NOL Fórum
2017. Augusztus. 21, 18:58:09 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Elindult az új NOL-Fórum
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 2 [3] 4 5
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Magánnyugdíjpénztár: a sárba dobtam  (Megtekintve 11305 alkalommal)
Habók
Hero Member
*****
Hozzászólások: 17 948


Miss Brutal


« Válasz #30 Dátum: 2010. November. 28, 10:36:13 »

1. A magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjtőzsdén elkótyavetyélték, kockáztatták az emberek pénzét, elértéktelenítve ezzel azok befektetésnek szánt befizetéseit

2. Mi sem mutatja jobban a rossz gazdálkodást, mint hogy egyrészt államkötvényeket vettek, másrészt akár 4%-ot is elköltöttek a pénztár saját működtetési költségeire!


Kicsit megrágva:

1. Miután a Selmeciki rezzenéstelen arccal bejelenti, hogy a magánnyugdíjpénztárak szarul gazdálkodtak, elértéktelenítették a befizetéseket, ugyanilyen rezzenéstelen arccal bejelenti, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések HOZAMA adóköteles, de a gondoskodó kormány jóvoltából lesznek bizonyos adókedvezmények....

Szóval - igaz, nem először - adókötelesek a nem létező jövedelmek. "Ügyes"

2. Államkötvényeket venni nem nagy üzlet, tényleg. Csakhogy azok vételére a pénztárakat létrehozó törvény kötelezi őket. És ennek a kormány egyébként is csak örülhet - hiszen a kötvényt a kormány bocsájtotta ki, neki kell(ene) visszafizetni is az egyébként két nap alatt immár 6,5-ről 8% fölé ugrott államkötvény-kamatokkal együtt - ám ha elveszi a kötvényeket, akkor az egész ügy "házon belül" marad.
Apropó kamatok: a sokat emlegetett devizahitelesek most két nap alatt 15 forintot buktak minden egyes svájci frankjukon, tessék beszorozni, lehet örülni a kormány zsenialitásának.

A pénztárak a 4 %-nyi működtetési költség fejében mérhetetlen mennyiségű adminisztrációt végeznek mindmáig, míg az APEH - amelyhez átterelték a befizetéseket, amelyeket korábban a munkáltatók egyenesen Gipsz Jakab saját nyugdíjpénztárának utaltak - azért az egyetlen műveletért, hogy a hozzá érkező átutalást továbbította a megadott pénztárnak, 2 %-ot vont le....úgy mégis, hol a pofátlanság határa?



Nem beszélve arról, hogy most az reálhozamon felüli összeget meg akarják adóztatni.
Ezek szerint mégis voltak reálhozam fölötti összegek?
Naplózva

„Sokat dolgozni rossz.
Rosszabb csak az, ha nincs mit.”
(Dévényi Tibor)
adorka
Vendég
« Válasz #31 Dátum: 2010. November. 28, 10:43:33 »

1. A magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjtőzsdén elkótyavetyélték, kockáztatták az emberek pénzét, elértéktelenítve ezzel azok befektetésnek szánt befizetéseit

2. Mi sem mutatja jobban a rossz gazdálkodást, mint hogy egyrészt államkötvényeket vettek, másrészt akár 4%-ot is elköltöttek a pénztár saját működtetési költségeire!


Kicsit megrágva:

1. Miután a Selmeciki rezzenéstelen arccal bejelenti, hogy a magánnyugdíjpénztárak szarul gazdálkodtak, elértéktelenítették a befizetéseket, ugyanilyen rezzenéstelen arccal bejelenti, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések HOZAMA adóköteles, de a gondoskodó kormány jóvoltából lesznek bizonyos adókedvezmények....

Szóval - igaz, nem először - adókötelesek a nem létező jövedelmek. "Ügyes"


2. Államkötvényeket venni nem nagy üzlet, tényleg. Csakhogy azok vételére a pénztárakat létrehozó törvény kötelezi őket. És ennek a kormány egyébként is csak örülhet - hiszen a kötvényt a kormány bocsájtotta ki, neki kell(ene) visszafizetni is az egyébként két nap alatt immár 6,5-ről 8% fölé ugrott államkötvény-kamatokkal együtt - ám ha elveszi a kötvényeket, akkor az egész ügy "házon belül" marad.
Apropó kamatok: a sokat emlegetett devizahitelesek most két nap alatt 15 forintot buktak minden egyes svájci frankjukon, tessék beszorozni, lehet örülni a kormány zsenialitásának.

A pénztárak a 4 %-nyi működtetési költség fejében mérhetetlen mennyiségű adminisztrációt végeznek mindmáig, míg az APEH - amelyhez átterelték a befizetéseket, amelyeket korábban a munkáltatók egyenesen Gipsz Jakab saját nyugdíjpénztárának utaltak - azért az egyetlen műveletért, hogy a hozzá érkező átutalást továbbította a megadott pénztárnak, 2 %-ot vont le....úgy mégis, hol a pofátlanság határa?



Nem beszélve arról, hogy most az reálhozamon felüli összeget meg akarják adóztatni.
Ezek szerint mégis voltak reálhozam fölötti összegek?

Khm, biztos, hogy elolvastad, amit írtam?  Vigyorog
Naplózva
Habók
Hero Member
*****
Hozzászólások: 17 948


Miss Brutal


« Válasz #32 Dátum: 2010. November. 28, 10:56:34 »

1. A magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjtőzsdén elkótyavetyélték, kockáztatták az emberek pénzét, elértéktelenítve ezzel azok befektetésnek szánt befizetéseit

2. Mi sem mutatja jobban a rossz gazdálkodást, mint hogy egyrészt államkötvényeket vettek, másrészt akár 4%-ot is elköltöttek a pénztár saját működtetési költségeire!


Kicsit megrágva:

1. Miután a Selmeciki rezzenéstelen arccal bejelenti, hogy a magánnyugdíjpénztárak szarul gazdálkodtak, elértéktelenítették a befizetéseket, ugyanilyen rezzenéstelen arccal bejelenti, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések HOZAMA adóköteles, de a gondoskodó kormány jóvoltából lesznek bizonyos adókedvezmények....

Szóval - igaz, nem először - adókötelesek a nem létező jövedelmek. "Ügyes"


2. Államkötvényeket venni nem nagy üzlet, tényleg. Csakhogy azok vételére a pénztárakat létrehozó törvény kötelezi őket. És ennek a kormány egyébként is csak örülhet - hiszen a kötvényt a kormány bocsájtotta ki, neki kell(ene) visszafizetni is az egyébként két nap alatt immár 6,5-ről 8% fölé ugrott államkötvény-kamatokkal együtt - ám ha elveszi a kötvényeket, akkor az egész ügy "házon belül" marad.
Apropó kamatok: a sokat emlegetett devizahitelesek most két nap alatt 15 forintot buktak minden egyes svájci frankjukon, tessék beszorozni, lehet örülni a kormány zsenialitásának.

A pénztárak a 4 %-nyi működtetési költség fejében mérhetetlen mennyiségű adminisztrációt végeznek mindmáig, míg az APEH - amelyhez átterelték a befizetéseket, amelyeket korábban a munkáltatók egyenesen Gipsz Jakab saját nyugdíjpénztárának utaltak - azért az egyetlen műveletért, hogy a hozzá érkező átutalást továbbította a megadott pénztárnak, 2 %-ot vont le....úgy mégis, hol a pofátlanság határa?



Nem beszélve arról, hogy most az reálhozamon felüli összeget meg akarják adóztatni.
Ezek szerint mégis voltak reálhozam fölötti összegek?

Khm, biztos, hogy elolvastad, amit írtam?  Vigyorog
Jogos!
Naplózva

„Sokat dolgozni rossz.
Rosszabb csak az, ha nincs mit.”
(Dévényi Tibor)
Habók
Hero Member
*****
Hozzászólások: 17 948


Miss Brutal


« Válasz #33 Dátum: 2010. November. 28, 12:45:18 »

- Mindketten tudjuk, hogy valójában szó sincs döntési szabadságról. Miért nem húztak egy vonalat január elsejével: akkortól mindenki visszakerül a tb-be, oszt jónapot.

- Mert az államosítás lenne, az pedig ellentétes egy konzervatív polgári kormány közgazdasági gondolkozásával. Mi biztosítjuk a szabad választás lehetőségét, aminek viszont vannak következményei.

http://nol.hu/gazdasag/szabad_valasztas__kovetkezmenyekkel

Ja, így már értem...
Naplózva

„Sokat dolgozni rossz.
Rosszabb csak az, ha nincs mit.”
(Dévényi Tibor)
LasPersch
Hero Member
*****
Hozzászólások: 7 580



« Válasz #34 Dátum: 2010. November. 28, 14:53:07 »

*5 tipp, mit tegyünk a kötelező magánnyugdíj-pénztárban lévő
megtakarításunkkal?*
 
1. Nyomtassuk ki az utolsó egyenleget, keretezzük be és emlékezzünk rá!
2. Vegyük fel a lengyel állampolgárságot, kérjük át a számlánkat, ott még pár évig királyok lehetünk.
3. Küldjük el a kivonatot Selmeczi Gabriellának és kérdezzünk rá, hogy ennyiért megéri-e?
4. Hagyjuk bent egy évig és a pénztár magától is lenullázza, ami az addigiból megmaradt.
5. Szenvedjünk maradandó egészségkárosodást és kérjük a rokkantosításunkat.
Naplózva

A demokrácia szörnyű rendszer, csak épp nem találtak föl még jobbat.
freechess
Hero Member
*****
Hozzászólások: 14 319


« Válasz #35 Dátum: 2010. November. 30, 15:55:52 »

Ez nem az én anyagom, egy szakértőtől kaptam.... Mackónak megígértem, hogy ide teszem.

Miből élsz majd nyugdíjasként

Kezdjük a dolgokat az elején. Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Szerintem egyetlen dolog számít. Mielőtt nyugdíjba vonulunk, megkapjuk az utolsó fizetésünket. Aztán a következő hónapban először csenget a postás a nyugdíjunkkal. A kérdés a következő: hogy aránylik a kettő egymáshoz? Mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította az életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az időszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel majdnem megegyezett az első nyugdíj (90%). Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára.
 
Magyar korfa
Ebben az időszakban, az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a “Ratkó gyerekek”. (Ez az első hatalmas kiugrás a korfán.) Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.
Ez az arány aztán fokozatosan romlott, mára az első nyugdíj és az utolsó fizetés aránya 63%. Ez nagyon nagy szórást mutat, magas jövedelem esetén nagyon nagyot eshet, akár a korábbi jövedelem kevesebb, mint felére.

 A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a „Ratkó korszak” nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy nagyon kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba. Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény), ami drasztikusan változtat a nyugdíjak összegén 2013 január elsejétől. 15 évre előre!!!! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!
Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét ez alaposan befolyásolni fogja. Az eddigi legkorrektebb forrás, amit e tárgykörben találtunk, az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)
Ebből a következő dolgok derülnek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba menők számára: a korábbi utolsó havi fizetés/első havi nyugdíj aránya átlagosan 15%-al csökken. Így az utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:
Be nem jelentett jövedelmek esetén:       0%
Átlag körüli jövedelem:   45 - 50%
Átlag jövedelem duplája:   40 - 45%
Átlag jövedelem háromszorosa:   35 - 40%
(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrésze után várhatóan már nem kap nyugdíjrészt.)
És ez a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a „Ratkó korszak” nemzedékének gyermekei, ráadásul a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet. Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?
Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, ami a mostani 20 – 40 éves korosztályokat érinti. Van egy kollégánk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ő elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes “nyugdíj segély” kb. 100 euró nagyságban.

Vagyis nincs más lehetőség, minthogy mindenkinek, akinek még legalább 10 -15 éve van hátra a nyugdíjas kor eléréséig, el kell kezdenie takarékoskodni.

Az első dolog, hogy ki kell számítani, mennyi tőkére is lesz szükségünk ahhoz, hogy egy nyugdíj kiegészítő járadékot kitermeljünk magunk számára. Erősen leegyszerűsített, de a gyakorlatban jól működő szabály, hogy ha jól csináljuk, akkor a havonta kivételre kerülő összeg 150-szerese szükséges. Konkrét példánkban, aki 100 ezer forintot szeretne havonta, annak 15 milliós tőkével kell kezdenie nyugdíjas éveit. Értelemszerűen, ha valaki havi 150 ezer forintot  szeretne, akkor ~ 22,5 milliós tőkére, havi ~200 ezer forint járadék esetén ~30 milliós tőkére van szüksége.

(Megjegyzés: Járadékot kétféleképpen lehet számolni. Egyik módszer, hogy a tőke maga változatlan marad, a másik, hogy egy adott korra, pl. 90 éves korára apránként elfogy. A számítások azt mutatják, hogy az elfogyós esetben mindössze 15%-kal kell kevesebb tőke, mintha megmaradna az egész. Ezért mi mindig úgy számolunk, hogy a nyugdíjtőke változatlan marad. Ez egyrészt nagy biztonságot ad, ha valami nagy baj lenne, másrészt erősen enyhíti az elvesztésünk okozta gyászt örököseinkben, ha megöröklik a teljes nyugdíjtőkénket. Arról meg nem is beszélve, mi van, ha túléljük a 90 éves kort?)

Akkor most rakjuk össze a nyugdíjtőkénket és számoljunk!
Ha 30 évünk van a nyugdíjig, akkor 1 millió összerakásához évi ~5.550 forint félrerakása szükséges. De jaj – nekünk nem 1 millió kell, hanem 15! Ezért ennek a 15-szörösét kell vennünk: évi 15 x 5.550 = 83.250 forintot kell félreraknunk, ez havonta ~6.900 Ft. Ezt azért ki lehet bírni.

Nézzük meg ugyan ezt, ha 20 évünk van a nyugdíjig. 1 millióhoz évi 15.600 forint kell, 15 millióhoz viszont évi 234.000 forint, ami havi 19.500 forint. Egy átlagos keresetből még ez sem elképzelhetetlen.

Nézzük meg ugyan ezt, ha csak 15 évünk van. 1 millióhoz évi ~25.000 forint kell, 15 millióhoz viszont évi 375.000 forint kell, ami havi  ~31.000 forint. Egy átlag feletti keresetből még ez sem elképzelhetetlen.

Az igazán ütős, ha csak 10 évünk van. Ebben az esetben az 1 millióhoz évi 50.000 forint kell, azaz a 15 millióhoz 750.000 forint, ami havi 62.500 forint. Ez már nagyon húzós!

Csak a kontraszt kedvéért: egy húsz éves fiatalnak mindössze havi 2.500 forintot  szükséges félretennie ahhoz, hogy 40 év múlva legyen 15 millió forint megtakarított tőkéje!

Szóval most már láthatják hol állnak. De joguk van megtudni. Nézzék meg, mit tehetnek saját magukért! Jusson eszükbe: a legfontosabb, amit a nyomorgó nyugdíjasokért tehetnek, hogy majd nem tartoznak közéjük...

(Jelen anyag több szakértői jelentés, publikáció kivonatolt, szerkesztett változata – 2010. november)


Naplózva
matter
Hero Member
*****
Hozzászólások: 21 527


« Válasz #36 Dátum: 2010. November. 30, 16:44:24 »

Felületes olvasás után is az látszik, hogy takarékoskodni kell, nincs más biztos út.
(Biztos, persze.. mert ez az egész pénzügyi világrendszer nem omolhat össze...a forint meg pláne, de hát az euro is, mi marad tehát ? Mindenki tegyen félre havonta egy néhány grammos aranyláncot, az a tuti.)
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #37 Dátum: 2010. November. 30, 17:13:39 »

Felületes olvasás után is az látszik, hogy takarékoskodni kell, nincs más biztos út.
(Biztos, persze.. mert ez az egész pénzügyi világrendszer nem omolhat össze...a forint meg pláne, de hát az euro is, mi marad tehát ? Mindenki tegyen félre havonta egy néhány grammos aranyláncot, az a tuti.)
Ajanlott irodalom: Schindler Listaja. Van benne par otlet. ("A kovetkezo honapokban mindannyiunknak szuksege lehet konnyen hordozhato ertekekere.")
Naplózva
adorka
Vendég
« Válasz #38 Dátum: 2010. November. 30, 19:11:22 »


Az első dolog, hogy ki kell számítani, mennyi tőkére is lesz szükségünk ahhoz, hogy egy nyugdíj kiegészítő járadékot kitermeljünk magunk számára. Erősen leegyszerűsített, de a gyakorlatban jól működő szabály, hogy ha jól csináljuk, akkor a havonta kivételre kerülő összeg 150-szerese szükséges. Konkrét példánkban, aki 100 ezer forintot szeretne havonta, annak 15 milliós tőkével kell kezdenie nyugdíjas éveit. Értelemszerűen, ha valaki havi 150 ezer forintot  szeretne, akkor ~ 22,5 milliós tőkére, havi ~200 ezer forint járadék esetén ~30 milliós tőkére van szüksége.


Akkor most rakjuk össze a nyugdíjtőkénket és számoljunk!
Ha 30 évünk van a nyugdíjig, akkor 1 millió összerakásához évi ~5.550 forint félrerakása szükséges. De jaj – nekünk nem 1 millió kell, hanem 15! Ezért ennek a 15-szörösét kell vennünk: évi 15 x 5.550 = 83.250 forintot kell félreraknunk, ez havonta ~6.900 Ft. Ezt azért ki lehet bírni.

Nézzük meg ugyan ezt, ha 20 évünk van a nyugdíjig. 1 millióhoz évi 15.600 forint kell, 15 millióhoz viszont évi 234.000 forint, ami havi 19.500 forint. Egy átlagos keresetből még ez sem elképzelhetetlen.

Nézzük meg ugyan ezt, ha csak 15 évünk van. 1 millióhoz évi ~25.000 forint kell, 15 millióhoz viszont évi 375.000 forint kell, ami havi  ~31.000 forint. Egy átlag feletti keresetből még ez sem elképzelhetetlen.

Az igazán ütős, ha csak 10 évünk van. Ebben az esetben az 1 millióhoz évi 50.000 forint kell, azaz a 15 millióhoz 750.000 forint, ami havi 62.500 forint. Ez már nagyon húzós!


(Jelen anyag több szakértői jelentés, publikáció kivonatolt, szerkesztett változata – 2010. november)

Tudom, nem a Te munkád, de a szerzőnek nem írhatok. Valami elfelejtődött itt, azt hiszem. Az infláció és az elérhető kamatok viszonya. Ott pedig rettentő nagyokat lehet bukni, nyerni meg nemigen.

Másfelől egyetlen szám, csak érdekességként: az SZJA bevezetése évében, 1988 -ban elért (akkor átlagos" 110 000 Ft éves jövedelmet a nyugdíj kiszámításánál már tavaly 14,616-tal kellett felszorozni. Ez a "valorizációs szorzószám" egyfajta képe az eltelt kb 20 év fentemlített kamat vs. infláció küzdelmének. Az a 110 000 Ft mai értéken jó másfél millió....

Az is eszembe jutott, hogy 1968-69-ben mint Barneválos kocsikisérőnek, az 1750 Ft havi fizumból 3%-ot vontak le. Mekkora kamattal nőne ez negyven év alatt elfogadható összeggé?
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #39 Dátum: 2010. November. 30, 19:42:23 »

Az is eszembe jutott, hogy 1968-69-ben mint Barneválos kocsikisérőnek, az 1750 Ft havi fizumból 3%-ot vontak le. Mekkora kamattal nőne ez negyven év alatt elfogadható összeggé?
Az igenyektol fuggoen valahol 15-20% kozott. Ez persze ilyen hosszu tavon nem megy.

Ha viszont akkor kaptal egy tanacsi berlakast amit 1990-ben megvettel nevleges osszegert a penzhiannyal kuzdo onkormanyzattol...
Naplózva
adorka
Vendég
« Válasz #40 Dátum: 2010. November. 30, 19:50:42 »

Az is eszembe jutott, hogy 1968-69-ben mint Barneválos kocsikisérőnek, az 1750 Ft havi fizumból 3%-ot vontak le. Mekkora kamattal nőne ez negyven év alatt elfogadható összeggé?
Az igenyektol fuggoen valahol 15-20% kozott. Ez persze ilyen hosszu tavon nem megy.

Ha viszont akkor kaptal egy tanacsi berlakast amit 1990-ben megvettel nevleges osszegert a penzhiannyal kuzdo onkormanyzattol...

Nem, nem kaptam. Albérletek során vándoroltunk 1973-ig, amikor a nagyobb lányom már elmúlt ötéves. Akkor kaptunk egy komfort nélküli egyszoba-konyhát a Tanácstól, s aztán minőségi cserével később egy összkomfortost, amit '80-ban nagyobbra cseréltünk. És igen, megvehettem, meg is vettem. 72 m2-t hatszázezerért, ugyanakkor, amikor OV Pesten a Galamb-utcában ugyanennyiért vette meg a neki amúgy törvénytelenül kiurtalt 130 m2-es lakást.
Eladni is ugyanabban az évben adtuk el, és majdnem 7 millióért, OV 66 millióért...

Nyilván a Bpesti V. kerületi önkormányzat nem küzdött akkora pénzhiánnyal, mint a szentesi...
Naplózva
adorka
Vendég
« Válasz #41 Dátum: 2010. November. 30, 19:53:51 »

Írtam már valahol, valamikor, és mások is, hogy oda kellene adni a zembereknek az összes pénzt, amit a munkájukért kapnak. Nem levonni semmit, nem befizetni semmit. Lehet a pénzt elkölteni, befektetni stb

Viszont mindenért fizetni kell - annyit, amennyit az a szolgáltatás ér (mert az árukért most is kell). Az utca használatától a mentőig, a nyomozó rendőrtől a közvilágításig etc etc.

Aztán amire telik, telik, amire nem, arra nem...
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #42 Dátum: 2010. November. 30, 20:08:48 »

Nem, nem kaptam. Albérletek során vándoroltunk 1973-ig, amikor a nagyobb lányom már elmúlt ötéves. Akkor kaptunk egy komfort nélküli egyszoba-konyhát a Tanácstól, s aztán minőségi cserével később egy összkomfortost, amit '80-ban nagyobbra cseréltünk. És igen, megvehettem, meg is vettem. 72 m2-t hatszázezerért, ugyanakkor, amikor OV Pesten a Galamb-utcában ugyanennyiért vette meg a neki amúgy törvénytelenül kiurtalt 130 m2-es lakást.
Eladni is ugyanabban az évben adtuk el, és majdnem 7 millióért, OV 66 millióért...

Nyilván a Bpesti V. kerületi önkormányzat nem küzdött akkora pénzhiánnyal, mint a szentesi...
Bocs, nem szemelyeskedeskent irtam, csak ugy mint peldat arra hogy az allam akkoriban sokfelekeppen tamogatta a polgarokat. Vagy polgartarsakat, vagy minek hivtak akkor azokat akik eltartottak a politikusokat.

Igaz, meg lehetne oldani a dolgot adok, ergo kormany nelkul. Sakkmatt nepszerusitette a dolgot itt evekig, nem is teljesen alaptalanul. En kozeputas leven ammondo vagyok hogy az adokra es kormanyra szukseg van, csak nagyon pontosan meg kell hatarozni az allam feladatat, a feladatat elfogadhato szinten finanszirozni, es a penz elkolteset nagyon ellenorizni.
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #43 Dátum: 2010. November. 30, 20:15:56 »

A helyzet roppant egyszerűnek tűnik: a mai 30-as és 40-es korosztálynak senki sem fog tudni nyugdíjat fizetni a mai rendszerben. Kiutat jelent, hogy a nyugdíjkorhatárt folyamatosan emelni fogják, így a nyugdíjba vonulók számát az elviselhető szintre csökkentik. Praktikusan szólva már ma is ez történik, amikor a férfiak nyugdíjkorhatárát a várható átlagos élettartam közelébe emelik.

Ugyanakkor a nyugdíj csak egyik eleme a rendszernek. Elég valószínűtlen ugyanis, hogy a mai magyar munkavállalói körben a 65 éves korosztály érdemi foglalkoztatásra számíthat, különösen figyelembe véve, hogy a alacsonyabb iskolázottságú rétegek általános egészségi állapota milyen. Összességében a társadalom jelentős részének a nyugdíj közelében már évekig, sokaknak évtizedekig nem lesz módja (képessége) a munkaerőpiacon megélhetést találni. Ezzel párhuzamosan a segélyek révén kifizetendő összegek jelentősen megnőhetnek. Ezzel az állam egyik, látszólag nyugdíjtól független bugyra nagyon megterhelődhet.

Ugyanakkor az aligha lehet alkotmányos, hogy valaki mondjuk 15 évig fizette a nyugdíját a három lábú rendszerbe (állami, kötelező magán és önkéntes nyugdíjpénztár) és a legnagyobb összegű lábat most kihúzzák alóla (a 15 év állami rendszerbe történő befizetése alapján semmit sem kap). Ez ugyanis nem egyszerű államosítás, hanem durván egyoldalú szerződésmódosítás, amit ugye, ha az államnak lehet, akkor a banknak miért nem (hogy egy Fidesz vesszőparipát hozzak fel).
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #44 Dátum: 2010. November. 30, 20:25:39 »


Messzire vezet ez. A társadalom szempontjából talán előnyös a javak újra elosztása. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a társadalmi koherencia fenntartható. Lásd D-Amerika, ahol a társadalmi különbségek sokszor saját milíciák fenntartását teszi szükségessé. Ílymódon a nagyon gazdagok sincsenek biztonságban.
A másik véglet, amikor minden jövedelmet az állam oszt el. Ennek problémája, hogy nincs motiváció a hatékonyabb munkára.

Sajnos ma Magyarországon az a helyzet, hogy a korrupció miatt az állami újraelosztás mértéke növekedik, azonban ez nem ölt testet a társadalmi egyenlőtlenség csökkenésében. Ezzel is mérhető lehetne a korrupció és horribilis összegek jönnének ki.
Naplózva
Oldalak: 1 2 [3] 4 5
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország