NOL Fórum
2017. Október. 22, 16:37:48 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2 3
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Beszélgetés Zágoni Miklós fizikussal  (Megtekintve 16232 alkalommal)
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Dátum: 2006. Augusztus. 29, 17:21:27 »

Szélsőséges időjárási jelenségek mindig is voltak, a klímaváltozás ezeket gyakoribbá, erőteljesebbé teheti. Az idei nyár valószínűleg sok embert meggyőzött arról, hogy ez a szembesülés mindnyájunk számára elkerülhetetlen feladat.
Zágoni Miklós fizikus évek óta igyekszik felrázni a közvéleményt, valamint a közélet szereplőit, hogy nézzenek szembe a klímaváltozás tényeivel és vonják le a szükséges konzekvenciákat, mert ez nem csak meteorológiai kérdés, hanem társadalmi és politikai is. Összefoglaló az éghajlatváltozás egyik legismertebb szakértőjének utóbbi években adott nyilatkozataiból. Vitafórum augusztus 30-án, szerdán délután kettőkor.

Kérdéseket regisztráció (www.nol.hu/regisztracio) után a www.nol.hu/kerdesek topikban tehetnek fel, vagy elküldhetik az online@nepszabadsag.hu címre. Itt olvashatják vendégünk válaszait augusztus 30-án 14 órától.
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #1 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:01:47 »

Köszönöm, nagyon érdekes kérdések születtek, erőmhöz, időmhöz mérten igyekszem pontosan és részletesen válaszolni.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #2 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:02:02 »

HIUZ
Kedves Zágoni Miklós! Átnéztem a honlapját. A "kapcsoló kiakadásához" hasonlatos módon én is kiakadtam.
Az óriási hőmérsékleti kilengések, véleményem szerint, a tudomány és technika jelenlegi állása szerint nem kezelhető. Csupán kevesek túlélésére lehet számítani.
A tudósoknak van valamilyen tervük, elképzelésük arról, hogyan lehetne visszaállítani az egyensúlyt, vagy legalább lassítani?
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #3 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:04:36 »

A „kapcsoló kiakadása” alatt nyilván a tízezer évvel ezelőttig tartó, jégkorszakon belüli, ill. részben a jégkorszakok közötti hirtelen hőmérséklet-változásokat érti. Valóban, az éghajlatváltozás legnagyobb veszélye, egyúttal legnagyobb tudományos problémája, hogy az emberi civilizáció (agrárkultúra) nyolcezer éve azon az éghajlati stabilitáson alapult, amely stabilitás előzőleg nem volt jellemző a földi éghajlatra. Amitől leginkább tartok, nem önmagában a globális felmelegedés (pár tized vagy akár néhány fok hőmérséklet-emelkedés), nem is az ezzel járó szélsőségesebb időjárás, hanem a klímát az elmúlt tízezer évben stabilizáló „termosztátnak” a kiakadása, és az emberi létre alkalmatlanná tevő (a ma ismert szélsőségeseket sokszorosan meghaladó) éghajlati kilengések visszatérése.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #4 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:10:11 »

IRRIGA
Üdv Szerki!
A szakértő azért túlzás.
Ha valaki sokat foglalkozik egy dologgal, még nem tekinthető szakértőnek.
Az éghajlatváltozás megközelítésében éppen ez a csapda, hogy vannak felkent próféták, akik mindenhol és mindenkor elérhetők a sajtó részére és persze hozzák is a bombasztikusabbnál is blikkesebb kijelentéseket.
Az újságírónak pedig nem kötelessége a hitelesség ellenőrzése (legyen az akár "Zöld toll"-as, csak a nyilatkozatok, megállapítások közlése.
Így ez egy tökéletes szimbiózis a hiányos tájékoztatás és tömeghisztéria keltésére.
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #5 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:11:33 »

Én sem tartom magam szakértőnek. Fizikus vagyok, az éghajlattudomány számos légkörfizikai, oceanográfiai, sugárzástani vonatkozását alaposan átvizsgáltam. A téma hatalmas, növekvő és szerteágazó. A társadalmi hatásokat és a politikai konzekvenciákat lehet vizsgálni, elemezni, de itt kész szakértőket az egyetemek nem képeznek. Tíz éve nyilvánvaló a kommunikációs vákuum: nagyobb az igény, az érdeklődés, mint a hivatalos reflexió. Ne feledje, két évvel ezelőttig az Országos Meteorológiai Szolgálatnál klímaváltozás még nem létezett, az "éghajlat" szót a nevében viselő szervezeti egység se...

A KvVM-MTA VAHAVA-programja három éve indult. A program a szélsőséges időjárási eseményekkel is foglalkozott. Ilyenek mindig voltak és lesznek; a klímaváltozás egyik hatása lehet, hogy erősebbé és sűrűbbé válnak. Mind a TTK Met Tanszék, mind az OMSZ szélsőségesség-vizsgálatai erre utalnak (többtucat szélsőségesség-paramétert vizsgáltak, döntő többségük növekedést mutat). De ha nincs is klímaváltozás, az extrém időjárási helyzetekkel szemben a társadalom akkor is sérülékeny, ennek mérséklése, megelőzése is a VAHAVA fontos céljai közé tartozik. A szélsőséges időjárási események évente 100 milliárd forint fölötti kárt okoznak és számokban nem kifejezhető emberi szenvedést (halálesetek, sérülések, elsodort otthonok stb.). Ha ennek tört részét meg lehetne előzni az elővigyázatosság elvének alkalmazásával, már nem dolgoztunk hiába.

Évek óta javaslom egy Éghajlati Tájékoztató Iroda felállítását, ahol a sajtó számára mindenkor elérhető, megfelelően kiválasztható szakemberek teljeskörű hazai és nemzetközi információkkal állnának az újságírók, a lakosság, a vállalkozók, az önkormányzatok, a döntéshozók rendelkezésére. Van hivatalos szóvivője, kommunikációs igazgatója a BKV-nek, az ÁNTSZ-nek, a PSZÁF-nak, a VPOP-nak, a MÁV-nak, az összes megyei rendőrségnek és hivatalnak, de nincs szóvivője, kommunikációs felelőse a klímaváltozásnak, klímavédelemnek...
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #6 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:12:44 »

PETRO
Tisztelt Zágoni úr, ön azok közé tartozik, akik már évekkel ezelőtt is a klímaváltozás fenyegetésére figyelmeztettek, olyan időszakban is, amikor a mainstreamből ez még gúnykacajt váltott ki.
Mit gondol, milyen azonnali intézkedéscsomag lenne szükséges a negatív folyamatok leállításához vagy legalább mérsékléséhez? Van-e még bármi értelme a klímaváltozás elleni küzdelemnek, vagy inkább egy elkerülhetetlen klínma-katasztrófára kellene készülnünk, erre fordítva erőforrásainkat? Továbbá: volna-e bármi értelme a magyar politikusok meggyőzésének, ha csak Magyarországon alakulna ki tettrekész hangulat, a fő szennyezők viszont tovább folytatnák mai tevékenységüket?
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #7 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:14:34 »

A kérdésében rejlő állítás teljesen jogos. Magyarország a világ összkibocsátásának fél százalékáért felelős. Van értelme kibocsátás-csökkentésen gondolkodni (az EU el is várja tőlünk, plusz szerintem erkölcsi kötelességünk is), de a döntő rész a nagyokon, az USÁ-n és Kínán fog múlni.

Kis ország mit tehet: szerintem két dolgot.
Egyrészt, ahogy ön is írja, felkészül. Ha nem is egy klíma-katasztrófára (pár évtizedes távon), de a megszokott éghajlati rend átalakulására, ami a szél- és csapadékviszonyok, az átlag- és szélső hőmérsékletek megváltozásával, ennek következményeként számos egyébbel jár. OMSZ-adatok szerint a nálunk jellemző északnyugati (atlanti) széláramlás nedvességtartalmának tendenciaszerű csökkenése kimutatható. Ez konzisztens azzal, hogy a nemzetközi klímamodellek a fő csapadékövek északabbra tolódását mutatják Európában. (Tendenciáról van szó, ettől az egyes évek erősen eltérhetnek). Magyarország az elmúlt száz évben elveszítette átlagcsapadékának 11 százalékát (720 mm-ről 640 mm-re esett vissza). Ugyanakkor az elmúlt 30 évben 1 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet (ezek az Országos Meteorológiai Szolgálatnak, az egyetlen megbízható hazai mérőhálózattal rendelkező adatforrásnak a számai). Ismétlem, átlagokról beszélek, ami esetleg sohasem valósul meg. (A taxi 50 km/órás átlagsebessége is úgy jön ki, hogy ennyivel soha nem megy: ha van utasa, gyorsabb, ha nincs, lassabb.)

Másrészt, felturbózhatja az elméjét. Megpróbálhat olyan pénzügyi konstrukciókat találni, hogy kis, öt-tíz fős innovatív gruppok, agytrösztök létesüljenek, amelyek kitalálhatnának számos ügyes dolgot, amivel fékezni lehet a klímaváltozást, és világszerte jó áron el lehetne adni: CO2-t föld alá sajtoló módszereket, CO2-ből metanol-üzemanyagot, hatékony áramtárolási technológiát, újfajta akkumulátorokat, hatékonyabb szél-, víz- vagy geo- vagy bio-energiát, biztonságosabb atomerőműveket, működő fúziós atomenergetikai eljárásokat. Vagy bármi egyebet, aminek akár ehheznincs is közvetlen köze: csodaragacsot, kémiai technológiát, háromdimenziós tévét, űrtechnikát, űrenergetikát, új alapú szoftvert, intencionális programozást, tiszta biológiát … tízezer témára lehetne, kellene ráfeküdni... Régi mániám: Magyarországnak gőzerővel be kéne kapcsolódnia a mai világtudomány csúcsán kutató fejlesztésekbe, ebbe az irányba kéne segíteni a nagyeszű végzős fiatalokat százszámra, ezerszámra, milliószámra … És ezekbe bőven beleférnek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait mérséklő, esetleg éppen a javunkra fordító ötletek, eljárások, megoldások, szabályok, szokások felvetése is...
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #8 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:15:27 »

PETRO
A klímaváltozás kutatójaként hogyan vélekedik arról, ami augusztus 20-án este kilenc óra után a fővárosban történt? Mit gondol az előrejelzési lehetőségekről? Teljesen példátlan volt-e a kialakult időjárási jelenség? Mire számíthatunk a jövőben?
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #9 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:17:07 »

A NOL-szavazók többsége (Ön szerint összefügg-e az augusztus 20-i fővárosi vihar a globális klímaváltozással?) helyesen válaszolt: Nem, elemi csapások korábban is voltak. De hadd finomítsak. A klímaváltozás nem oka az eseménynek, hiszen valóban, elemi csapások régebben is voltak. Azonban a globális felmelegedés néven emlegetett többlet-energiabevitel a légköri rendszerbe mégis csak megváltoztathatja, felerősítheti, illetve gyakoribbá teheti ezeket a korábban is létező szélsőségeket. Egy hidegebb légkör nyilván nem produkál ennyire vad viharokat (hiszen ez eleve egy hidegfront-betörés volt; ha kisebb a két légtömeg közötti hőmérséklet-különbség, nem ennyire erős a vihar.) Én például, szubjektív tapasztalat alapján azt állítom, hogy 35 év alatt nem szembesültem ilyen erős viharral. Két hasonlót jegyeztem föl: 1995 júniusában, és 1999 júliusában, de ezt az erősséget azok sem érték el (egyszerű: csukott szobaajtók mellett nem tudtuk a nyitott ablakot becsukni, olyan erős volt a szélnyomás – a két előző esetben igen).

Mármost az előre jelezhetőségről: a hidegfront várható betörését és a vele járó viharos széllökéseket a számítógépes modellek jól mutatták, a szombat déli prognózisok a front pontos helyét is megadták. Ezt az OMSZ által kiadott jelentések is tükrözték, felhőszakadás és jégeső egyaránt szerepelt az előrejelzésekben. A heves zivatargócok kialakulásának pontos helyét általában sokkal nehezebb előre megmondani. Másfél órával előre volt mód ennek közelítő behatárolására és arra, hogy az ügyeletes meteorológus elrendelje a legmagasabb fokú riasztást. A hidegfront mentén néhány rendkívül erős zivatargóc, ún. szupercella is kialakult. (A szupercellák különösen erős forgó mozgást is végző, gyakran tornádóval együtt járó zivatarfelhők.) Este 8-kor vált láthatóvá, hogy ez érinteni fogja Budapestet, és 9.07-kor el is érte a fővárost. A cella zivatarfrontja és jégesősávja csak kis területet sújt, pontos behatárolásukra (pl. budapesti kerületekre lebontva) nincs lehetőség.  A kiadott meteorológiai jelentésekben az elérhető és rendelkezésre álló legteljesebb információ benne volt.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #10 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:18:24 »

PETRO
Tisztelt Zágoni úr, legyen szíves, kommentálja Wirth Endre meteorológus cikkének www.nol.hu/cikk/415264/ néhány közlését:

"Bush elnök főtanácsadója idén márciusban kifejtette: céltalan arról vitázni, mi lehet a 'még biztonságos' szén-dioxid-szint a légkörben, mert nem tudjuk, mennyire ellenállóképes világunk az üvegházi gázokra. 'Lehet, hogy büntetlenül megduplázhatjuk... a CO2-t. A témát még megvitatni sem érdemes'"

"Az elnök főtanácsadója az üvegházgázok szerepéről folytatott 30 éves, többé-kevésbé szakmai vitát egyszerűen lesöpri az asztalról, pedig mára alig maradt néhány szkeptikus hang. E különcök vagy megbízóik számítása mégis rendre bejön. A média az 'ellentétes' vélemények ütköztetésével próbálja biztosítani a kiegyensúlyozottságot, s ezzel egy szintre hozza a komoly és a komolytalan véleményeket. Az ilyen 'tájékoztatás' érdekes lehet, de bizonyosan megtévesztő, ezért káros. Bohócruhába öltöztetik az egyik legösszetettebb tudományágat, a légkör fizikáját.)"

"Az IPCC szerint a CO2-koncentráció 2050-re meghaladja az 500, rosszabb esetben az 560 ppm-et. Politikai körökben, például az EU-ban elfogadott határérték szerint a még elviselhető melegedés maximális értéke 2 Celsius-fok. Éppen ekkora hőmérséklet-emelkedést okoz, ha a légköri CO2-tartalom 550 ppm-re növekszik. Ez pedig elkerülhetetlennek látszik a mai, évi kétszázalékos növekedés mellett."

"A világ szén-dioxid-kibocsátása (ami a fosszilis energiák felhasználásának elkerülhetetlen következménye) exponenciálisan, azaz évente másfél százalékkal növekedett az elmúlt évtizedekben. Európa volt (az egykori Szovjetunióval együtt nézve) a világ egyetlen régiója, ahol ebben az időszakban a növekedés 'csak' 1 százalékot tett ki. A kisebb növekedésnek legalább három oka volt: az olajválság elhúzódó hatása, a rendszerváltások miatti ipari összeomlás, és egyes nyugat-európai országok (főleg Anglia és Franciaország) célirányos környezetvédelmi politikája."
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #11 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:20:32 »

"Bush": ennek a 'még biztonságos szintnek' valóban nem sok értelme van. Az is lehet, hogy büntetlenül megduplázható, de valószínűbb, hogy nem. A témát vitatni - beszélni, gondolkodni róla - persze nagyon is érdemes.

"Az elnök főtanácsadója": azért nem néhány az a szkeptikus hang, nem is különcök, és az ellenvéleményt hangoztató mögött ne keressünk rögtön megbízót. Van, aki mögött van pénzes súgó, van, aki a saját szkepszisére hallgat. A tudomány addig tudomány, ameddig szabad a vita, és nem leskelődünk egymás háta mögé. Mindkét oldalon vannak komoly és komolytalan vélemények; a komolyakkal érdemes foglalkozni. Van a leendő klímaváltozás vitatóinak oldalán sok súlyos érv és gondolat is. Nem beszélhetünk sem abszolút bizonyosságról, sem tudományos értelemben lezárt ügyről.

"Az IPCC": A CO2-koncentráció 2050-re várható prognózisa nagyon valószínű (500 ppm vagy afölött). A másik két tényezővel nem értek egyet. Szerintem nem elviselhető a maihoz képest további egy 2 fokos melegedés (az egy másik világ lenne), ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy 550 ppm-hez ekkora melegedés tartozik. Sokan ennyit jósolnak, de azt hiszem, ez mai tudásunk, a mai prognosztika leggyengébb pontja. (Tudományosan azzal szemben is van elmélet, hogy a maihoz képest 180 ppm többlet-CO2 ekkora fűtőhatással járna, és az is, hogy ez a melegítő hatás valóban, konkrétan ekkora melegedéssel - és nem mondjuk valamiféle más energetikai megnyilvánulással - járna.)

"A világ szén-dioxid-kibocsátása": A dolog fizikája jobban érdekel, mint a kibocsátás gazdaságpolitikai háttere, ezt tehát nem igazán tudom kommentálni.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #12 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:25:56 »

emailben érkezett:
Kedves Miklós!
Ha jól emlékszem, 1967-ben, a Római Klub ülésén készült egy dokumentum, amelynek lényege az volt, hogy a földi klíma egészségét veszélyeztető folyamatok már visszafordíthatatlanok. Azóta nemhogy csökkent volna a káros kibocsátások és környezetrombolás mennyisége-mértéke, hanem nyilván nőtt; elég, ha csak arra gondolunk, hogy Kínában a növekvő életszínvonal hamarosan több százmillió új autó megvásárlását eredményezheti...
Két kérdésem volna.
1. Kimondható-e egyértelműen, hogy a túlhajszolt gazdaságinövekedés-igény, az emberi ipar a fő okozója a klíma átalakulásának?
2. Hogyan képzelhető el, hogy a kormányzati döntéshozók világszerte olyan mértékben váljanak függetlenekké a tömegek által többé-kevésbé tudatosan követelt környezetvédelmi felelősségtől, mint ahogy látjuk? Hogyan lehetséges az, hogy néhány ezer ember, néhány száz korporatív társaság átütő befolyással lehet - akár az emberiség életét alapvetően meghatározó klímára?
Köszönettel:
Kohout Zoltán
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #13 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:28:27 »

1. A mondat második fele szerintem kimondható: jelenleg az emberi ipar a fő okozója a klíma átalakulásának. A múltban fordultak elő a jelenleginél sokkal nagyobb klímaváltozások is, nyilván természetes okokból. Az ember tehát, finomabb fogalmazásban, nem okozója, hanem kiváltója, felébresztője lehet az amúgy manapság éppen szunnyadó, inaktív, de a klímarendszerben benne levő változási képességnek. A légköri többlet-CO2 lehet ez a trigger. Ha megfúrunk föntről egy vulkánt, kitörhet a láva. Nem mi okoztuk; csak elősegítettük. Hadd fogalmazzak még precizebben. Azt mondják, a klíma többállapotú rendszer. Egynél több stabil működési módusa van. A múltban természetes erők hatására többször váltott ezen módusok között. Az emberi behatás (a CO2 üvegházhatása által a rendszerbe bevitt többlet légköri energia) éppenséggel kimozdíthatja a jelenlegi tartományából és átbillentheti a másik módusába. Sajnos nem ismerjük sem a stabilitási határokat, sem az átlökéshez szükséges erőt. De létezik "folytonos shift", lebegő eltolódási tartomány is (a globális és regionális hőmérsékletek kisebb változásai). Nincs jelenleg biztos megmondhatója, hogy hol járunk, merre tartunk. A hangsúly a biztoson van. Mindenki mond mindenféle dolgot, számítógépes modellek, programok futnak, iskolák versenyeznek, intézmények jósolnak. Én ezügyben (klimatikus jövőkép, pontos dátumokkal) óvatos vagyok.

2. A kormányzati döntéshozók függetlensége a tömegakarattól és környezeti felelősségtől, függése a korporációktól: Henry Adams amerikai történész az 1890-es évek végén azt írta, hogy Amerikában az 1870-es, 80-as években ért véget a demokrácia, legalább is a klasszikus, közvetlen, kisvárosi értelemben: a nagy bankok és olajcégek megjelenésével a gazdaság átvette az irányítást az élet fölött. A multiplicity, a természeti és emberi sokrétűség és sokirányúság monolite-té, gazdaság-központúvá vált. Talán errefelé kezdődött a történet...
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #14 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 15:36:25 »

emailben érkezett:
Tisztelt Zágoni Miklós,
Nem gondolja hogy a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések ugyanúgy a hókuszpókusz kategóriába tartoznak mint ahogy azok az előrejelzések amelyek megjósolták hogy a 2000-es évfordulóval a számítógépek káoszba sodorják a világot.
Mindenesetre arra jó a "klímaváltozás" hogy költségvetési pénzekből "kutassák" az ügyet.
Hogyan magyarázza azt hogy amíg a volt amerikai elnök Gore katasztrófális globális melegedés megakadályozására gyűjt pénzt, az orosz tudósok katasztrofális globális kihűlést jósolnak az elkövetkező 50 évben?
http://en.rian.ru/russia/20060825/53143686.html
Mrozek
Naplózva
Oldalak: [1] 2 3
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország