NOL Fórum
2017. Augusztus. 24, 11:27:37 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: E-mail címek ellenőrzése
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 2 [3]
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Fórum a Gyurcsány-könyvről Debreczeni Józseffel  (Megtekintve 12539 alkalommal)
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #30 Dátum: 2006. Július. 17, 12:47:25 »

emailben érkezett:
Tisztelt Debreczeni József!
Először is leszögezném, hogy nagyon örülök a könyvnek, mert a trilógia másik két kötetével együtt segített megérteni a politika világát, amely most már a szocialisták társaságára is kiterjed.
Azt sem tagadhatom le, hogy ennek ellenére nekem az Ön munkássága rendkívül ellenszenves. Sokáig a kedvencem volt, mert alig akadt a jobboldalon olyasvalaki, aki Orbánnal szemben is meg mert volna
igazságokat fogalmazni. A sulykot az én szememben akkor vetette el, amikor a Magyar Hírlapban egyenlő mérce szerint próbálta mérni a két politikust: igen kevés sikerrel. Az egyenlő mérce Orbán köpködése lett,
sokszor teljesen jogosan. Ami jogtalan: Gyurcsány hibáinak elhallgatása.
Ahogyan az önt személyesen is ismerő barátom, Katona Kálmán (MDF) egyik közeli munkatársa, akit Orbán-imádattal nem nagyon lehet vádolni, mondta nekem: Debreczeni már rég nem független...
De ettől függetlenül, illetve ezzel együtt is néhány kritikai megjegyzés a könyvről és főhőséről:
1. Hiányolom a jobboldali politikusok véleményét a könyvről. Tudom, hogy az elején kiköti, hogy GYF ádáz politikai ellenfelei nem tudnak elfogulatlanul véleményt formálni, na de Gál vagy Szigetvári véleménye
sem elfogulatlan! És miért van benne Stumpf István? Az én szememben, hallgatva napkeltés megnyilatkozásait, ő is elfogult, egyike az ádáz ellenfeleknek! Akkor miért szerepel benne? Azért, mert ő csak jókat nyilatkozott GYF-ről? Vagy mondott rosszat is, csak az "véletlenül" kimaradt?
2. Az Orbán könyvben szerepel egyfajta (fideszes) társadalom- és nemzetpolitika. Ennek eleme példának okáért, hogy csak azoknak adunk családtámogatást, akik dolgoznak is. Amikor az Orbán-könyvet írta,
lelkesen támogatja ezt a politikát. Ezzel szemben GYF felfogása, hogy mindenkit támogatunk. Feszültség keletkezik, amelyet nem old fel. Persze csak annak, aki mindkét könyvet olvasta. De annak igencsak! (Zárójelben megjegyeznem, hogy GYF szavai magyarázatot adnak: ha támogatjuk a családokat, kevesebb segélyt kérnek. De ez azért magyarázatnak igencsak kurta, és nem is túl meggyőző.)
És amúgy is hiányolom az elemzéseket a könyvből: mintha az író inkább mikrofonállvány lenne, akinek csak papírra kell vetni a diktafonra felmondott szöveget. Ebből a szempontból az első kettő könyve sokkal
színvonalasabbra sikeredett.
3. Orbán kontra Gyurcsány a populizmus szemüvegével: tökéletesen egyetértek azzal, hogy OV populista. Csak szerintem GYF legalább annyira: aki jóléti intézkedésekkel (13. havi nyugdíj, 5 éves adócsökkentési
program, ÁFA-kulcs csökkentés,...) eladósítja az országot, az mi a fene más lenne? 98-2002 között viszont rendben ment az államháztartás. Egyszerűen fogalmazva: OV szóban, GYF tettekben populista (bár nekem van egy-két szoci szórólap a fiókomban, ahol azért írásban is van egy-két populista fogás...). Hogy melyik a rosszabb, ki-ki maga döntse el!
4. Gyurcsány mint államférfi: A könyvben GYF vallomást tesz arról, hogy 2005. elején lövése nem volt arról, hogy mit kellene az országgal csinálni. Járta az egyetemeket, és ötleteket gyűjtött. Itt egészen elképedtem. Le kell még egyszer írni: a hivatalban levő kormányfő nem tudta, hogy az elkövetkező évben mit kell csinálni.
Egyszer az egyik parlamenti párt elnökével vacsoráztunk együtt, aki elsütötte a következő poént: tudjuk-e mi a különbség a baloldal és a jobboldal között. A válasz: a baloldalon az idióták, a jobboldalon az őrültek vannak. Magyarázat: a jobboldalon mindenki tele van ötletekkel, aminek a nagy része agyrém; míg a baloldalon egyszerűen fogalmuk sincsen arról, hogy mit tegyenek.
Úgy tűnik, nem GYF a kivétel, aki erősíti a szabályt...
Az egész könyv alatt szinte az összes döntésnél csak hatalomtechnikai kérdésekről beszél a miniszterelnök. Hosszútávú gondolatok alig-alig. Hogy mi lesz az országgal jövőre, öt év múlva, netán ötven év múlva(!)...
Mintha egy üzletember beszélne (vö. Kóka: "Üzletember vagyok, a cégem a Magyar Köztársaság" és Martin Schulz , a szocialisták frakcióvezetője az EU Parlamentben: "az igazi baj az Unióban az, hogy nem államférfiak vezetik, hanem kereskedők, üzletemberek, kufárok.").
Kérdem én: miről ismerjük meg az államférfit? Mitől államférfi GyF?
Konklúzió:
Összességében azt mondanám, hogy élvezetes a könyv, de sajnos az objektivitás mércéje szerint komoly hiányosságai is vannak.
Ezzel együtt is mindenkinek ajánlom, a szerzőnek pedig további nagyformátumú könyvalanyokat kívánok:
Hajder Levente
hajder@sztaki.hu
Naplózva
debreczenijozsef
Newbie
*
Hozzászólások: 20


« Válasz #31 Dátum: 2006. Július. 17, 12:52:36 »

Kedves Hajder Levente,
sajnálom, hogy munkásságom rendkívül ellenszenves önnek, ezzel együtt köszönöm, hogy megtisztel véleményével. Ami a függetlenséget illeti, vajon mire alapozza  az a bizonyos barát, hogy már rég nem vagyok az?
A függetlenség szerintem nem azt jelenti, hogy igyekszünk mindig középre állni, és jobbra és balra is csördíteni egyet. Én nem csak is-ist mondok, hanem nemet is és igent is.
Annyira független vagyok,  hogy bátran megtehetem azt, hogy markánsan állást foglaljak pró vagy kontra, ha szükségét érzem. Úgy vélem, nem kell kínosan ügyelnem arra, hogy fönntartsam a függetlenség lászatát. Egzisztenciális vagy anyagi vagy politkai értelemben semmi közöm Gyurcsányhoz és  a baloldalhoz. De egyszerűen jónak tartom, amit csinál.
Naplózva
debreczenijozsef
Newbie
*
Hozzászólások: 20


« Válasz #32 Dátum: 2006. Július. 17, 12:54:25 »

..., ahogy annak idején jónak tartottam Antall, Szabad György, vagy Sólyom László tevékenységét, és ezt akkor is megírtam. (Sólyom esetében a jelen idő is indokolt.)
Naplózva
debreczenijozsef
Newbie
*
Hozzászólások: 20


« Válasz #33 Dátum: 2006. Július. 17, 12:59:26 »

Gyurcsány politikai ellenfeleinek véleményét részletesen ismertettem a könyvben (beszédek, interjúk, meghallgatási jkv-ek). Négyszemközt sem mondtak volna mást.
Gálhoz vagy Szigetvárihoz nem azért fordultsm, mert azt gondoltam, elfogulatlanok Gyurcsányt illetően, hanem mert tudtam, hogy rengeteg információval szolgálthatnak. Olyanokkal, amelyeket mások nem ismerhetnek.
Ami Stumpfot illeti, természetesen nem tudtam, hogy mit fog mondani Gyurcsányról, mielőtt megkerestem. Bevallom, arra fógondoltam, nem ártana  a köbnyvnek ha Gyurcsány KISZ-es múltjáról egy őt jól ismerő ember kemény kritikát mondana. Némi meglepetésemre Stumpf Istvántól is csak jókat hallottam róla. Ha a rosszat kihagytam volna, ő bizonyára utólag tiltakozik.
Naplózva
debreczenijozsef
Newbie
*
Hozzászólások: 20


« Válasz #34 Dátum: 2006. Július. 17, 13:05:54 »

a 2-es ponthoz:
Ami az előző két könyvvel való összevetést illeti, különösen az Orbán-könyvhöz képest ebben valóban kevesebb a kritika. Erről csak részben tehetek: az előző két miniszterelnök elveszítette a választásokat, ott kénytelen voltam a vereség okait és a hibákat elemezni, különösen Orbán esetében. Gyurcsánynál erre nem volt módom, mert ő nyert. Itt a siker és az eredményesség okait voltam kénytelen kutatni, amiről nem én tehetek.

a 3-ik ponthoz:
Ami a populizmust illeti, az sokkal bonyolultabb jelenség (amint azt könyvemben részletesen kifejtettem) annál, hogy pár népszerű intézkedésssel azonosítható legyen. Tisztelettel kérem, fussa át még egyszer az idevágó fejezetet.

a 4-ik ponthoz:
Gyurcsány esetében az államférfiúi szerepet - amint az a könyvből világosan kiderül - mint esélyt fogalmazom meg. A hosszú távú részletes országboldogító tervek veszélyeit illetően önnek is figyelmébe ajánlom Kornai János bölcs gondolatait.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #35 Dátum: 2006. Július. 17, 13:06:19 »

petro:
Debreczeni úr,
a Bocskai-Báthory-Bethlen analógiáról ön könyvében írta: "A független fejedelemség megalapozója a nagy kompromisszumkötő reálpolitikus, Bocskai István volt...rendkívüli katonai és politikai teljesítményével egyszerre beírja magát a történelembe. Három esztendő alatt. Majd az alkotóereje teljében lévő államférfit elviszi a halálos betegség.
Bocskai halála után ...egy rendkívüli tehetségű fiatalember, Báthory Gábor szerzi meg a trónt...Túlbecsüli saját erejét és lehetőségeit, végül minden terve összeomlik. Sorsa a (szégyen)teljes bukás lesz.
Utána Bethlen Gábor lép a trónra. Nem kisebb tehetség Báthorynál. Ő is nagy tervekkel érkezik, de a merész koncepciók, a nagyszabású elképzelések nála reálpolitikai érzékkel, óvatossággal és mértéktartással párosulnak... Ő lesz az, aki Erdélyt naggyá teszi.
Antall halála után többször föltettem magamnak a kérdést, Orbán vajon melyik lesz: Báthory vagy Bethlen."
Szertném továbbgondolni ezt az analógiát:
Bethlen sorsának sajátosságáról a Kádár-rendszer morális végelgyengülésének éveiben nagy visszhangot vert cikk jelent meg - az azóta hosszú utat megtett Hankiss Ágnes tollából - a Valóságban. A szerző akkor arra a kettősségre mutatott rá, hogy akkor csak a török Porta előtti teljes és gyötrelmes megalázkodással léphetett trónra Bethlen. A török addig nem bízott benne, amíg saját honfitársaitól fegyverrel maga nem vette el a törökök számára Lippa várát. Ha úgy tetszik, a hatalom megragadásához a hazaárulás bélyegét kellett magára vennie, és ezzel a morális teherrel indulhatott neki a pragmatikus építésnek Erdélyben, amely a magyar történelem legnagyobbjai közé emelte.
Akkor, a nyolcvanas években ezt a történelmi párhuzamot egyértelműen a Nagy Imre holttestén keresztül uralmát megszilárdító Kádár történelmi teljesítményével kapcsolatos parabolának éreztük. Akritikai élét és a teljesítményt elismerő értékelést egyaránt.
Biztosan nem véletlen, hogy a magyar történelemben gyakran kerülnek hasonló dilemmák elé a nagy államférfiak. Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban sem véletlenül merült fel Önben a Bethlen-nalógia.
Gyurcsány Ferenc is többszörös morális terhet vett magára. Ide sorolható a KISZ-múlt, aztán a magyar kapitalizmus születésével együtt, a kapcsolatok zseniális építésével és kihasználásával végbement meggazdagodása, a miniszterelnökké választása után szinte azonnal lezajlott válság a december 5-i népszavazással kapcsolatban – és szerintem a leginkább az a válság sorolható ebbe a körbe, ami a 2006-os választás megnyerése óta zajlik le: ahhoz, hogy végre komoly és hosszú távon is maradandó munkát végezhessen Gyurcsány, rendkívül népszerűtlen, “húsba vágó” megszorítást kel végrehajtania. Lehet, hogy most vívja épen Lippa várát?...
Naplózva
debreczenijozsef
Newbie
*
Hozzászólások: 20


« Válasz #36 Dátum: 2006. Július. 17, 13:09:07 »

Amit a történelmi párhuzamokról ír, az érdekes de talán túlságosan belemegy a részletekbe. Az efféle analógiák csupán nagy vonalakban egy-egy gondolat erejéig érvényesek vagy tanulságosak, és minden apró mozzanatot illetően természeeen nem állják meg a helyüket.
Gyurcsány mostani helyzete de főleg az országé véletlenül sem olyan szorongatott és drámai, mint a 17. század elején volt - hála Istennek.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #37 Dátum: 2006. Július. 18, 12:33:33 »

Ízelítő Debreczeni József könyvéből:
www.nol.hu/cikk/410864
Naplózva
Oldalak: 1 2 [3]
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország