igen eredményesen működnek, jelentős generikus fejleszétesik vannak. Nem gondolom, hogy jelentős állami pénzeket kellene támogatásként az ágazatba pumpálni, éegalábbis rövid távon erre nem látok lehetőséget.
2.a. A magyar üzleti szféra egyáltalán nem gyenge, jövedelme a GDP nagyobbik felét teszi ki. A gondot inkább az jelenti, hogy jelentős a dualitás. a külföldi tulajdonú vállalatok bizonyára el tudnának viselni nagyobb terheket, itt azonban nagy az elvándorlás veszélye. Ma minden ország küoönböző kedezményekkel próbálja meg maghoz vonzani a külföldi befektetéseket, mivel ez a foglalkoztatás bővítésének egyik fontos forrása. A kis- és középvállalatok (döntően hazai tulajdonúak) azonban valóban nem igazán terhelhetők tovább.
b. Az egykulcsos SZJA jelenleg nem megvalósítható, mert nagy akockázata. Elképzelhető, hogy a nagyobb keresetűek esetében látványos növekedéshez vezetne az adózási hajlandóságban, ez azonban bizonytalan, és a költségvetés jelenlegi helyzetében ez a kockázat nem vállalható.
c. Igen, a rászroultsági elv érvényesítésével megakadályozható, hogy a szegények terhei ne emelkedjenek.
d. Úgy tudom, van ilyen tervezet, legalábbis Ferge Zsuzsa aktív részvétele a mostani kormányzati munkában nekem ezt sugallja.

3.a. Magyarországon az OECD-oszágok közül a legmagasabb az 1000 lakosra jutó kórházi ágyszám, és nálunk a legmagasabb a kórházi elbocsátások száma is. A kis kórházak működtetése legfeljebb speaciálizáció keretében lehet hatékony: sok esetben még az is jobban megérné, ha a messzebb fekvő kórházba az önkormányzat ingyen szállítaná a rászorulókat.
b. és c. kérdések megválaszolása meghaladná ennek a beszélgetésnek a kereteit. Mindenesetre úgy tudom, hogy a több-biztosítós modell lekerült a sürgős intézkedések napirendjéről. Azt gondolom, hogy ezt megelőzően, a többszintű biztosítási rendszer bevezetése és betartatása több biztosító nélkül is lehetséges.
d. A piaci rendszer erősítésének az egészségügyben elsősorban azok az orvosok lennének a vesztesei, akik most maguk döntik el, kinek mi jár. Lássuk be, hogy most sincs azonos elbírálás a betegek között, a piaci elemek erősítése tehát nem járna feltétlenül a legszegényebbek hátrányával (legalábbis a jelenlegi helyzethez képest).
4. Mindig is azt gondoltam, hogy az euró bevezetése minél előbb történik, annál több előnnyel jár. Az optimális az lett volna, ha Magyarország már 2007-től be tudta volna vezetni az eurót, ahogyan azt Szlovénia fogja tenni. Emlékezzünk vissza a 2003. évi előcsatlakozási jelentés (PEP) még 2008-as bevezetéssel számolt Magyarországon is. Hogy végülis mikor lehet csatalkozni az eurózónához, az most kizárólag azon múlik, hogy a politika komolyan veszi-e azt a felelősséget, amely ezekben a hónapokban rá hárul.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #16 Dátum: 2006. Május. 16, 18:56:25 »

emailben érkezett:
Tisztelt Palócz Éva,
Gömöri Endre írta pár napja a következőket a "magyar Moncloa" esélyeivel kapcsolatban:
"1994-ben, az utódpártból lassan a szociáldemokrácia irányába kapaszkodó szocialista párt abszolút többségét hozó választási győzelme után bukkant fel a Moncloa sziluettje a honi látóhatáron. Akkor Horn Gyula átlépett saját árnyékán és példás politikai bátorsággal odaállt a "Bokros-csomag" mögé, amely tartós növekedés pályájára juttathatta volna a magyar gazdaságot - ha a politikai elit érett lett volna rá, felismeri a tolerancia és az önmegtartóztatás jelentőségét, meg a társadalmi és gazdasági kényszer súlyát. Ha tovább látott volna az orránál.
Nem így történt. A Bokros-csomag szitokszóvá torzult. Mi több: elátkozása választási győzelem forrásává változhatott egy populista és provinciális magyar jobboldal számára. (Az már "hungarikum", hogy a magát radikális liberálisból radikális - mert a szélsőjobb felé mindmáig nyitott - jobboldalivá és a túlzó antiklerikalistából ájtatossá maszkírozó Fidesz lengethette meg ennek a jobboldalnak a zászlaját.)"
Úgy tűnik, a hazai ellenzék ma is ezt az álláspontot akarja követni mindenfajta racionális gazdasági intézkedéssel kapcsolatban. Márpedig ha így van, nincs itt esélye semmilyen reformnak. Ellenzékre is szükség van a küszöbön álló változtatásokhoz. Egyetért ezzel?
üdvözlettel Vígh Zoltán
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #17 Dátum: 2006. Május. 16, 19:00:59 »

Tisztelt Vígh Zoltán,
Egyetértek azzal, hogy kevés együttműködési hajlandóságot mutató ellenzékkel (amire most ismét esély van) nehezebb a kormány megtakarító intézkedéseit bevezetni. Azonban nem lenne igazságos, mindent az ellenzékre kenni, mert azért a kormányzás felelőssége a kormányé. Most, a választások után a kormány olyan helyzetben van, hogy megfelelő bátorsággal rengeteg dolgot meg tudna csinálni az ellenzék kooperálása nélkül is (lényegében mindent, ami nem kíván kétharmados parlamenti többséget)
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #18 Dátum: 2006. Május. 16, 19:01:40 »

emailben érkezett:
Tisztelt Palócz Éva, elöljáróban  a szerzett jogokhoz ragaszkodásról írt. Az eddig megszólaló radikális közgazdászok ismét felvetették a tandíj bevezetését, a 13. havi nyugdíj „visszavételét”. Elképzelhető-e például ezek bármelyike? Ha ezt meg meri lépni a kormány, még évtizedek múlva is a nyugdíjasok és diákok megnyomorítójának bélyegét viselheti magán. A vizitdíj is kockázatosnak tűnik. Ön szerint hol van az ingyenességhez fűződő „jogok” megsértésének határa?
Tisztelettel Vígh Zoltán
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #19 Dátum: 2006. Május. 16, 19:09:11 »

Tisztelt Vígh Zoltán,
meggyőződésem, hogy a kormány nem fogja "visszavenni" a 13. havi nyugdíjat. A tandíj bevezetését is kétségesnek gondolom, a mi javaslatunk szerint az államilag finanszírozott egyetemi helyek csökkentése lenne igazságosabb. A vizitdíj viszont több országban jól működik, és egy szerény összeg bevezetése valószínűleg nem járna drámai hatással, viszont jelentős bevételeket hozhatna.
Ami pedig az ingyenességhez fűződő "jogok" illeti, a jogokat Ön is idézőjelbe tette, mivel ilyen jogok nincsenek. ÉS nincs ingyenesség sem, hiszen mindent, amit az állam ingyenesen juttat, azt valaki megfizeti adóban. Sokan hajlamosak elfeledkezni arról, hogy minden fillér, amit az állam kiad, valakinek az adóforintjából keletkezik. Az elosztás igazságosságán és hatékonyságán kell tehát gondolkodnunk: csak az kapjon támogatást, aki valóban rászorul.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #20 Dátum: 2006. Május. 16, 19:10:59 »

Jobbjobb:
Tisztelt Palócz Éva,
elég nyilvánvalónak tűnik, hogy az igazi vita a részintézkedésekből összeálló "csomag" filozófiája körül folyik. Ahogy a GDP növekedéséből is nagyon eltérő arányokban részesedhet a tőkések és a munkavállalók serege, a megszorítások terheiből is különbözőképpen részesülhetnek.
A Bokros-csomag például 1995-ben a munkavállalók GDP-részesedése rovására tőkés befektetőbarát csomag volt.
2002-ben viszont a magyar gazdaság egyensúlyának megbillenése árán is a munkavállalók számára kanyarítottak le egy nagy szeletet a közös forrásokból.
Most sokan mondogatják a baloldalon, hogy a kormány, ha már megszorításra lesz szükség, ne a lobbizó tőkésekre és közgazdász szakértőikre hallgasson, hanem a tőkésekkel fizettesse meg a terheket.
Lehetséges-e ez ön szerint, vagy ha a kormány azzal próbálkozna, hogy a munkavállalókat kíméli "inkább", és a tőkére helyez nagyobb terheket, azzal elriasztja a befektetőket, és nem kerülhetjük el az államcsődöt? (Én úgy vélem, ez a helyzet, de az ön véleménye érdekesebb.)
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #21 Dátum: 2006. Május. 16, 19:18:20 »

Tosztelt jobbjobb,
remélem nem sértem meg, ha azt mondom, hogy a tőke és a munka ilyenfajta szembeállítása a mai modern gazdaságban nem igazán releváns. Tőkebefektetés nélkül nincsenek munkahelyek, nincsenek adóbevételek. Az sem igazán világos, hogyan lehet "nagyobb terheket rakni a tőkére". Az adóbefizetések nagyobbik részét ma is a vállalatok fizetik meg társasági adó és TB formájában. A TB járulékok emelése szerintem munkahely-vesztéssel és versenyképesség romlással járna, hiszen ezek az adók már ma is a legmagasabbak között vannak Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban. A társasági adót lehetne néhány százalékponttal emelni, itt viszont problémát jelent a helyi iparűzési adó, amelyet hamarosan meg kell szüntetni, és ennek ellensúlyozására kellene fenntartani a társasági adó némi emelését.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #22 Dátum: 2006. Május. 16, 19:18:53 »

Tisztelt Palócz Éva,
úgy látom, nem fejtette ki a véleményét a 4 liberális közgazdász és a CEMI fiatal szakértői javaslatai közötti különbségről:

"Nagy különbség két területen van: az oktatásban és az állami támogatások területén. Az iskolabezárások esetében például a négyek a kistelepüléseken, a fiatalok a nagyokon zárnának be nem hatékonyan működő iskolákat - itt az eltérést valószínűleg a probléma feltárásában adódó különbségek hozzák (a CEMI alaposabbnak tűnik, amikor állítja: nem hatékonyan működő iskolák inkább a városokban vannak). Másutt azonban az eltérések eredője inkább filozófiai különbség - ebben látható a konzervatív és a baloldali-liberális nézőpont közötti elméleti ellentét is.

A négy közgazdász megszüntetne minden, tulajdonképpen a középosztályt segítő intézményt: ezt jelenti a gázártámogatások, a lakáshitel-dotációk eltörlése, de a felsőoktatási tandíj bevezetése is. A magyarázat egyszerű: ezek a "mindenkinek" adott állami támogatások azokat segítik, akik leginkább igénybe veszik ezeket az árukat, szolgáltatásokat. Mivel a magasabb jövedelműek vesznek lakást, fűtenek több gázzal, és járatják egyetemre a gyermekeiket (a szegénység oktatási hátrányt is jelent), ők kapják a legnagyobb állami támogatást. Bokrosék megoldása a piaci ár megfizetése, ami alól az állam - rászorultság vizsgálata után - ad felmentést, vagyis juttat támogatást. A CEMI ezzel szemben fenntartaná ezeket a támogatásokat (vagy legalábbis nem beszél a megszüntetésük szükségességéről). Az egyetemi hallgatói létszámot a támogatott helyek számának csökkentésével mérsékelné például, és nem egy fizetőképességi határ felállításával. Ráadásként szociális programjai is inkább konzervatívnak hatnak: a romák felzárkóztatásának céljával például a családi pótlékot az iskolalátogatáshoz kötnék (a Fidesz-kabinet alatt volt ilyen próbálkozás). Az "érdemesség" alapú szociális támogatás - vagyis a csak azoknak adunk, akik tesznek is valamit érte elv alkalmazása - jelentős mértékben konzervatív ideológiákhoz köthető. Miként a magas összegben meghatározott, de teljesen fix járulék bevezetése is a középosztályt támogató intézkedés - így ugyanis a terhek 80 ezer forint felett folyamatosan csökkennek: minél többet keres valaki, relatíve annál kevesebbet fizet majd. És közben a 80 ezer forint alatt keresőkre a változás jelentős többletterhet róna."

Melyik megoldás áll önhöz közelebb? És melyiket tartja politikailag megvalósíthatónak?
üdvözlettel Petro
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #23 Dátum: 2006. Május. 16, 19:28:32 »

Tisztelt Petro,
Minden javaslatcsomagban vannak liberális és, ha úgy tetszik konzervatív elemek, ezek szétválasztása gyakran igen nehéz. Ami az iskolák hatékonyságát illeti, azt hiszem nem lenne szerencsés kijelenteni, hogy az egyik vagy a másik típusú iskola működik-e hazékonyabban. nyílván mindkettőre van példa. Mindenesetre a néhány fős iskolák fenntartása nem csak költség-hatékonysági szempontból nem szerencsés, hanem az esélyegyenlőség szempontjából. A kisfalvak lakosságmegtartó képességét nem az iskoláknak, hanem különböző közösségi centrumoknak kellene biztosítaniuk.
Számomra mind a Bokros-féle, mind a CEMi javaslati között vannak támogatandók, és olyanok is, amelyeket nem tartanék szerencsésnek. Például a KOPINT-DATORG az egyetemi támogatott helyek csökkentését javasolja (nem tudom, ez feltételenül konzervatív javaslat-e). Abban sem látok semmi kivetnivalót, ha a családi pótlék juttatását az iskola-látogatáshoz kötnék, hiszen a romák felzárkóztatásának egyetlen esélye az oktatásban, képzésben, szakmaszerzésben rejlik (ezt általában konzervatív gondolatnak szokták minősíteni). Ami viszont a gázártámogatást és minden egyéb ártámogatást illeti, a rászorultsági elv érvényesítése tűnik egyedül igazságosnak.
Naplózva
paloczeva
Newbie
*
Hozzászólások: 13


« Válasz #24 Dátum: 2006. Május. 16, 19:34:09 »

Tisztelt fórumozók,
köszönöm a kérdéseket, nagyon sok mindannyiunkat érzékenyen érintő kérdés merült fel. Csak nagyon röviden sikerült a kérdésekre válaszolnom. Az utolsó szó jogán csak annyit gondolok fontosnak elmondani, hogy túlzás nélkül állítható, hogy a magyar gazdaság történelmi pillanatban van. Ha nem sikerül az államháztartás hiányát viszonylag gyorsan, jelentős mértékben csökkenteni, akkor olyan lehetőséget szalasztunk el, amely hosszú időre visszavetheti a gazdaság fejlődést, esélyeit, s ennek előbb-utóbb (inkább előbb) a lakosság is hátrányát szenvedi. Ezt kérem mindig szem előtt tartani, amikor az egyik vagy másik hiánycsökkentési intézkedés hatásait mérlegeljük.
Köszönöm a figyelmet és a részvételt
Palócz Éva
Naplózva
Oldalak: 1 [2]
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország