NOL Fórum
2017. Augusztus. 22, 04:22:53 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1]
  Nyomtatás  
Szerző Téma: PISA eredmények mítosz vagy valóság?  (Megtekintve 1986 alkalommal)
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Dátum: 2010. December. 07, 18:41:29 »

A PISA felmérések elvileg átfogó képet adhatnak az általános iskolából kikerülő korosztály felkészültségéről. Nekem komoly kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a PISA felmérés valóban az életről szól-e, azonban az kétségtelen, hogy ad egyfajta összehasonlításra alapot, sőt, az is, hogy a PISA eredmények elég szoros összefüggést mutatnak az adott nemzet gazdasági teljesítményéről. A 2009-es statisztika fontos, elgondolkodtató eredménye a Kínaiak jó szereplése. A felmérésbe kapcsolódott Sanghai körzet könnyel reprezántálhat annyi embert, mint egy nagyobb európai ország...

http://www.fn.hu/belfold/20101207/enyhult_pisa_sokk/
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #1 Dátum: 2010. December. 07, 19:06:18 »

A PISA felmérések elvileg átfogó képet adhatnak az általános iskolából kikerülő korosztály felkészültségéről. Nekem komoly kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a PISA felmérés valóban az életről szól-e, azonban az kétségtelen, hogy ad egyfajta összehasonlításra alapot, sőt, az is, hogy a PISA eredmények elég szoros összefüggést mutatnak az adott nemzet gazdasági teljesítményéről. A 2009-es statisztika fontos, elgondolkodtató eredménye a Kínaiak jó szereplése. A felmérésbe kapcsolódott Sanghai körzet könnyel reprezántálhat annyi embert, mint egy nagyobb európai ország...

http://www.fn.hu/belfold/20101207/enyhult_pisa_sokk/
Szerintem nem meglepo hogy a gyorsan novekvo orszagok produkaljak a legnagyobb ugrast az eredmenyekben. Itt lodul meg az oktatasra szant penz mennyisege, es itt valik keresette a magasan kvalifikalt munkaero ami serkenti a tanulasi hajlandosagot.

Magyarorszag szereplese nem rossz, ha nem is kivalo, aminek reszemrol orulok. Ezek szerint megse teljesen elcseszett a magyar oktatasi rendszer. Az USA eredmenyei is javultak, ennek is orulok. Kina kituno eredmenyeket produkal - ami elorevetiti a tovabbi novekedes lehetoseget - es talan a kovetkezo 15-20 evben az innovacio komoly kozpontjava valhatnak. Bar tegyuk hozza hogy az innovaciohoz mas is szukseges, es Kina meg mindig nem igazan oldotta meg a gazdasagi es tarsadalmi rendszere kozotti ellentetet, ami meg jelentos problemakhoz vezethet.
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #2 Dátum: 2010. December. 08, 08:47:42 »


Én másként látom. Tapasztalatom szerint Kínának nem gazdasági/társadalmi akadálya van a versenyképesség területén, hanem emberi. A kínaiak veleszületett kereskedelmi, érvényesülésre törekvő, ugyanakkor hosszú távú nélkülözést is elviselő mentalitása verhetetlenné teszi őket a globális gazdasági palettán.

Meglepő ugyanakkor, hogy Kína hogyan volt képes elveszíteni több ezer éves dominanciáját (az elmúlt 20 évszázadban a Földön Kína termelte a legtöbb értéket 18 során). Ennek oka a tudományos fejlődés és annak eredményeinek gyors bevezetése volt. Praktikusan az a folyamat, amely során létrejött a gőzgép és bevezetődött a termelésbe. A kínai agytröszt a lassú lépések, kis kockázatok elvén működött. Ez lemaradásthoz vezetett a bakugrással fejlődő technológia világában.

Ugyanakkor Kína óriási erőfeszítéseket tesz. A kutatásban például kiküldi embereit nyugatra, ugyanakkor akkora támogatásokkal csábítja őket vagy haza, vagy éppenséggel tartja őket pozícióban nyugaton, amelyek magasabbak, mint az USA vagy Ny-Európa rendszerei. Ezzel próbálja a technológiákat megszerezni, használható formában nemzetgazdaságába integrálni. Fontos azonban, hogy az új tudás ritkán jön létre kínaiak ötleteiből. Ők nem a tudományos ötletekben ügyesek, hanem annak legyártásában és eladásában. Mihelyt a technológiai fejlődés annyira lelassul, hogy annak ütemével lépést tudnak tartani saját erősségüknek számító területeken, ismét kínai hegemónia következik.

És hogy jön ehhez a PISA felmérés? A kínaiak bizonyságot tettek arről, hogy képesek ennek megfelelni. Mi Magyarok meg bizonyságot teszünk arról, hogy az ország legfontosabb értékét a talán a nyelvben lakozó szellemi értéket nem tudjuk megfelelően alkalmazni. Magyarország sohasem a nehézipara miatt lesz gazdag orszák, hanem esetleg a Rubik kocka, dinamó, golyóstoll, gömböc miatt. Ha az ország vezetése segédmunkások képzésére helyezi a hangsúlyt, akkor persze csak az emberkéz-érték marad. Az emberkéz fontos, de semmiképp sem a jólét záloga. A jólét záloga ugyanis az emberfő.
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #3 Dátum: 2010. December. 08, 17:18:32 »

Ugyanakkor Kína óriási erőfeszítéseket tesz. A kutatásban például kiküldi embereit nyugatra, ugyanakkor akkora támogatásokkal csábítja őket vagy haza, vagy éppenséggel tartja őket pozícióban nyugaton, amelyek magasabbak, mint az USA vagy Ny-Európa rendszerei. Ezzel próbálja a technológiákat megszerezni, használható formában nemzetgazdaságába integrálni. Fontos azonban, hogy az új tudás ritkán jön létre kínaiak ötleteiből. Ők nem a tudományos ötletekben ügyesek, hanem annak legyártásában és eladásában. Mihelyt a technológiai fejlődés annyira lelassul, hogy annak ütemével lépést tudnak tartani saját erősségüknek számító területeken, ismét kínai hegemónia következik.
En csak cikkekbol tajekozodom a dologrol, de ugy tunik hogy tobb, hires europai es amerikai egyetemekrol Kinaba visszacsabitott kutato megbanta a visszaterest. (Ez persze valoszinuleg szemezgetett anyag, de nekem ez van.) Arrol panaszkodnak hogy az allam nagyon kemenyen beleszol hogy mit kell kutatni es fejleszteni, nincs meg az a szabadsag ami nygaton megvolt. Marpedig az innovaciohoz szuseges egy eleg nagyfoku kutatoi szabadsag. Ezek a kutatok nyugaton sikeresek voltak, Kinaban ugy erzik korlatozzak oket. Ezert gondolom hogy tarsadalmi okai vannak annak hogy Kina meg mindig nem nagy innovacios kozpont.

Kozpontilag iranyitott rendszerekben is lehet fejleszteni, a Szovjetunio volt az egyik peldaja, ahol eleg sok Nobel-dijas kutato elt es dolgozott. Az u"rto"l a melytengerekig sok mindent meghoditottak. Megsem volt egy gazdasagi sikersztori, naluk a megvalositas volt a nagy problema, aminek szinten tarsadalmi eredete volt. Szamos fejlesztesuket nyugaton tettek uzleti sikerre, pl. a lezeres szemmuteteket vagy a muholdas kommunikaciot, mert nem volt meg a SZU-ban a tarsadalmi es gazdasagi rendszer ami erdekeltte tette volna a fejlesztoket az uzleti sikerben. Vagyis szerintem a tarsadalmi/gazdasagi rendszernek kell megfelelonek lenni.

Idézet
És hogy jön ehhez a PISA felmérés? A kínaiak bizonyságot tettek arről, hogy képesek ennek megfelelni. Mi Magyarok meg bizonyságot teszünk arról, hogy az ország legfontosabb értékét a talán a nyelvben lakozó szellemi értéket nem tudjuk megfelelően alkalmazni. Magyarország sohasem a nehézipara miatt lesz gazdag orszák, hanem esetleg a Rubik kocka, dinamó, golyóstoll, gömböc miatt. Ha az ország vezetése segédmunkások képzésére helyezi a hangsúlyt, akkor persze csak az emberkéz-érték marad. Az emberkéz fontos, de semmiképp sem a jólét záloga. A jólét záloga ugyanis az emberfő.

Ebben altalaban egyetertunk, azzal a kitettel hogy a kimuvelt emberfo nem elegseges a sikerhez, es nem lehet mindenki kutato/fejleszto (legalabbis egyelore). Alacsony iskolazottsaggal is tomegek lehetnek sikeresek, ha megfelelo szolgaltatasokat vagy termekeket nyujtanak. Egy jo egyensuly kell a ketto kozott, plusz egy jo tarsadalmi/gazdasagi rendszer hogy igazan sikeres legyen egy tarsadalom. A vallakozas szabadsaga, elerheto toke, pozitiv peldak, jogbiztonsag, stb.
Naplózva
LasPersch
Hero Member
*****
Hozzászólások: 7 580



« Válasz #4 Dátum: 2010. December. 08, 18:49:09 »

Nyugaton sem fenekig tejfel a jutatok elete. Eleg kevesen vannak olyanok, akik megengedhetik maguknak a "szabad" kutatast. Ez alatt nem azt ertjuk, hogy otthon a pinceben vagy a spejzban butykol kulonbozo kutyuket, vagy uj szamitogep rendszereket (lasd Gates), hanem azt, hogy egy egy teman belol kap szabadkezet fundamentalis kutatasra, persze jol felszerelt laborokban. Sot egesz biztos, hogy nagyon is jol meghatarozzak nekik a kutatas temajat. Egesz biztosra veheto, hogy orarend szerint dolgoznak, egy meghatarozott osszeg es ido kereten belol.
Utana meg mindig fenn all az a problema, hogy esteleg az uj talalmanyt nem lehet eladni, hasznositani. Nagyon jo marketing szakemberek munkaja kell megelozze a kutatasokat, maskepp rafizeteses lehet.
Ja, es hogy jol meg is fizetik oket ? Nem kell felteni a kapitalistakat, tobb "ezerszeresen" megterul a befektetett toke, munka.
Naplózva

A demokrácia szörnyű rendszer, csak épp nem találtak föl még jobbat.
Oldalak: [1]
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország