NOL Fórum
2017. Augusztus. 20, 12:53:19 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2 3 4
  Nyomtatás  
Szerző Téma: A profit és más semmi?  (Megtekintve 7108 alkalommal)
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Dátum: 2010. Szeptember. 24, 08:11:25 »

A profittermelésen túl a közjó szolgálata, de legalább a “közrossz” termelésének az elkerülése hozzátartozik a civilizált üzleti működéshez - állítja Zsolnai László egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója, aki szerint ha valaki azt akarja, hogy a cége hosszú távon fennmaradjon, annak le kell váltania a kíméletlen önérdekre épülő üzleti modellt.
http://www.fn.hu/makro/20100922/profiton_tul_is_van/

Az üzleti vállalkozások általában kizárólag a profitban érdekeltek. Általában fontos, hogy adott mennyiségű profit szétosztásában versenyeznek, tehát valamely cég profitjának mértéke jobbára attól függ, hogy a többi cégtől (államtól) mennyi profitot tud elcsenni.

A társadalmi érdekek ebben a nagy profitért zajló huzavonában változatos formában ölthetnek testet:
-fogyasztási szokások (a vásárolt termékek megválogatása a cég megítélése alapján)
-jogszabályi környezet (azon feltételrendszer kijelölése, amiben a cégek rátehetik kezüket a másik profitjára)
-adózási mófdszerek (például a megújuló források, beruházás, kutatás-fejlesztés támogatása)
-.....

Én úgy látom, hogy mindezen tények mellett (1) az adott országban működő cégek "tisztessége" a társadalom egészének állapotától függ. Olyan országban, ahol az egyén korrupcióban él (gyakran "kerül" olyan helyzetbe, hogy korrumpálódik) a cégek eszköztárában "megtűrődik" a korrupció. Márpedig, a tisztességtelen eszközök a legolcsóbbak a piaci térnyerésben (legalábbis a valódi érték termelésével szemben), így (2) a piaci viszonyok az adott környezetben működő cégek körében a még menedzselhető legtisztességtelenebb magatartást kényszerítik ki. Mindemellett (3) a nemzetköziesedés lehetővé teszi a közjó érdekében történő tevékenységek elmosását.

A vitaindító persze provokatív. Ti mit gondoltok?
Naplózva
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #1 Dátum: 2010. Szeptember. 24, 09:53:53 »

(2) a piaci viszonyok az adott környezetben működő cégek körében a még          menedzselhető legtisztességtelenebb magatartást kényszerítik ki. 
(3) a nemzetköziesedés lehetővé teszi a közjó érdekében történő tevékenységek elmosását.
A kettes ponttal egyetértek, a hármast viszont a leghatározottabban tagadom. Véleményem szerint éppen a nemzetköziesedés az, ami elősegíti a közjó érdekében zajló tevékenységeket. A kultúra támogatása (különösen a banszférában), a Kutatás-Fejlesztés (informatikai cégeknél elsősorban), a kisközösségek támogatása (közép válalkozásoknál, főleg adócsökkentő hatása miatt) mind-mind a külföldi cégek hatására érhetők tetten.
Nem bírok elmenni Kürti Sándor munkássága mellett. A kutatás-fejlesztésben játszott szerepe tagadhatatlan, az alapítvány létrehozása, az Innovációs Nagydíj, „Év Üzletembere 2005”díj (ami külföldi elismerés) nem fedik el azt a cégvezetői attitűdöt, amely munkatársai életminőségén őrködik, hogy a legnagyobb teljesítményt várhassa el Tőlük.
Naplózva
plix01
Hero Member
*****
Hozzászólások: 6 775



« Válasz #2 Dátum: 2010. Szeptember. 24, 11:16:38 »

Az alapvető szavak csevely szinten történő értelmezésével, azok jelentésének egyértelmű definíciója nélkül ez a téma is csak parttalan csapongás lesz. Mindenki mást ért a közjó, a korrupció, a tisztességtelen üzleti magatartás, uram bocsá' a profit fogalmán.

Másrészt az egész felvetés kísértetiesen emlékeztet a népidemokratikus éra, "öntudatos dolgozó nem tesz eztmegazt" gumicsontjára. Önmagában, a környezeti feltételek ellenében öntudat nem érvényesül, ez már bebizonyosodott. A kényszerítő, vagy akárcsak késztető anyagi, jogi, erkölcsi, politikai körülmények szinte mindig felülírják a "jóért önmagában jó" egyén magatartását. Ugyanakkor itt is érvényesül az, hogy az egyes egyedek számára mindig egy kicsit más a jó. Botorság tehát elvárni az egyéntől, hogy "öntudatból" "jól", a közös jónak megfelelően viselkedjen.

Ugyanez a helyzet a gazdasági szereplők tekintetében. A kapitalista rendszer alapja, legfőbb szabályozója a profit. Botorság elvárni egy rendszer szereplőitől, hogy a rendszer legfontosabb szabályozójával ellentétesen viselkedjenek bármilyen magasztos megfontolásból, hiszen a rendszer azonnal büntetni fogja őket ezért.

Ha pedig a profit mindenekfelettiségét kívánjuk megváltoztatni, akkor a kapitalista rendszert kívánjuk megváltoztatni, teljesen mindegy, hogy ezt bevalljuk-e avagy sem. A kulcskérdés csak az, hogy lehet-e módosítgatni a kapitalizmus alapvető elvét úgy, hogy az még kapitalizmus maradjon, avagy sem. Pontosabban: kiganézhatóak-e a kapitalizmusból csak a hátrányai, vagy a belekaparással az előnyei is elvesznek-e. Én személy szerint nem hiszek az "emberarcú kapitalizmus"-ban.
Naplózva

A Titanicot szakértők építették. Noé bárkáját egy laikus.
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #3 Dátum: 2010. Szeptember. 24, 14:06:10 »

Az alapvető szavak csevely szinten történő értelmezésével, azok jelentésének egyértelmű definíciója nélkül ez a téma is csak parttalan csapongás lesz. Mindenki mást ért a közjó, a korrupció, a tisztességtelen üzleti magatartás, uram bocsá' a profit fogalmán.

Másrészt az egész felvetés kísértetiesen emlékeztet a népidemokratikus éra, "öntudatos dolgozó nem tesz eztmegazt" gumicsontjára. Önmagában, a környezeti feltételek ellenében öntudat nem érvényesül, ez már bebizonyosodott. A kényszerítő, vagy akárcsak késztető anyagi, jogi, erkölcsi, politikai körülmények szinte mindig felülírják a "jóért önmagában jó" egyén magatartását. Ugyanakkor itt is érvényesül az, hogy az egyes egyedek számára mindig egy kicsit más a jó. Botorság tehát elvárni az egyéntől, hogy "öntudatból" "jól", a közös jónak megfelelően viselkedjen.

Ugyanez a helyzet a gazdasági szereplők tekintetében. A kapitalista rendszer alapja, legfőbb szabályozója a profit. Botorság elvárni egy rendszer szereplőitől, hogy a rendszer legfontosabb szabályozójával ellentétesen viselkedjenek bármilyen magasztos megfontolásból, hiszen a rendszer azonnal büntetni fogja őket ezért.

Ha pedig a profit mindenekfelettiségét kívánjuk megváltoztatni, akkor a kapitalista rendszert kívánjuk megváltoztatni, teljesen mindegy, hogy ezt bevalljuk-e avagy sem. A kulcskérdés csak az, hogy lehet-e módosítgatni a kapitalizmus alapvető elvét úgy, hogy az még kapitalizmus maradjon, avagy sem. Pontosabban: kiganézhatóak-e a kapitalizmusból csak a hátrányai, vagy a belekaparással az előnyei is elvesznek-e. Én személy szerint nem hiszek az "emberarcú kapitalizmus"-ban.

A szavak már csak ilyenek. Zenélhetném is, de attól tartok még csapnivalóbb lenne. Pantomim és balettudásom sem igazán bátorít sikerre. Akarom mondani a kommunikációnak azt a módját választjuk, amit tudunk. Aztán ha nem értjük pontosan a másikat még mindig kérdezhetünk. Ha ezt nem fogadjuk el, akkor meg ülhetünk csendben saját egónkban a meg nem értettek mindent-tudásával.

A tiszta kapitalizmusban nincs emberi érték. Önmagában jobban működne a dolog, ha kivennénk belőle az embert és jól megírt programokkal helyettesítenénk a fogyasztót. Ez önmagában biztosítaná a fejlődést minden szinten, és önmagában hordozná az összeomlás biztos bekövetkezését. A piac és a kapitalizmus ugyanis kizsákmányolásra épül: a profit azt jelenti, hogy sikerült egy olyan költségtételt kiküszöbölni, amellyel a többiek nem boldogultak. Idealisztikus kapitalista világunkban nincsenek emberi értékek, csak a materiális igény, a fejlődés iránya a minél olcsóbb munkaerő, minél silányabb termék minél drágábban (mindez a vita kedvéért erősen sarkítva).

Az ideális kapitalizmus eszménye és eszközrendszere neoliberalizmus néven silányult el újra. A profit egy számszerűsíthető cél. A vagyon pusztán azt jelenti, hogy közös erőforrásainkra ki milyen mértékben képes rátenni a kezét. Ugyanakkor kevés doldog garantálja azt, hogy nagy erőforrások felett diszponálók valóban hatékonyan működtetik erőforrásaikat: egy bizonyos méret után nehezen lehet bukni.

A népi demokráciában hallott öntudat ugyanakkor sgíthet abban, hogy olyan frázisok, mint "közjó", "fenntatrhatóság", "társadalmi koherencia" valós tartalommal teljenek meg. A láthatatlan kéz csak akkor képes "érdekünkben" elrendezni dolgainkat, ha világosan tudjuk mi áll "érdekünkben". Ha ez bekövetkezne, akkor a politikusaink is más szemlélettel dolgoznának.

Végül egy utolsó gondolat: a kapitalista rendszer humanizálásához bizony a láthatatlan kezet korlátok közé kell szorítani. A szabályozott kapitalizmus ugyan formálisan a kapitalizmus tagadása, de nem az a lényeg, hogy mi a neve, hanem az, hogy egy adott cél elérése érdekében megfelelő eszköz-e.

Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #4 Dátum: 2010. Szeptember. 24, 14:11:16 »


Kedves Sárkányszekér!

Ne menj el a jó példák mellett, de ne is vessz el egy fa tanulmányozásában, mikor az erdőre pillantasz. Nem tudom, hasonlóan jó véleménnyel vagy-e pl. a Tescoról, vagy az E.On-ról, esetleg a bankokról.

Máshogy fogalmazok: szerinted mitől jó a Kürt? És aztán lépjünk tovább: mit kell tennünk, hogy minden cég ilyen legyen? Gondolod, hogy ez a fejlődés természetes és kikerülhetetlen útja, és minden cég fitnessz termet üzemeltet és emberi körülmények között fogja alkalmazottait dolgoztatni? Saját véleményem szerint azon cégek esetében lehet ez, ahol az alkalmazottak szektudása nehezen pótolható érték. Az áruházi eladók, varrónők, stb. akikből sokkal több van aligha ide esnek...
Naplózva
plix01
Hero Member
*****
Hozzászólások: 6 775



« Válasz #5 Dátum: 2010. Szeptember. 24, 15:23:49 »

Az alapvető szavak csevely szinten történő értelmezésével, azok jelentésének egyértelmű definíciója nélkül ez a téma is csak parttalan csapongás lesz. Mindenki mást ért a közjó, a korrupció, a tisztességtelen üzleti magatartás, uram bocsá' a profit fogalmán.

Másrészt az egész felvetés kísértetiesen emlékeztet a népidemokratikus éra, "öntudatos dolgozó nem tesz eztmegazt" gumicsontjára. Önmagában, a környezeti feltételek ellenében öntudat nem érvényesül, ez már bebizonyosodott. A kényszerítő, vagy akárcsak késztető anyagi, jogi, erkölcsi, politikai körülmények szinte mindig felülírják a "jóért önmagában jó" egyén magatartását. Ugyanakkor itt is érvényesül az, hogy az egyes egyedek számára mindig egy kicsit más a jó. Botorság tehát elvárni az egyéntől, hogy "öntudatból" "jól", a közös jónak megfelelően viselkedjen.

Ugyanez a helyzet a gazdasági szereplők tekintetében. A kapitalista rendszer alapja, legfőbb szabályozója a profit. Botorság elvárni egy rendszer szereplőitől, hogy a rendszer legfontosabb szabályozójával ellentétesen viselkedjenek bármilyen magasztos megfontolásból, hiszen a rendszer azonnal büntetni fogja őket ezért.

Ha pedig a profit mindenekfelettiségét kívánjuk megváltoztatni, akkor a kapitalista rendszert kívánjuk megváltoztatni, teljesen mindegy, hogy ezt bevalljuk-e avagy sem. A kulcskérdés csak az, hogy lehet-e módosítgatni a kapitalizmus alapvető elvét úgy, hogy az még kapitalizmus maradjon, avagy sem. Pontosabban: kiganézhatóak-e a kapitalizmusból csak a hátrányai, vagy a belekaparással az előnyei is elvesznek-e. Én személy szerint nem hiszek az "emberarcú kapitalizmus"-ban.

A szavak már csak ilyenek. Zenélhetném is, de attól tartok még csapnivalóbb lenne. Pantomim és balettudásom sem igazán bátorít sikerre. Akarom mondani a kommunikációnak azt a módját választjuk, amit tudunk. Aztán ha nem értjük pontosan a másikat még mindig kérdezhetünk. Ha ezt nem fogadjuk el, akkor meg ülhetünk csendben saját egónkban a meg nem értettek mindent-tudásával.

A tiszta kapitalizmusban nincs emberi érték. Önmagában jobban működne a dolog, ha kivennénk belőle az embert és jól megírt programokkal helyettesítenénk a fogyasztót. Ez önmagában biztosítaná a fejlődést minden szinten, és önmagában hordozná az összeomlás biztos bekövetkezését. A piac és a kapitalizmus ugyanis kizsákmányolásra épül: a profit azt jelenti, hogy sikerült egy olyan költségtételt kiküszöbölni, amellyel a többiek nem boldogultak. Idealisztikus kapitalista világunkban nincsenek emberi értékek, csak a materiális igény, a fejlődés iránya a minél olcsóbb munkaerő, minél silányabb termék minél drágábban (mindez a vita kedvéért erősen sarkítva).

Az ideális kapitalizmus eszménye és eszközrendszere neoliberalizmus néven silányult el újra. A profit egy számszerűsíthető cél. A vagyon pusztán azt jelenti, hogy közös erőforrásainkra ki milyen mértékben képes rátenni a kezét. Ugyanakkor kevés doldog garantálja azt, hogy nagy erőforrások felett diszponálók valóban hatékonyan működtetik erőforrásaikat: egy bizonyos méret után nehezen lehet bukni.

A népi demokráciában hallott öntudat ugyanakkor sgíthet abban, hogy olyan frázisok, mint "közjó", "fenntatrhatóság", "társadalmi koherencia" valós tartalommal teljenek meg. A láthatatlan kéz csak akkor képes "érdekünkben" elrendezni dolgainkat, ha világosan tudjuk mi áll "érdekünkben". Ha ez bekövetkezne, akkor a politikusaink is más szemlélettel dolgoznának.

Végül egy utolsó gondolat: a kapitalista rendszer humanizálásához bizony a láthatatlan kezet korlátok közé kell szorítani. A szabályozott kapitalizmus ugyan formálisan a kapitalizmus tagadása, de nem az a lényeg, hogy mi a neve, hanem az, hogy egy adott cél elérése érdekében megfelelő eszköz-e.
Biztos zokon fogod venni, de szinte minden mondatodat tévedésnek, a témában való nagymérvű tájékozatlanságnak, a visszakérdezgetésen alapuló alapfogalom-egyeztetést pedig értelmetlen időpocsékolásnak tartom, ezért ebből a csevegésből ezennel kiszállok.
Naplózva

A Titanicot szakértők építették. Noé bárkáját egy laikus.
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #6 Dátum: 2010. Szeptember. 24, 16:40:25 »

Nem tudom, hasonlóan jó véleménnyel vagy-e pl. a Tescoról, vagy az E.On-ról, esetleg a bankokról.
Nem. Kellene?
A vitaindítóban azt írtad, hogy a nemzetköziesedés hatására tűnik el a közjó a vállalkozók gondolkodásából. Példákat hoztam, hogy miért és hol nem igaz ez.
Gondolod, hogy ez a fejlődés természetes és kikerülhetetlen útja, és minden cég fitnessz termet üzemeltet és emberi körülmények között fogja alkalmazottait dolgoztatni? Saját véleményem szerint azon cégek esetében lehet ez, ahol az alkalmazottak szektudása nehezen pótolható érték. Az áruházi eladók, varrónők, stb. akikből sokkal több van aligha ide esnek...
Igen. Most még mindenképp. Miért nem lehet úgy elképzelni a világot, hogy a fitness termek felé botorkál?
Természetesen nagyon lassan és időnként fejvesztve, időről időre próbára teszi a türelmünket, de ha képesek vagyunk megbékélni azzal a ténnyel, hogy az afrikai kontinenst 1,5 millió éve hagyta el a Homo Sapiens, és jelenlegi kultúránk ennek a migrációnak köszönheti létét (és igen fejlett az a lét, a paleolitikumban csetlő-botló őseinkéhez képest), talán nagyobb megértéssel fogunk balgaságainkra tekinteni.
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #7 Dátum: 2010. Szeptember. 24, 18:23:07 »

Gondolod, hogy ez a fejlődés természetes és kikerülhetetlen útja, és minden cég fitnessz termet üzemeltet és emberi körülmények között fogja alkalmazottait dolgoztatni? Saját véleményem szerint azon cégek esetében lehet ez, ahol az alkalmazottak szektudása nehezen pótolható érték. Az áruházi eladók, varrónők, stb. akikből sokkal több van aligha ide esnek...
Ket peldat ideznek arra hogy meg az eladokat is erdemes megfizetni. Az egyik szeles korben publikalt eset, a Circuit City nevu elektronikai lanc pusztulasa. En jobban szerettem mint nagy rivalis Best Buy-t, mert az eladok ertelmesebbek voltak es hasznos tanacsokat adtak.

De nem volt olyan nyereseges mint a Best Buy, ezert uj vezerigazgatot tettek a tetejibe. Annak az elso intezkedese az volt hogy az eladok fizeteset alaposan megvagta mert magasabb volt mint a Best Buy-nal. A ceg honapokon belul tonkrement. Otthagytak oket a tapasztalt eladok akik miatt sokan hozzajuk jartak, es mar semmi nem kulonboztette meg a rivalisoktol. Talan megis erdemes megfizetni az eladokat.

A masik sajat tapasztalat. Valtozatos karrierem egyik allomasan nehany honapig jobb hijan aruhazi elado voltam Marshfield kies varosaban, ami arrol hires hogy Wisconsin allam mertani kozepen talalhato. Hogy arnyaljam a dolgot, ferfiruha elado voltam (nem pedig mondjuk parfumarus), es a munkat kimondottan elveztem. Meg is latszott, a harmadik honapban en voltam a legjobban teljesito ferfiruha-elado az egesz lancban. OK, a lanc csak 20 aruhazbol allt, de akkor is. meglatszott a fizetesemen? Fraszt, ugyanannyi volt mint elotte, meghozza siralmas. Ott is hagytam amilyen gyorsan csak tudtam. Az aruhaz eladoi atlag 6 honap alatt teljesen kicserelodtek. Aki szerette a munkat elment oda ahol megfizettek, aki nem szerette azt meg kirugtak mert morcos volt a vasarlokkal. Az aruhazlancot nemsokkal ezutan felvasaroltak, ma mar nem letezik.

Mi ebbol a tanulsag? A jo munkaerot erdemes megfizetni mert tobbe kerul uj munkaerot toborozni, betanitani es kitapasztalni hogy jo munkaero vagy sem. Meg a semmirekello eladok eseteben is.
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #8 Dátum: 2010. Szeptember. 24, 18:38:38 »

A profittermelésen túl a közjó szolgálata, de legalább a “közrossz” termelésének az elkerülése hozzátartozik a civilizált üzleti működéshez - állítja Zsolnai László egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója, aki szerint ha valaki azt akarja, hogy a cége hosszú távon fennmaradjon, annak le kell váltania a kíméletlen önérdekre épülő üzleti modellt.
http://www.fn.hu/makro/20100922/profiton_tul_is_van/

Az üzleti vállalkozások általában kizárólag a profitban érdekeltek. Általában fontos, hogy adott mennyiségű profit szétosztásában versenyeznek, tehát valamely cég profitjának mértéke jobbára attól függ, hogy a többi cégtől (államtól) mennyi profitot tud elcsenni.

A társadalmi érdekek ebben a nagy profitért zajló huzavonában változatos formában ölthetnek testet:
-fogyasztási szokások (a vásárolt termékek megválogatása a cég megítélése alapján)
-jogszabályi környezet (azon feltételrendszer kijelölése, amiben a cégek rátehetik kezüket a másik profitjára)
-adózási mófdszerek (például a megújuló források, beruházás, kutatás-fejlesztés támogatása)
-.....

Én úgy látom, hogy mindezen tények mellett (1) az adott országban működő cégek "tisztessége" a társadalom egészének állapotától függ. Olyan országban, ahol az egyén korrupcióban él (gyakran "kerül" olyan helyzetbe, hogy korrumpálódik) a cégek eszköztárában "megtűrődik" a korrupció. Márpedig, a tisztességtelen eszközök a legolcsóbbak a piaci térnyerésben (legalábbis a valódi érték termelésével szemben), így (2) a piaci viszonyok az adott környezetben működő cégek körében a még menedzselhető legtisztességtelenebb magatartást kényszerítik ki. Mindemellett (3) a nemzetköziesedés lehetővé teszi a közjó érdekében történő tevékenységek elmosását.

A vitaindító persze provokatív. Ti mit gondoltok?
Szerintem ma nagyon kevesen gondoljak hogy a szabalyozatlan kapitalizmus idealis lenne. Igazabol soha nem is volt ilyen, soha nem is lesz.

A profit egy nagyon nehezen helyettesitheto eroforras-eloszto menhanizmus. Nehezen helyettesitheto, mert nagyon alapveto emberi osztonokre epul. Helyettesitheto, de az eredmeny altalaban szub-optimalis lesz.

Ezert van szukseg kormanyra. En csak azert nem vagyok anarchista mint anno Sakkmatt volt, mert szerintem a kapitalizmus onszabalyozo rendszere nem mukodik eleg jol, kell kulso szabalyozas. De a szabalyozast kimondottan szuk teruleteken tudom elfogadni.

A kormanynak ket alapveto funkciojat latom. Az egyik a szabalyok kialakitasa es betartatasa. Ezekre szukseg van, pl. kornyezetvedelem vagy munkavedelem miatt, de prozaibb pelda a kozlekedesi szabalyok kialakitasa.

A masik funkcio azoknak a teruleteknek a mukodtetese ahol az egyenloseg (jovedelem-fuggetlenseg) vagy a segitseg kivanatos es piaci alapon nehezen megoldhato. Ilyen az egeszsegugy, oktatas, nyugdij, segelyezes, jogsegely, vedelem.

Ugyanakkor az allam kozvetlen szerepvallalasat nem tartom jonak a "fogyasztoi" szfereban, vagyis ott ahol a vasarlok a sajat penzukkel a sajat igenyeik szerint szabadon valaszthatjak ki a nekik legjobban megfelelo arut vagy szolgaltatast. Nem hiszem hogy jo dolog ha az allam mondjuk mosogepgyarat vagy fodraszatot uzemeltet.

A legnagyobb szurke folt az infrastruktura, ezek kozul is az ami draga de nagy kapacitasu, pl. vasut, elektromos halozat, stb. Ezek a termeszetuknel fogva altalaban monopoliumok vagy nagyon korlatozott a piac lehetosege. Raadasul a letrehozasuk akkora toket kivan es olyan hosszu a megterulese ami maganvallalatoknak tul bizonytalan. Van pelda ra hogy maganvallalatok jol ellatjak ezeket a feladatokat is, de van arra is pelda hogy az allam csinalja jobban. Ezeket egyedi alapon lehet megitelni, az adott szituacioban mi a kedvezobb. Az allam szerepvallalasat itt is a szabalyozasra, esetleg garanciakra korlatoznam, kiveve ha a maganszfera nem tudja gyorsan/ hatekonyan kielegiteni az igenyeket.
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #9 Dátum: 2010. Szeptember. 24, 18:49:52 »

Olyan országban, ahol az egyén korrupcióban él (gyakran "kerül" olyan helyzetbe, hogy korrumpálódik) a cégek eszköztárában "megtűrődik" a korrupció. Márpedig, a tisztességtelen eszközök a legolcsóbbak a piaci térnyerésben (legalábbis a valódi érték termelésével szemben), így (2) a piaci viszonyok az adott környezetben működő cégek körében a még menedzselhető legtisztességtelenebb magatartást kényszerítik ki.
Ebben nem erteke egyet. A piac nem vezet alapvetoen korrupciohoz vagy tissztessegtelen eszkozokhoz. Altalaban akkor vezet oda ha az allam es a piac jelentos reszben atfedik egymast, ahol az allam gadasagi szerepe tulzott. Kinaban oriasi a korrupcio mert egy nagyon eros es mindenbe beavatkozo allam el egyutt egy nagyon gyorsan fejlodo piaci szektorral. A korrupcio oka es mozgatoja nem a piac hanem a kormany. Az allam az a szereplo ahol a dontesek konnyen megvehetoek mert az emberek nem a sajat penzukkel es megelhetesukkel felelnek a donteseikert.
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #10 Dátum: 2010. Szeptember. 26, 02:36:24 »

Igen. Most még mindenképp. Miért nem lehet úgy elképzelni a világot, hogy a fitness termek felé botorkál?
Természetesen nagyon lassan és időnként fejvesztve, időről időre próbára teszi a türelmünket, de ha képesek vagyunk megbékélni azzal a ténnyel, hogy az afrikai kontinenst 1,5 millió éve hagyta el a Homo Sapiens, és jelenlegi kultúránk ennek a migrációnak köszönheti létét (és igen fejlett az a lét, a paleolitikumban csetlő-botló őseinkéhez képest), talán nagyobb megértéssel fogunk balgaságainkra tekinteni.
És a fejlődés pusztán technikai fejlődést jelent? A mai csetlő-botló ember tanult elődei hibáiból és már nem törekszik egyre kifinomultabb bunkósbottal a másik fejbeverésére, esetleg megértette végre, hogy "a természet hatalmas, az ember parány"?
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #11 Dátum: 2010. Szeptember. 26, 02:46:27 »

Ket peldat ideznek arra hogy meg az eladokat is erdemes megfizetni. Az egyik szeles korben publikalt eset, a Circuit City nevu elektronikai lanc pusztulasa. En jobban szerettem mint nagy rivalis Best Buy-t, mert az eladok ertelmesebbek voltak es hasznos tanacsokat adtak.

De nem volt olyan nyereseges mint a Best Buy, ezert uj vezerigazgatot tettek a tetejibe. Annak az elso intezkedese az volt hogy az eladok fizeteset alaposan megvagta mert magasabb volt mint a Best Buy-nal. A ceg honapokon belul tonkrement. Otthagytak oket a tapasztalt eladok akik miatt sokan hozzajuk jartak, es mar semmi nem kulonboztette meg a rivalisoktol. Talan megis erdemes megfizetni az eladokat.

A masik sajat tapasztalat. Valtozatos karrierem egyik allomasan nehany honapig jobb hijan aruhazi elado voltam Marshfield kies varosaban, ami arrol hires hogy Wisconsin allam mertani kozepen talalhato. Hogy arnyaljam a dolgot, ferfiruha elado voltam (nem pedig mondjuk parfumarus), es a munkat kimondottan elveztem. Meg is latszott, a harmadik honapban en voltam a legjobban teljesito ferfiruha-elado az egesz lancban. OK, a lanc csak 20 aruhazbol allt, de akkor is. meglatszott a fizetesemen? Fraszt, ugyanannyi volt mint elotte, meghozza siralmas. Ott is hagytam amilyen gyorsan csak tudtam. Az aruhaz eladoi atlag 6 honap alatt teljesen kicserelodtek. Aki szerette a munkat elment oda ahol megfizettek, aki nem szerette azt meg kirugtak mert morcos volt a vasarlokkal. Az aruhazlancot nemsokkal ezutan felvasaroltak, ma mar nem letezik.

Mi ebbol a tanulsag? A jo munkaerot erdemes megfizetni mert tobbe kerul uj munkaerot toborozni, betanitani es kitapasztalni hogy jo munkaero vagy sem. Meg a semmirekello eladok eseteben is.

Két fontos kérdés, amely eldönti, hogy példát, vagy ellenpéldát hoztál: A Best Buyban javult a kiszolgálás a Circuit City összeomlása után? Magyarul, a Circuit City magasabban képzett munkatársai által jelentett előny valóban sokat számított-e, vagy egyszerűen velük is összeomlott volna a cég. Mellékesen az Office Depot-t nem próbáltad? Én ott tapasztaltam a legmagasabb szintű kiszolgálást.

Következő kérdés: jelenlegi sikereid kulcsa, hogy végre megtaláltad azt a ruhakereskedelmi céget, ahol képességeidet hasznosítani tudod? Amennyiben nem, akkor példád sántít.

Pusztán arra akarok célozni, hogy a jobb munkaerő magasabb költsége vagy megéri, vagy nem. Mindenképpen csak egy, ha mégoly fontos tétele is a cég sikerességének. Változatlanul igaz marad ugyanakkor, hogy bizonyos területeken számos alkalmas ember van, más területeken kevés. Innen meg kereslet-kínálat összefüggés: a ritka, de kívánatos sokat (k)érhet, a gyakori keveset.
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #12 Dátum: 2010. Szeptember. 26, 02:54:17 »

Szerintem ma nagyon kevesen gondoljak hogy a szabalyozatlan kapitalizmus idealis lenne. Igazabol soha nem is volt ilyen, soha nem is lesz.

A profit egy nagyon nehezen helyettesitheto eroforras-eloszto menhanizmus. Nehezen helyettesitheto, mert nagyon alapveto emberi osztonokre epul. Helyettesitheto, de az eredmeny altalaban szub-optimalis lesz.

Ezert van szukseg kormanyra. En csak azert nem vagyok anarchista mint anno Sakkmatt volt, mert szerintem a kapitalizmus onszabalyozo rendszere nem mukodik eleg jol, kell kulso szabalyozas. De a szabalyozast kimondottan szuk teruleteken tudom elfogadni.

A kormanynak ket alapveto funkciojat latom. Az egyik a szabalyok kialakitasa es betartatasa. Ezekre szukseg van, pl. kornyezetvedelem vagy munkavedelem miatt, de prozaibb pelda a kozlekedesi szabalyok kialakitasa.

A masik funkcio azoknak a teruleteknek a mukodtetese ahol az egyenloseg (jovedelem-fuggetlenseg) vagy a segitseg kivanatos es piaci alapon nehezen megoldhato. Ilyen az egeszsegugy, oktatas, nyugdij, segelyezes, jogsegely, vedelem.

Ugyanakkor az allam kozvetlen szerepvallalasat nem tartom jonak a "fogyasztoi" szfereban, vagyis ott ahol a vasarlok a sajat penzukkel a sajat igenyeik szerint szabadon valaszthatjak ki a nekik legjobban megfelelo arut vagy szolgaltatast. Nem hiszem hogy jo dolog ha az allam mondjuk mosogepgyarat vagy fodraszatot uzemeltet.

A legnagyobb szurke folt az infrastruktura, ezek kozul is az ami draga de nagy kapacitasu, pl. vasut, elektromos halozat, stb. Ezek a termeszetuknel fogva altalaban monopoliumok vagy nagyon korlatozott a piac lehetosege. Raadasul a letrehozasuk akkora toket kivan es olyan hosszu a megterulese ami maganvallalatoknak tul bizonytalan. Van pelda ra hogy maganvallalatok jol ellatjak ezeket a feladatokat is, de van arra is pelda hogy az allam csinalja jobban. Ezeket egyedi alapon lehet megitelni, az adott szituacioban mi a kedvezobb. Az allam szerepvallalasat itt is a szabalyozasra, esetleg garanciakra korlatoznam, kiveve ha a maganszfera nem tudja gyorsan/ hatekonyan kielegiteni az igenyeket.

Alapvetően egyetértek. Ugyanakkor a globalizáció igenis komoly kihívást jelent, amelynek kezeléséhez a különböző nemzeteknek, az emberiségnek kell megegyezni a játékszabályokban. Ellenkező esetben a profit adó-paradicsomokban kicsúszik a megtermelésének helyéről, ezzel nemcsak az izzadókat fosztja meg javaktól, de a szemetet is csomagolatlanul hagyja maga után...

Ezen gondolat mentén provokatív leszek: a Föld bármely lakójának jóléte viszonylagos. A jómód mások verejtékén (nyomorán) teremtődik meg.
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #13 Dátum: 2010. Szeptember. 26, 02:58:45 »

Olyan országban, ahol az egyén korrupcióban él (gyakran "kerül" olyan helyzetbe, hogy korrumpálódik) a cégek eszköztárában "megtűrődik" a korrupció. Márpedig, a tisztességtelen eszközök a legolcsóbbak a piaci térnyerésben (legalábbis a valódi érték termelésével szemben), így (2) a piaci viszonyok az adott környezetben működő cégek körében a még menedzselhető legtisztességtelenebb magatartást kényszerítik ki.
Ebben nem erteke egyet. A piac nem vezet alapvetoen korrupciohoz vagy tissztessegtelen eszkozokhoz. Altalaban akkor vezet oda ha az allam es a piac jelentos reszben atfedik egymast, ahol az allam gadasagi szerepe tulzott. Kinaban oriasi a korrupcio mert egy nagyon eros es mindenbe beavatkozo allam el egyutt egy nagyon gyorsan fejlodo piaci szektorral. A korrupcio oka es mozgatoja nem a piac hanem a kormany. Az allam az a szereplo ahol a dontesek konnyen megvehetoek mert az emberek nem a sajat penzukkel es megelhetesukkel felelnek a donteseikert.
Nana! Pont arra céloztam, hogy a korrupció társas játék, olyan nincs hogy valaki megkorrumpálódik. A törvénytisztelet minőségi tulajdonság, nem attól függ, hogy ki mennyi erőforrás felett rendelkezik. Hogy értsd: vess egy pillantást például Svédországra. Óriási állami szféra, újraelosztás. Korrupció nélkül. Kérlek, ilyen szemmel olvasd el még egyszer, amit írtam.
Naplózva
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #14 Dátum: 2010. Szeptember. 26, 09:21:22 »

A mai csetlő-botló ember tanult elődei hibáiból és már nem törekszik egyre kifinomultabb bunkósbottal a másik fejbeverésére, esetleg megértette végre, hogy "a természet hatalmas, az ember parány"?
Te megértetted?
Ha igen, miért gondolod, hogy más meg nem?
Naplózva
Oldalak: [1] 2 3 4
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország