NOL Fórum
2017. Június. 28, 01:08:09 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: E-mail címek ellenőrzése
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 2 [3]
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Beszélgetés Zágoni Miklós fizikussal  (Megtekintve 15275 alkalommal)
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #30 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 16:00:53 »

emailben érkezett:
T. Zágoni Miklós!
Harom kerdest szeretnek Onnek feltenni a mai Nepszabadsag-forum kapcsan.
1./ Az eghajlatvaltozast legtobben a Fold atlaghomersekletenek idobeli valtozasaval jellemzik: ez az un. globalis felmelegedes, miszerint amiota leteznek meresek, azota a Fold egy evre szamitott atlaghomerseklete no. A kerdesem ezen meresek technikajaval lenne kapcsolatos:
Milyen valtozasokat okoz az atlaghomerseklet megallapitasaban az, hogy a 19. szazadban es a 20. szazad vegen, (vagy manapsag) mas homeroket hasznalunk, maskepp kalibraljuk oket, es a meroallomasok szama nehanyrol tobb ezerszeresere novekedett es foldrajzi eloszlasuk is kiterjedtebb lett, igy a statisztikai bizonytalansag is mas a meres hibajaban?
2./ Csillagaszati meresek szerint a Triton neptunuszhold legkorenek homerseklete a 80-as evekben merthez kepest a 90-es evek kozepen (Kelvinben merve) a duplajara novekedett, pedig ott nincs is emberi tevekenyseg okozta klimavaltozas. Mit tanulhatunk ebbol a foldi klimavaltozasra nezve?
3./ Egyesek (foleg egyes politikusok) szivesen emlegetik azokat a megallapitasokat, amelyek szerint a Fold atlaghomersekletenek trendszeru emelkedese az utobbi masfel evszazadban nem az emberi tevekenyseg kovetkezmenye, hanem termeszetes eredetu folyamat (vagy esetleg nem is letezik a jelenseg). Ebben az esetben miert nem ervelnek a kornyezettudatos emberek es szervezetek azzal, hogy megengedve, de nem elfogadva, hogy ez igy van, meg akkor is rettenetesen karos a sok szennyezo anyag, foleg a szen-dioxid, nitrogen-dioxid, stb. a levegoben es a nehezfemek a vizben, es ez ellen surgosen tenni kellene egyszeruen az emberiseg egyes tagjainak sajat, rovidtavu egeszsegi allapota megorzese erdekeben?
Tisztelettel:
Csizmadia Szilard
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #31 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 16:01:46 »

1. Ön tökéletesen pontos és valós kérdéseket tesz föl. Minden egyes ország meteorológiai szolgálatának szakmai felelőssége, hogy saját múltbeli adatait összhangba hozza a jelenlegi mérési technikákkal. Ez idehaza az OMSZ-nál is komoly munkát jelentett. Eredményként olyan adatsor áll elő, amely már figyelembe vette a városi hőszigetek, a mérőműszerek áthelyezésének, környezete változásainak hatásait. Valóban, változnak a hibastatisztikák és sok egyéb. De ez mégis csak egy olyan meteorológusi szakfeladat, amellyel a nemzeti szakszolgálatoknak kell megbírkózniuk. A WMO (World Meteorological Organization, Meteorológiai Világszervezet) is végez az egyes országok adatai között egyeztető munkákat. Nagy feladatcsoport ez.
2. Legjobb tudomásom szerint a Triton felszínén aktív gejzírek működését mutatta ki a Voyager 2 űrszonda, amelyek nitrogéngázt lövellnek a magasba. A hőmérséklet változását e gejzírek időszakos működése okozhatja, a nitrogén kicsapódási folyamataival, szublimációval, egyéb kémiai változásokkal és az albedó megváltozásával összefüggésben. Egyébként a Naprendszerben a Triton felszínén észlelték a legalacsonyabb bolygó-, illetve holdfelszín-hőmérsékletet, -235 Celsius-fokot (38 Kelvin), ezen az igen alacsony hőmérsékleten könnyen elképzelhető az akár kis behatásokra történő fel-le ingaódozás.

3. Én azt látom, hogy a környezetvédők mondogatják, hogy bizony a bolygónk légkörét akkor sem célszerű (és a jövő generációkkal szemben nem etikus) teletömni mindenféle gázzal, ha azoknak ma nem is látnánk a közvetlen hatását … lásd az ózonréteget lebontó, egyébként kémiailag ártalmatlan és semleges CFC-gázokat… Az unokáinknak éppúgy „jár” egy tiszta légkörű bolygó, ahogyan mi örököltük ...
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #32 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 16:03:51 »

JOBBJOBB kérdése:
Tisztelt Zágoni úr, a www.nol.hu-n most futó szavazás szerint a közvélemény nagy része nem ért egyet önnel, de legalábbis bizonytalankodik. Mit gondol erről?
"Ön szerint összefügg-e az augusztus 20-i fővárosi vihar a globális klímaváltozással?"
Igen, elkerülhetetlenné vált a klímaváltozás. 30,7 százalék
Igen, de még visszafordítható a folyamat. 6,5 százalék
Nem, elemi csapások korábban is voltak. 42,6 százalék
Nem lehet biztosat tudni. 20,2 százalék
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #33 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 16:04:41 »

Egy előző kérdésben már említettem, hogy a többség válasza a helyes, az augusztus 20-i fővárosi vihar nem függ össze a klímaváltozással, abban az értelemben, hogy nem a klímaváltozás okozta. De - mint a Meteorológiai Szolgálat és az egyetemi meteorológia tanszék szélsőségesség-vizsgálatai kimutatták - az utóbbi időben az időjárási extremitást mérő paraméterek értéke megnövekedett. Tehát az ehhez hasonló viharok ereje és száma nőhet egy kedvezőtlenül változó mérsékelt övi klíma esetén.
Ugyanakkor persze a második válaszcsoport is jó nyomon jár. Mégis remélem, hogy a harmadik csoportnak lesz igaza (visszafordítható).
Végül, mindig kétkedő tudósként azt mondom, a negyedik válasz a szívem mélyéről szól. Csak nagyon sok, azonos körülmények között megismételt kísérlet eredményeként mondhatnánk teljesen biztosat. Ennek hiányában viszont be kell érnünk a dinamikai vizsgálatokkal, amelyek a légköri energiák növekedését mutatják.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #34 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 16:05:27 »

emailben érkezett:
Tisztelt Zágoni úr!
A vasárnapi vihar valószinűleg mindenképpen kitört volna. A tűzijáték nem a létrehozója, hanem a katalizátora volt. Gyorsította a kitörést, ezzel kisebb helyen koncentrálódott ugyanaz az energia, ami a petárdák és bombák nélkül jobban szétterülhetett volna.
A bombák hőhatása befolyásolhatta a vihart. A kitörés előtt, amíg a viharfelhő nem érte el a tűzijáték
helyszínét, addig gyakorlatilag 0 hőbevitel történhetett a viharfelhőbe. Sugárzással minimális hőkibocsátása van a tűzijátéknak, a felmelegedett levegőnek pedig nem volt ideje eljutni a viharba.
Amikor a vihar már lecsapott a benne felrobbanó petárdák valóban vittek hőt a viharba, de ez az ott tomboló energiák mellett teljesen elhanyagolható.
Különféle vegyianyagok a tűzijáték miatt szintén nem befolyásolhatták a vihart, mert azok a kitörés előtt néhány percel kerültek a levegőbe, így nem volt idejük a viharfelhőbe jutni.
A vihar katalizálásának módja szerintem csak a hanghatásokban kereshető. Ha volt bármilyen hatása a tűzijátéknak, akkor csak ez lehetett, mert ez az ami valóban a viharfelhő egészét érinthette,
ráadásul közvetlenül a viharfelhő mellett generálta a tűzijáték a nagy energiájú lökéshullámokat.
A hang a levegőben longitudinális hullámok formájában terjed. Ez a levegő sűrűsödésének továbbhaladását jelenti. Ha a levegő vízzel túltelített és már kicsapódott vízcseppeket és jégszemeket tartalmaz
(ilyen a felhő és különösen a viharfelhő), az ilyen sűrűsödés a cseppek összeolvadását eredményezi.
Ezt a jelenséget repülőterek ködmentesítésére alkalmazzák, oly módon, hogy nagy energiájú ultrahang segítségével a ködben lebegő apró vízcseppeket (amik a levegőben nem esnek le) nagyobb cseppekké olvasztanak össze, amik már túl súlyosak ahhoz, hogy a levegőben maradjanak, és leesnek. Így a köd gyakorlatilag esővé válik.
Elég könnyű megtalálni a párhuzamot a köd és a viharfelhő, valamint a mesterséges ultrahang (azért alkalmazzák ezt, mert ez nem hallható) és a tűzijáték robbanásainak hangja között.
A viharfelhőben az erős felfelé áramló levegő nem engedi leesni a vízcseppeket, így azok egyre nagyobbra nőnek, amikor már elég nagyok a felfelé áramlás már nem tudja megtartani a vízcseppeket így azok elkezdenek lefelé esni. A viharfelhő alsóbb területén a lefelé eső vízcseppek és jégszemek lehűtik és magukkal sodorják a levegőt, így erős lefelé áramlás alakul ki. Ez az áramlás okozza a vihar szelét, ami mindig a vihar centrumától kifelé fúj, hiszen a lefelé áramló levegő a földnek ütközve szétáramlik, mint amikor egy hajszárítóval az asztalra fújunk.
A vihar szelének nincs sok köze annak előrehaladásához. A vihar halad egy irányba és a szele a haladó mozgásnak a többszörösével is fújhat szanaszét a vihar körül.
Ha meggyorsítjuk a viharfelhőben a vízcseppek létrejöttét, azzal megnöveljük a lefelé eső "energiát" ami a szelet létrehozza. A vasárnapi viharban a robbanások hangja gyorsította az esőképződést, az pedig felerősítette a szelet. Ehhez pedig nincs szükség a vihar energiájával összemérhető energiabevitelre. A hang csak katalizál, gyorsít.
Összefoglalva: a tűzijáték hangja okozhatta, hogy a vihar 90 km/h széllökések helyett 130 km/h széllel és még intenzívebb esővel rontson a városra.
(A fenti elmélet igazolása véleményem szerint kizárólag statisztikai módon lehetséges, hiszen nem lehet egy vihart "hanggerjesztés" nélkül és "hanggerjesztéssel együtt" végignézni, minden vihar egyedi és megismételhetetlen. Sose tudhatjuk meg, hogy mi lett volna, ha nincs a hanggerjesztés, vagy hogy mennyivel lett erősebb a vihar a hanggerjesztés hatására.)
Üdvözlettel:
SimPet
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #35 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 16:06:09 »

Az ön elméletének ellentmond, hogy a vihar a tűzijáték helyszínétől távolabb, délkelet-Budapesten (Lágymányos), valamint a budai Vár nyugati oldalán volt a legintenzívebb.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #36 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 18:19:22 »

emailben érkezett:
T.Zagoni ur! On szerint elegendo ido van-e, hogy lassu fokozatos "atallas"-sal terjunk
at egy kevesse kornyezetpusztitobb eletformara,vagy minel "maszatolos"abban csinaljuk,idovel annal drasztikusabb - akar husbavago - intezkedesekre lesz szukseg,a puszta fenmaradasunk erdekeben...He?
koszonettel:HL
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #37 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 18:20:32 »

Ha ma kezdjük az átállást, nyilván több lehetőség van a fokozatosság betartására. Ha az idő tényleg erőteljesebb klímaváltozást hoz a nyakunkra, bizonyára drasztikusabb lépésekre is lesz szükség - ráadásul esetleg rohammunkában.
Naplózva
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Válasz #38 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 18:21:28 »

PETRO
Tisztelt Zágoni úr, ön nagyon diplomatikusan értékelte az augusztus 20-i vihar és klímaváltozás esetleges összefüggésével kapcsolatos szavazás eddig kialakult eredményét. Ezek szerint mindenkinek igaza van valamilyen mértékben, mert a valóság sokszínű. Annyiban egyetértek önnel, hogy ebből a kérdésből nem szabad vallásháborút csinálni. A valóság már néhány rövid év alatt jelentősen átalakította a véleményeket, és ha így folytatódik, még további változások várhatók. Csak az a baj, hogy ha a magyar politikusok az ilyen szavazásokon és közvéleménykutatásokban kialakuló arányokra figyelnek - és mi másra figyelnének? -, az a meggyőződés alakulhat ki bennük, hogy nincs tennivaló.
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #39 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 18:22:14 »

A VAHAVA-program kapcsán az a kellemes meggyőződés alakult ki bennem, hogy a magyar politikusok, színtől majdnem függetlenül, kezdenek figyelni nem csak a szavazásokra és a közvéleménykutatásokra, hanem a szakmai fórumokra és véleményekre is. Az egyik válaszomban idéztem az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv két passzusát - több is előfordul - a klímaváltozásra, szélsőséges időjárásra adandó hazai válaszok intézményi hátterének létrehozásáról. Ez persze csak írás, betű. De nem akárhol - hátha lesz belőle cselekvés is. Előre ne temessük.
Naplózva
zagoni
Newbie
*
Hozzászólások: 21


« Válasz #40 Dátum: 2006. Augusztus. 30, 18:22:58 »

Tisztelt Olvasók!
Engedjék meg, hogy megköszönjem az érdeklődést és a számos jó kérdést. Eljutott hozzám néhány olyan hozzászólás is, amelyet inkább többoldalas tanulmánynak neveznék. Alaposabban elolvasom őket, és személyesen válaszolok majd - itt, a Fórumban, a pergő kérdések között, erre nem volt mód.

Jó hideg széndioxidos szódafröccsöt kívánva, és még egyszer megköszönve:
Zágoni Miklós
Naplózva
Oldalak: 1 2 [3]
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország