NOL Fórum
2017. Június. 24, 16:49:20 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2
  Nyomtatás  
Szerző Téma: A kampánycsendről  (Megtekintve 11960 alkalommal)
szerki
Administrator
Full Member
*****
Hozzászólások: 2 217


« Dátum: 2008. Március. 07, 21:52:19 »

A kampánycsend március 8., szombat 0 órától a szavazás befejezéséig, március 9., vasárnap 19 óráig tart.

A fórumon nem tiltható, hogy a felhasználók a választásról is szót ejtsenek.

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) ugyanakkor javasolja, hogy a tartalomszolgáltatók jól látható helyen, a szolgáltatás használata előtt hívják fel a felhasználók figyelmét a kampánycsendre és szólítsák fel a felhasználókat, hogy ebben az időszakban AGITÁCIÓS CÉLLAL NE JELENÍTSENEK MEG tartalmakat az erre rendszeresített felületeken, illetve hívják fel a figyelmüket a vonatkozó jogszabályokra.

Ez itt a felhívás!

1997. évi C. törvény a választási eljárásról
"VI. FEJEZET
VÁLASZTÁSI KAMPÁNY
Kampányidőszak

40. § (1) A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart.
(2) A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend).

A kampánycsend megsértése

41. § A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: (...) pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton."

Az MTE javasolja a tartalomszolgáltatóknak, hogy vállalják: a kampánycsend időszakában kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a felhasználók által nyitott felületeken a választásokon érintett személyek, szervezetek még az egyébként nem moderált területeken se nyilvánuljanak meg, e lehetőségekkel ne éljenek vissza.

köszönettel
a szerkesztők
Naplózva
bourke
Hero Member
*****
Hozzászólások: 5 985


« Válasz #1 Dátum: 2008. Március. 08, 08:56:39 »

Na, akkor ez a megfelelő hely arra, hogy elelmélkedjünk - mire is jó a kampánycsend?
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
OK. Elelmélkedtem.

Semmire nem jó. Egy hülyeség az egész.
Naplózva
Ferincz Jenő
Newbie
*
Hozzászólások: 179


« Válasz #2 Dátum: 2008. Március. 08, 16:18:12 »

Jó napot kívánok!

Még 2000-ben kezdeményeztem a kampánycsend jogintézményének a megsemmisítését az Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmánybíróság a 39/2002.(IX.25.) AB határozatában elutasította az indítványomat.

Arra alapoztam az indítványomat, hogy a kampánycsend jogintézménye sérti és korlátozza a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos jogát, valamint a sajtószabadságot.

Az Alkotmánybíróság elismerte ugyan a határozatában, hogy ezen alkotmányos jogok korlátozva vannak a kampánycsend által, ugyanakkor azt is kimondta, hogy ez a korlátozás nem aránytalan mértékű, ezért utasította el az indítványomat. Megjegyzésként még hozzátette, hogy a törvényalkotónak nagyfokú döntési szabadsága van ilyen téren, ezért joga volt a kampánycsend jogintézményének a törvény általi megalkotására. Ugyanakkor ha nem lenne kampánycsend az ugyanúgy nem lenne alkotmányellenes, mint ahogy az sem az, ha van.
Naplózva
LasPersch
Hero Member
*****
Hozzászólások: 7 580



« Válasz #3 Dátum: 2008. Március. 08, 16:47:58 »

Lehetseges, hogy csak babona az egesz (a valaszto befolyasolasa - a helyszinen), de a vilagon mindenhol divik.
Naplózva

A demokrácia szörnyű rendszer, csak épp nem találtak föl még jobbat.
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #4 Dátum: 2008. Március. 08, 17:37:37 »

Elnezest, hogy nem ismerem a torvenyt kello reszletesseggel.
Eppen ezert kerdezem, vajon szerepel-e a szolas- es velemennyilvanitas szabadsagarol, valamint a sajtoszabadsagrol szolo cikkelyekben az "aránytalan mértékű" kifejezes?
Ha nem, akkor miert ertelmezte ilyen onkenyes modon a torvenyt az Ab?
Ha igen, hol huzza meg a hatart?  Mikor valik a szabadsagjogok sertese aránytalan mértékűve?
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
matter
Hero Member
*****
Hozzászólások: 21 520


« Válasz #5 Dátum: 2008. Március. 08, 22:07:32 »

"A választási rendszer egyik lehetséges eleme a kampánycsend intézménye. A kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja. A választói akarat zavartalan kinyilvánítása a legfelsőbb államhatalmi szerv szabad akaraton alapuló létrehozását, illetve azon keresztül a Magyar Köztársaság demokratikus jogállamiságát garantálja. A választójog védelme és a demokratikus jogállamiság követelménye szükségessé teheti a kampánycsend intézményét, illetve a véleménynyilvánítás- és sajtószabadságnak a kampánycsend által megvalósuló korlátozását.

A kampánycsend - a támadott szabályozás szerinti - rövid időtartama miatt a korlátozás csak a választási kampány (minimum 84 nap) időtartamának elenyésző töredékére vonatkozik (86 óra). A kampánycsend rövidsége, általános érvénye, illetve csak a választás napját közvetlenül megelőző időre való kiterjesztése miatt a korlátozás a célhoz képest arányosnak minősül."


Ezt írták. Láthatod, még a 86 óra sem aránytalan, nemhogy ez a nyúlfarknyi negyvenvalahány.

Nézd a jó oldalát. Gondolj költő-tanítványodra. Neki is jól esik  egy kis pihenés.
Naplózva
irriga
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 378


« Válasz #6 Dátum: 2008. Március. 08, 22:13:56 »

Bizony nem aránytalan!

Amennyi hülyeségtől megszabadalunk itt egy nap alatt már megérte.
Inkább kiterjesztéséről kellene gondolkodni.
Mondjuk heti 3 nap (hétvége) kampánycsend nálam bejönne.

A szólászs vélemény nyilvánítás szabadsága nem sérülne, mert ezalatt a 3 nap alatt rendes beszédeket írhatna aki akar.
Naplózva
Ferincz Jenő
Newbie
*
Hozzászólások: 179


« Válasz #7 Dátum: 2008. Március. 08, 23:12:27 »

Nos, az a helyzet, hogy nem értek egyet az Alkotmánybíróságnak az idézett határozatában kifejtett álláspontjával.
Azt kell tisztázni, hogy alkotmányos jogokat lehet-e korlátozni, vagy sem. Ha lehet, akkor mikor, milyen esetekben. Az a helyzet, hogy éppen maga az Alkotmánybíróság fejtette ki más, korábbi határozataiban megfogalmazott jogelvében, hogy alkotmányos jog csak akkor korlátozható, ha más, szintén alkotmányos joggal ütközik. Ilyenkor kell azt eldönteni, hogy két, egymással kollízióban álló alkotmányos alapjog közül melyik kap prioritást és milyen jogelvek mentén.

Ebben a határozatában - álláspontom szerint - az Alkotmánybíróság szembement saját korábbi jogelvével, ugyanis ebben az esetben nem áll fenn alkotmányos kollízió. (A kollízió jelentése: két, azonos szintű jog egyidejű egymással szembenállása)
Viszont a kampánycsend (jogintézménye) nem alkotmányos jog. (Csak) Törvényes jog! Sőt, a kampánycsend jogintézményét nem is lehet közvetlenül magából az Alkotmányból levezetni. Éppen ezért - jogi megítélésem szerint - ha egy alkotmányos jog kerül szembe egy törvényes joggal, akkor mindenképpen az alkotmányos jognak van prioritása. Ebből kifolyólag az alkotmányos jogot - megítélésem szerint - nem lehet korlátozni a törvényes jog javára. Mindezek alapján én úgy ítélem meg, hogy a hivatkozott alkotmányos jogokat nem lehetett volna a kampánycsenddel korlátozni.
(Sajnos az a nagyon nagy baj, hogy az utóbbi időben egyre-másra hoz ommár sorozatban az Alkotmánybíróság olyan határozatokat, amelyekben saját korábbi jogelvének mond ellent, megy szembe önmagával)
Naplózva
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #8 Dátum: 2008. Március. 09, 00:33:50 »

(Sajnos az a nagyon nagy baj, hogy az utóbbi időben egyre-másra hoz ommár sorozatban az Alkotmánybíróság olyan határozatokat, amelyekben saját korábbi jogelvének mond ellent, megy szembe önmagával)
Szerintem tobb nagy baj is van.

1. Az Alkotmanybirosag sajatmagat valodi birosagnak fogja fel es mindenekfeletti hatalmat vel birtokolni.  Holott expert alkotmanyjogaszokbol allo testulet kellene legyen, amely a) segit az Alkotmany ertelmezesenel, b) ramutat a belso ellentmondasokra, c) tanacsokat ad a torvenyhozoknak, hogy ezeket az ellentmondasokat mikent lehetne kikuszobolni, es d) ertekeli a torvenyjavaslatokat az alkotmannyal valo osszeferhetoseg szempontjabol.
Az a) pont azert szukseges, mert az Alkotmany, akarcsak a legtobb jogi szoveg, szamos helyen tobbfelekeppen is ertelmezheto.
A b) pont az Alkotmany tortenetenek is kovetkezmenye, a szoveget toldoztak-foldoztak az idok soran, es sok hozza nem erto honatya polotikai pecsenyei zsirfoltokat hagytak rajta.
A c) pont lenyegeben az Alkotmany "karbantartasi" munkalataival kapcsolatos, amig az uj Alkotmany nem keszul el es lep ervenybe.  Talan azutan is igeny lesz ilyen funkciora.
A d) pont azert kell, mert a politikusok nem szuksegszeruen jogaszok is, es amelyikuk jogi vegzettsegu, nem biztos, hogy ert is a "szakmajahoz".
Tehat az Alkotmanybirosag hatalom nelkuli testulet kellene legyen, hatarozathozatali jogok nelkul.

2. Az Alkotmany szovege maga kellene legyen az iranymutato a jogok es szabalyok tekinteteben.  A torvenyek mind az Alkotmanybol kell eredeztessek legitimitasukat.  Ehelyett a Corpus tele van az Alkotmanybirosagi hatarozatok kakukktojasszeru adalekaival, amelyeket ugyszinten szuprem iranyado elveknek kell tekinteni.  Az alkotmanybirosag kedve szerint irja at az Alkotmanyt.  Donteseit nem koteles megindokolni es meg ketharmados tobbseget sem igenyel ezek meghozatalakor.

3. Az Alkotmanybirosag dontesei megfellebbezhetetlenek.  Ezert aztan az barmilyen marhasagot alkotmany-szintre emelhet.  Az a legkevesebb, hogy sajat jogelveivel ellentetes hatarozatokat is hoz.  A rendszervalto atyak az Alkotmanybirosagban lattak az ellensulyok es fekek egyiket, de megfeletkeztek az Alkotmanybirosag szamara fekeket es ellensulyokat teremteni.
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
bourke
Hero Member
*****
Hozzászólások: 5 985


« Válasz #9 Dátum: 2008. Március. 09, 01:35:55 »

... de a vilagon mindenhol divik.
Ebben, bizony, tévedsz.
Naplózva
irriga
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 378


« Válasz #10 Dátum: 2008. Március. 09, 07:28:36 »

A rendszervalto atyak az Alkotmanybirosagban lattak az ellensulyok es fekek egyiket, de megfeletkeztek az Alkotmanybirosag szamara fekeket es ellensulyokat teremteni.
A rendszerváltó atyák sok mindenben tévedtek.

Legfőbb ezek közül: A rendszert le lehet váltani, az embereket nem!
Naplózva
Ferincz Jenő
Newbie
*
Hozzászólások: 179


« Válasz #11 Dátum: 2008. Március. 09, 11:11:30 »

Jó reggelt!

Nem pontos az értékelésed.
Azt írod, hogy az Alkotmánybíróság a  döntéseit nem köteles megindokolni. Nos, ez nem igaz. Köteles. Meg is isndokolja. Csak éppen az utóbbi időben olyan indoklásokat fogalmaz meg, hogy ha egy hallgató ilyent adnak be vizsgadolgozatként a jogi egyetemen, meghúznák érte. Nem hogy köszönőviszonyban sincs az alkotmányosággal, de még a közelében sem jár neki.

Egy saját, konkrét példával hadd érzélkeltessem:
1997-ben egy bírósági eljárás kapcsán, a jogerős ítéletet követően a bíróságo eljárásban alkalmazott egyik jogszabály alkotmányosságának utólagos normakaontrollját kezdeményeztem ALKOTMÁNYJOGI PANASZ keretében. Pár napja kaptam meg az Alkotmánybíróság megszüntető határozatát, azzal az indolással, hogy az indítvány benyújtása óta a támadott jogszabály hatályon kívül helyezték.

Csak az a baj, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény alapján az alkotmányjohi panasz keretében kezdeményezett utólagos normakontrollt akkor is el kell végeznie ÉRDEMBEN az alkotmánybíróságnak, ha a támadott jogszabály időközben hatályát vesztette.

Éppen ezért  nem fogadtam el az Alkotmánybíróság döntését, saját döntésüket megtámadtam előttük, rámutatva, hogy a hatályos törvénnyel ellentétesen jártak el. Az a helyzet, hogy eljárásjogi szempontból őket is köti a törvény, ebben az esetben azonban a törvénnyel ellentétesen  jártak el.
Naplózva
Ferincz Jenő
Newbie
*
Hozzászólások: 179


« Válasz #12 Dátum: 2008. Március. 09, 11:42:23 »

Az pl. kiverte nálam a biztosítékot, hogy a kitüntetések adományozásával kapcsolatban az államfő által kezdeményezett alkotmányértelmezés keretében az Alkotmánybíróság olyan normákat helyezett az alkotmányosság szintjére, olyan szempontoknak adott alkotmányerejű jogelvet, amelyek akkor sem értelmezhetőek az Alkotmányból, ha megerőszakoljuk az alaptörvényt.
Felelősségem tudatában kijelenthetem, hogy olyan még csak megközelítőleg sincs az Alkotmányban, amelyet ezen ügy kapcsán az alkotmánybírák kiolvastak belőle.

És ezt én a magam részéről annak tudom be, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi alkotmánybírói összetétele, szakmai szempontból egyszerűen kritikán aluli. Silány. Több olyan alkotmánybíró is a taláros testület jelenlegi összetételében, aki szakmai szempontból egyszerűen nem oda való. Az én személyes véleményem szerint - többek között, a teljesség igénye nélkül - alkotmánybírónak alkalmatlan Lenkovics Barnabás, Kovács Péter, Trócsányi László, Lévay Miklós, Paczolai Péter.

Nagyon szerencsétlennek és rossznak tartom azt a törvényi megoldást, hogy a pártok jelölnek alkotmánybírót. Én azt a megoldást preferálnám, hogy - a nemzet színészéhez hasonlóan - hogy csak a jogi szakma állítana jelötet és választana alkotmánybírót. tehát az alkotmánybíró választásból- éppen az Alkotmánybíróság jellegére, fontosságára, intézményességére való tekintettel a politikát, a politikusokat és a pártokat teljes mértékben kihagynám, sőt kizárnám az alkotmánybíró jelöléséből és megválasztásából.

Talán ennek a politikai közreműküdésnek is köszönhető, hogy nagyon sok alkotmánybírói ellenvélemény fogalmazódik meg egy-egy alkotmánybírósági határozat megszületése kapcsán. Korábban soha nem volt annyi ellenvélemény, mint mostanában. Alig van olyan határozat, amwely teljes konszenzuson alapul, a legtöbbször 6:5, vagy 7:4 arányban hozzák meg a döntésüket. És a többségi döntések, valamint a kisebbségi ellenvélemények egyre többször homlokegyenest ellentétesek egymással.
És azért feltenném a kérdést: valóban mindig az a helyes értelmezés, amely az éppen adott pillanatban többségi támogatáson alapul? Személyes véleményem szerint nem egyszer a kisebbségi vélemény sokkal inkább tükrözi az alkotmánysságot, mint a többségi.
Naplózva
irriga
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 378


« Válasz #13 Dátum: 2008. Március. 09, 11:44:06 »

Az a helyzet, hogy eljárásjogi szempontból őket is köti a törvény, ebben az esetben azonban a törvénnyel ellentétesen  jártak el.
Eddig azt hittem, hogy csak a józan ésszel szemben határozgatnak ...

:-)
Naplózva
irriga
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 378


« Válasz #14 Dátum: 2008. Március. 09, 11:47:07 »

Nagyon szerencsétlennek és rossznak tartom azt a törvényi megoldást, hogy a pártok jelölnek alkotmánybírót. Én azt a megoldást preferálnám, hogy - a nemzet színészéhez hasonlóan - hogy csak a jogi szakma állítana jelötet és választana alkotmánybírót. .
Hát a szakmai testületekben sem Aranyszájú Szent Jánosok vannak.

Hacsak az orvosok szervezetére gondolok ....
Naplózva
Oldalak: [1] 2
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország