NOL Fórum
2017. Július. 20, 23:44:03 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Elindult az új NOL-Fórum
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 [2] 3 4
  Nyomtatás  
Szerző Téma: A profit és más semmi?  (Megtekintve 6990 alkalommal)
adorka
Vendég
« Válasz #15 Dátum: 2010. Szeptember. 26, 09:26:16 »

Olyan országban, ahol az egyén korrupcióban él (gyakran "kerül" olyan helyzetbe, hogy korrumpálódik) a cégek eszköztárában "megtűrődik" a korrupció. Márpedig, a tisztességtelen eszközök a legolcsóbbak a piaci térnyerésben (legalábbis a valódi érték termelésével szemben), így (2) a piaci viszonyok az adott környezetben működő cégek körében a még menedzselhető legtisztességtelenebb magatartást kényszerítik ki.
Ebben nem erteke egyet. A piac nem vezet alapvetoen korrupciohoz vagy tissztessegtelen eszkozokhoz. Altalaban akkor vezet oda ha az allam es a piac jelentos reszben atfedik egymast, ahol az allam gadasagi szerepe tulzott. Kinaban oriasi a korrupcio mert egy nagyon eros es mindenbe beavatkozo allam el egyutt egy nagyon gyorsan fejlodo piaci szektorral. A korrupcio oka es mozgatoja nem a piac hanem a kormany. Az allam az a szereplo ahol a dontesek konnyen megvehetoek mert az emberek nem a sajat penzukkel es megelhetesukkel felelnek a donteseikert.
Nana! Pont arra céloztam, hogy a korrupció társas játék, olyan nincs hogy valaki megkorrumpálódik. A törvénytisztelet minőségi tulajdonság, nem attól függ, hogy ki mennyi erőforrás felett rendelkezik. Hogy értsd: vess egy pillantást például Svédországra. Óriási állami szféra, újraelosztás. Korrupció nélkül. Kérlek, ilyen szemmel olvasd el még egyszer, amit írtam.
Svédországban valszeg nincs a "hétköznapi korrupció" vagy minek nevezzem. De korrupció van, szép nagy üzletek, szép nagy kenőpénzekkel.

A Gripen-botrány 2007 első felében robbant ki. A svéd köztévében oknyomozó riportsorozatot vetítettek, mely azt állította, hogy a BAE Systems és a svéd Saab kooperációjában gyártott és árult Gripen vadászgépek eladásának kilobbizásáért a BAE egy off-shore cégen keresztül tizenhárom millió eurót fizetett ki az osztrák grófnak (a BAE 20 százalékban tulajdonosa a Saabnak).
Az ügy azóta egyre terjedelmesebbé válik. Úgy tűnik, hogy a BAE Systemsnél a Siemenshez hasonlóan üzletszerűen foglalkoztak a nagy bizniszek megfelelő pénzügyi "előkészítésével". Mensdorff-Pouilly cseh, magyar és osztrák üzletei mellett a BAE eddigi legnagyobb, szaúd-arábiai hadiipari megrendeléseit is gyaníthatóan kenőpénzekkel segítették elő, melyeknek kifizetéseit Genfen keresztül bonyolították le.
A Gripenekből a dél-afrikai kormány is vásárolt 1999-ben. Erre az üzletre szintén a gyanú árnyéka vetült. A svéd főügyész januárban hozta napvilágra, hogy az ottani gyanús üzlethez a Saab leányvállalatán, a Sanipon keresztül érkeztek a kenőpénzek. A Saab szerint a Sanipot is a BAE irányítja.


http://www.hirszerzo.hu/cikk.gripen-botrany_meddig_ernek_a_korrupcio_szalai.99695.htm

Persze lehet azt gondolni, hogy a romlatlan svédeket bozótba vitték a romlott és korrupt britek...
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #16 Dátum: 2010. Szeptember. 27, 21:24:51 »

Nana! Pont arra céloztam, hogy a korrupció társas játék, olyan nincs hogy valaki megkorrumpálódik. A törvénytisztelet minőségi tulajdonság, nem attól függ, hogy ki mennyi erőforrás felett rendelkezik. Hogy értsd: vess egy pillantást például Svédországra. Óriási állami szféra, újraelosztás. Korrupció nélkül. Kérlek, ilyen szemmel olvasd el még egyszer, amit írtam.
Az allam eseteben a korrupcio ott valoszinu ahol emberek jelentos penzek - es nem a sajat penzuk - felett rendelkeznek. Egy vallalatnal is vannak ilyen lehetosegek, de a vallalatok a profiterdekeltseg miatt elegge jol kontrollaljak a dolgot, kiepitik a megfelelo ellenorzesi rendszereket. Ezek se tevedhetetlenek - a rossz nyelvek szerint a cegunk egyik vezetoje az alapjan valasztott szoftware-t hogy az egyik versenyzonek az eladonoje lefekudt vele - de a nagyobb es szisztematikus korrupciot eleg hatekonyan kiszurik. Ha nem szurik ki a ceg elobb-utobb becsodol mert a koltsegei magasabbak lesznek mint a versenytarsake. Vagyis van mechanizmus a korrupcio kiszuresere.

Az allamnal sokszor nincs megfelelo mechanizmus a korrupcio kiszuresere, ezert ott gyakoribb a korrupcio. Vagy nincsenek kiepitve az ellenorzesi rendszerek - lasd BKV - vagy nehezen merheto a dolog mert az allamnak nincs versenytarsa, altalaban monopolhelyzetben dont es nem erinti negativan ha nem hatekonyan dont.

Az allam reszerol ket megoldasi irany van. Az egyik hogy fellepnek a korrupcio ellen, ez azt jeneti hogy maximalizaljak a nyilvanossagot, alaposan megtervezik es irgalmatlanul betartatjak az ellenorzesi rendszereket. Ha jol csinaljak, a korrupcio ritka lesz mert az allami alkalmazottak szamara nem lesz kifizetodo a dolog (nagy valoszinuseggel elkapjak, kirugjak, dutyiba dugjak, visszaveszik a penzt). Nem ismerem a sved rendszert konkretan de ha jol mukodik valoszinuleg azert mukodik jol mert ezt csinaljak.

Ideavago pelda az amerikai allami megrendelesi rendszer. Itt mar tullottek a celon, a rendszer nehezkesse valt es maga a korrupcio elleni rendszer gatolja a versenyt, mert nehez megfelelni a jelentesi kotelezettsegnek. Allitolag a Pentagonnal negyszeres ellenorzesi rendszer van a beszallitok kivalasztasanal. Ez megdragitja es lelassitja a beszerzesi rendszert, ugyanakkor a milliardos megrendeleseknel megis elofordul a korrupcio, mert akkora a potencialis nyereseg. (A Gripen ugy is ezert valthatott ki korrupciot - akkor osszegekrol szolt hogy a kisertes oriasi volt.)

A masik hozzaallas hogy a korrupciot megprobaljak elhallgatni. Erre jok a titoktartasi torvenyek, az informacioszolgaltatast es atlathatosagot korlatozo torvenyek, a media korlatozasa, a birosagi rendszer es a rendorseg kontrollja, a bizonyitasi elvarasok novelese. En aggodom hogy Magyarorszag most ebbe az iranyba mozdult el.
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #17 Dátum: 2010. Szeptember. 27, 21:55:05 »

Két fontos kérdés, amely eldönti, hogy példát, vagy ellenpéldát hoztál: A Best Buyban javult a kiszolgálás a Circuit City összeomlása után? Magyarul, a Circuit City magasabban képzett munkatársai által jelentett előny valóban sokat számított-e, vagy egyszerűen velük is összeomlott volna a cég. Mellékesen az Office Depot-t nem próbáltad? Én ott tapasztaltam a legmagasabb szintű kiszolgálást.

Következő kérdés: jelenlegi sikereid kulcsa, hogy végre megtaláltad azt a ruhakereskedelmi céget, ahol képességeidet hasznosítani tudod? Amennyiben nem, akkor példád sántít.

Pusztán arra akarok célozni, hogy a jobb munkaerő magasabb költsége vagy megéri, vagy nem. Mindenképpen csak egy, ha mégoly fontos tétele is a cég sikerességének. Változatlanul igaz marad ugyanakkor, hogy bizonyos területeken számos alkalmas ember van, más területeken kevés. Innen meg kereslet-kínálat összefüggés: a ritka, de kívánatos sokat (k)érhet, a gyakori keveset.
A Circuit City eladoi egy resze az irodaszer aruhazakhoz tendalhatott (ott eleg segitokeszek az eladok), mas reszuk olyen cegekhez mint a Radio Shack ami egy fura elektronikai bolthalozat, altalalban magas tudasu eladokkal (naluk vettem a multkor kamerat, es az elado nagyon sokat segitett). Egy reszuk elmehetett a mobil szolgaltatokhoz, mostanaban ott is fontos a multimedia elektronikai tapasztalat.

OK, meg egy pelda, szinten sajat tapasztalat. A felesegem rendelojeben ket asszisztens van. A felesegem egyik orvosismerose elhult amikor megtudta mennyit keresnek, azt mondta az asszony messze tulfizeti az alkalmazottait. (Az asszisztenseknek nincs noveri kepesitesuk, csak munakatapasztalat.) Csakhogy a felesegem asszisztensei evek ota egyutt dolgoznak vele, mind a ketto tapasztalt, ertelmes es megbizhato munkaero. Voltam a masik orvosnal - gyerekgyogyasz - es egy tragikomedia ami ott folyik. Negy fiatal asszisztens nyuzsog, egyik se tudja mit is kene csinalni, erezhetoen nagy az asszisztensek kozott a forgas, nincs igazan tapasztalt munkaero. Egyszer voltam naluk viziten, azota se. Onnan lehet tudni hogy nem all jol a szenajuk hogy amikor az egesz varosban nem lehetett vakcinat talalni a malacinfluenzara, kulonosen nem gyerekeknek, nala volt dogivel. Meg a vakcinaert se ment hozzajuk senki. Szoval igen, szamit a jo munkaero, meg az alacsonyabban kepzett munkaero eseten is.
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #18 Dátum: 2010. Szeptember. 27, 21:57:19 »

Ezen gondolat mentén provokatív leszek: a Föld bármely lakójának jóléte viszonylagos. A jómód mások verejtékén (nyomorán) teremtődik meg.
Ez szerintem oriasi tulzas. Az emberi civilizacio es jolet nem null-szaldos dolog. Az emberek maguk allitjak elo a civilizaciot es joletet, minel tobbet csinalnak annal jobban el az emberiseg. A jovedelemeloszlas a gyakorlatban nagyon egyenlotlen, de akkor sem nullszaldos. Kinaban oriasit nott az eletszinvonal mikozben ellatjak a fel vilagot exporttermekkel.
Naplózva
tozser
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 593

"Ilyen egyszerű az egész!"


« Válasz #19 Dátum: 2010. Szeptember. 27, 22:49:18 »

Ezen gondolat mentén provokatív leszek: a Föld bármely lakójának jóléte viszonylagos. A jómód mások verejtékén (nyomorán) teremtődik meg.
Ez szerintem oriasi tulzas. Az emberi civilizacio es jolet nem null-szaldos dolog. Az emberek maguk allitjak elo a civilizaciot es joletet, minel tobbet csinalnak annal jobban el az emberiseg. A jovedelemeloszlas a gyakorlatban nagyon egyenlotlen, de akkor sem nullszaldos. Kinaban oriasit nott az eletszinvonal mikozben ellatjak a fel vilagot exporttermekkel.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

ÁLLJON MEG A MENET!

Azt akarod mondani hogy Kinában az elmúlt években feltehetően 2o millió UJ munkahely érezteti a hatását az EGÉSZ 1,3oo milliós társadalom életszinvonalára?

Az, hogy ŐK EXPORTÁLNAK, nem okvetnűl jelemző arra hogy A Z T az országbam több ezer kilóméterre élő lakosa is megveszi, a rizst termesztő paraszt!

Hol van az a kimutatás hogy Kim-il-csuang parasztnak, akinek öt hold(?) főldje van, már van plazma tévéje, vagy DVD vagy bár mi is? taslán jó ha van egy jó rádiója..
sehol a büdös világon...
Naplózva

A legnehezebb dolog a vilagon tudni hogyan kell valamit jol csinalni vagy irni es szo nelkul vegignezni azt hogy azt valaki rosszul csinalja vagy irja.
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #20 Dátum: 2010. Szeptember. 27, 23:13:07 »

Ezen gondolat mentén provokatív leszek: a Föld bármely lakójának jóléte viszonylagos. A jómód mások verejtékén (nyomorán) teremtődik meg.
Ez szerintem oriasi tulzas. Az emberi civilizacio es jolet nem null-szaldos dolog. Az emberek maguk allitjak elo a civilizaciot es joletet, minel tobbet csinalnak annal jobban el az emberiseg. A jovedelemeloszlas a gyakorlatban nagyon egyenlotlen, de akkor sem nullszaldos. Kinaban oriasit nott az eletszinvonal mikozben ellatjak a fel vilagot exporttermekkel.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

ÁLLJON MEG A MENET!

Azt akarod mondani hogy Kinában az elmúlt években feltehetően 2o millió UJ munkahely érezteti a hatását az EGÉSZ 1,3oo milliós társadalom életszinvonalára?

Az, hogy ŐK EXPORTÁLNAK, nem okvetnűl jelemző arra hogy A Z T az országbam több ezer kilóméterre élő lakosa is megveszi, a rizst termesztő paraszt!

Hol van az a kimutatás hogy Kim-il-csuang parasztnak, akinek öt hold(?) főldje van, már van plazma tévéje, vagy DVD vagy bár mi is? taslán jó ha van egy jó rádiója..
sehol a büdös világon...
Nezd meg a kinai fogyasztasi adatokat. Mar tobb mint egy eve megelozte az USA-t az eladott autok szamaban. Az ingatlapiac oruletesen novekszik, millioszam epulnek uj lakasok, hazak. A szamitogep-eladasok, mobil telefon-eladasok, TV-eladasok mint robbanasszeruen novekszenek. Lehet hogy nem mindenkit erintett a novekedes, de a lakossag jelentos reszet igen, es ez meglatszik.
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #21 Dátum: 2010. Szeptember. 27, 23:43:57 »

A Circuit City eladoi egy resze az irodaszer aruhazakhoz tendalhatott (ott eleg segitokeszek az eladok), mas reszuk olyen cegekhez mint a Radio Shack ami egy fura elektronikai bolthalozat, altalalban magas tudasu eladokkal (naluk vettem a multkor kamerat, es az elado nagyon sokat segitett). Egy reszuk elmehetett a mobil szolgaltatokhoz, mostanaban ott is fontos a multimedia elektronikai tapasztalat.

OK, meg egy pelda, szinten sajat tapasztalat. A felesegem rendelojeben ket asszisztens van. A felesegem egyik orvosismerose elhult amikor megtudta mennyit keresnek, azt mondta az asszony messze tulfizeti az alkalmazottait. (Az asszisztenseknek nincs noveri kepesitesuk, csak munakatapasztalat.) Csakhogy a felesegem asszisztensei evek ota egyutt dolgoznak vele, mind a ketto tapasztalt, ertelmes es megbizhato munkaero. Voltam a masik orvosnal - gyerekgyogyasz - es egy tragikomedia ami ott folyik. Negy fiatal asszisztens nyuzsog, egyik se tudja mit is kene csinalni, erezhetoen nagy az asszisztensek kozott a forgas, nincs igazan tapasztalt munkaero. Egyszer voltam naluk viziten, azota se. Onnan lehet tudni hogy nem all jol a szenajuk hogy amikor az egesz varosban nem lehetett vakcinat talalni a malacinfluenzara, kulonosen nem gyerekeknek, nala volt dogivel. Meg a vakcinaert se ment hozzajuk senki. Szoval igen, szamit a jo munkaero, meg az alacsonyabban kepzett munkaero eseten is.
Amikor én voltam a Radio Shack-ban még volt Cicuit City. A két gárdát azonban nem lehetett egy lapon emlegetni. A Radio Shack eladói szerintem ott helyben, a kis üzletben található alkatrészekből képesek lettek volna egy rádiót összeütni, míg a Circuit City eladói legfeljebb azt tudták, hogy az épített elemen melyik gomb mire való és hogy ez a készülék mivel tud többet a másiknál…lAz asszisztensek kérdéséről annyit, hogy történetesen az én párom is praktizáló orvos és én sem győzöm hallani, hogy egy jó asszisztens van az egész kócerájban. Ennek ellenére azt sem fizetik jobban. Ugyanakkor őt hívják magánrendelésbe segíteni.
Egyébként nem abban vitatkozom veled, hogy a jó munkaerőt nem éri meg jobban megbecsülni. Pusztán azt mondom, hogy a piac az éppen aktuális (tehát nem szükségszerűen legjobb) munkavállaló magasabb szintű megbecsüléséhez nem fog szükségszerűen elvezetni. Ugye, konkrétan a Kürt-tőé indultunk. A Kürt-nél azonban nem a fizetésről beszéltünk, hanem a munkakörülményekről, fizetett, a munkahelyen munkaidőben  rendelkezésre álló fitnessz teremről. Ez pedig korántsem magasabb fizetést jelent..
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #22 Dátum: 2010. Szeptember. 27, 23:48:23 »

Svédországban valszeg nincs a "hétköznapi korrupció" vagy minek nevezzem. De korrupció van, szép nagy üzletek, szép nagy kenőpénzekkel. ..
Persze lehet azt gondolni, hogy a romlatlan svédeket bozótba vitték a romlott és korrupt britek...
Kedves Adorka!
Igazad van, Svédországi cégek is vesztegetnek. Uhyanakkor a hazai politikusaikat valahogy mégsem vesztegetik meg. Úgy tűnik, kettőn áll a vásár…
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #23 Dátum: 2010. Szeptember. 27, 23:53:52 »

Ezen gondolat mentén provokatív leszek: a Föld bármely lakójának jóléte viszonylagos. A jómód mások verejtékén (nyomorán) teremtődik meg.
Ez szerintem oriasi tulzas. Az emberi civilizacio es jolet nem null-szaldos dolog. Az emberek maguk allitjak elo a civilizaciot es joletet, minel tobbet csinalnak annal jobban el az emberiseg. A jovedelemeloszlas a gyakorlatban nagyon egyenlotlen, de akkor sem nullszaldos. Kinaban oriasit nott az eletszinvonal mikozben ellatjak a fel vilagot exporttermekkel.

Én ugyanennek az éremnek a másik oldalára utaltam. Az USA-ban nem csökkent az életszínvonal annak ellenére, hogy már a kereskedelemben található termékeik több, mint felét Kínában állítják elő. Én ezt úgy értelmezem, hogy az USA jólétének egyik fontos eleme, hogy a kínai emberek verejtékük egy részét az ő jómódjukra áldozzák.
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #24 Dátum: 2010. Szeptember. 27, 23:59:52 »

Nana! Pont arra céloztam, hogy a korrupció társas játék, olyan nincs hogy valaki megkorrumpálódik. A törvénytisztelet minőségi tulajdonság, nem attól függ, hogy ki mennyi erőforrás felett rendelkezik. Hogy értsd: vess egy pillantást például Svédországra. Óriási állami szféra, újraelosztás. Korrupció nélkül. Kérlek, ilyen szemmel olvasd el még egyszer, amit írtam.
Az allam eseteben a korrupcio ott valoszinu ahol emberek jelentos penzek - es nem a sajat penzuk - felett rendelkeznek. Egy vallalatnal is vannak ilyen lehetosegek, de a vallalatok a profiterdekeltseg miatt elegge jol kontrollaljak a dolgot, kiepitik a megfelelo ellenorzesi rendszereket. Ezek se tevedhetetlenek - a rossz nyelvek szerint a cegunk egyik vezetoje az alapjan valasztott szoftware-t hogy az egyik versenyzonek az eladonoje lefekudt vele - de a nagyobb es szisztematikus korrupciot eleg hatekonyan kiszurik. Ha nem szurik ki a ceg elobb-utobb becsodol mert a koltsegei magasabbak lesznek mint a versenytarsake. Vagyis van mechanizmus a korrupcio kiszuresere.

Az allamnal sokszor nincs megfelelo mechanizmus a korrupcio kiszuresere, ezert ott gyakoribb a korrupcio. Vagy nincsenek kiepitve az ellenorzesi rendszerek - lasd BKV - vagy nehezen merheto a dolog mert az allamnak nincs versenytarsa, altalaban monopolhelyzetben dont es nem erinti negativan ha nem hatekonyan dont.

Az allam reszerol ket megoldasi irany van. Az egyik hogy fellepnek a korrupcio ellen, ez azt jeneti hogy maximalizaljak a nyilvanossagot, alaposan megtervezik es irgalmatlanul betartatjak az ellenorzesi rendszereket. Ha jol csinaljak, a korrupcio ritka lesz mert az allami alkalmazottak szamara nem lesz kifizetodo a dolog (nagy valoszinuseggel elkapjak, kirugjak, dutyiba dugjak, visszaveszik a penzt). Nem ismerem a sved rendszert konkretan de ha jol mukodik valoszinuleg azert mukodik jol mert ezt csinaljak.

Ideavago pelda az amerikai allami megrendelesi rendszer. Itt mar tullottek a celon, a rendszer nehezkesse valt es maga a korrupcio elleni rendszer gatolja a versenyt, mert nehez megfelelni a jelentesi kotelezettsegnek. Allitolag a Pentagonnal negyszeres ellenorzesi rendszer van a beszallitok kivalasztasanal. Ez megdragitja es lelassitja a beszerzesi rendszert, ugyanakkor a milliardos megrendeleseknel megis elofordul a korrupcio, mert akkora a potencialis nyereseg. (A Gripen ugy is ezert valthatott ki korrupciot - akkor osszegekrol szolt hogy a kisertes oriasi volt.)

A masik hozzaallas hogy a korrupciot megprobaljak elhallgatni. Erre jok a titoktartasi torvenyek, az informacioszolgaltatast es atlathatosagot korlatozo torvenyek, a media korlatozasa, a birosagi rendszer es a rendorseg kontrollja, a bizonyitasi elvarasok novelese. En aggodom hogy Magyarorszag most ebbe az iranyba mozdult el.
Mindebben maradéktalanul egyetértünk. Én csak arra utalnék, amikor valaki Magyarországon a korrupció költségét a versenyképesség teljes hiányaként definiálta. Azt mondta, hogy Magyarországon a piaci siker azon múlik, ki szerepel a telefonkönyvedben. Így az adott cég/alkalmazott a telefonkönyv építésébe fektet energiákat a termékfejlesztéssel szemben. A termék így értékesítésre kerül Magyarországon, de elavult lesz a világpiacon. Összességében szerinte a korrupció igazi világpiaci ára a versenyképesség elvesztése. Ez az úriember Demjén Sándor volt emlékeim szerint.
« Utoljára szerkesztve: 2010. Szeptember. 28, 00:01:43 írta demosthenes » Naplózva
tozser
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 593

"Ilyen egyszerű az egész!"


« Válasz #25 Dátum: 2010. Szeptember. 28, 13:58:56 »

Ezen gondolat mentén provokatív leszek: a Föld bármely lakójának jóléte viszonylagos. A jómód mások verejtékén (nyomorán) teremtődik meg.
Ez szerintem oriasi tulzas. Az emberi civilizacio es jolet nem null-szaldos dolog. Az emberek maguk allitjak elo a civilizaciot es joletet, minel tobbet csinalnak annal jobban el az emberiseg. A jovedelemeloszlas a gyakorlatban nagyon egyenlotlen, de akkor sem nullszaldos. Kinaban oriasit nott az eletszinvonal mikozben ellatjak a fel vilagot exporttermekkel.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

ÁLLJON MEG A MENET!

Azt akarod mondani hogy Kinában az elmúlt években feltehetően 2o millió UJ munkahely érezteti a hatását az EGÉSZ 1,3oo milliós társadalom életszinvonalára?

Az, hogy ŐK EXPORTÁLNAK, nem okvetnűl jelemző arra hogy A Z T az országbam több ezer kilóméterre élő lakosa is megveszi, a rizst termesztő paraszt!

Hol van az a kimutatás hogy Kim-il-csuang parasztnak, akinek öt hold(?) főldje van, már van plazma tévéje, vagy DVD vagy bár mi is? taslán jó ha van egy jó rádiója..
sehol a büdös világon...
Nezd meg a kinai fogyasztasi adatokat. Mar tobb mint egy eve megelozte az USA-t az eladott autok szamaban. Az ingatlapiac oruletesen novekszik, millioszam epulnek uj lakasok, hazak. A szamitogep-eladasok, mobil telefon-eladasok, TV-eladasok mint robbanasszeruen novekszenek. Lehet hogy nem mindenkit erintett a novekedes, de a lakossag jelentos reszet igen, es ez meglatszik.

ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss
1,..egy olyan országban ahol -talán- egy millió autó VOLT, OTT könnyű eladni kocsikat egy olyan országgal ellentétben ahol kb.
.....minden FELNŐTT lakosra jut E G Y ..

2,..az uj lakások épitése  nem mindég azok elterjedésével kapcsolatos. Ugyanis, nincs adat arról hogy HÁNY 1o ezer lakást vagy
....házat döntöttek le mert öreg vagy egészségtelen volt.- (Ez ide is vonatkozik...)

3,..a mobil telefonok eladása már régern SZÜKSÉGSZERŰ volt ott, mivel az óriási távolságok miatt MA MÁR nem tudnának a
....hagyományos  -drótós- rendszerrel egy ORSZÁGOS -és "minden  lakosra" kiterjedő- telefon hálózatot kiépiteni. Akárcsak
... otthon.

Az pedig hogy ezer meg ezer kilóméterre NYUGATRA látszik az a fejlődés ami a tengerparti ipari létesitményekkel teremtődött
azt bármikor megkontrázom.. Vigyorog
Naplózva

A legnehezebb dolog a vilagon tudni hogyan kell valamit jol csinalni vagy irni es szo nelkul vegignezni azt hogy azt valaki rosszul csinalja vagy irja.
fayutca
Hero Member
*****
Hozzászólások: 8 090



« Válasz #26 Dátum: 2010. Szeptember. 28, 15:25:35 »

Ezen gondolat mentén provokatív leszek: a Föld bármely lakójának jóléte viszonylagos. A jómód mások verejtékén (nyomorán) teremtődik meg.
Ez szerintem oriasi tulzas. Az emberi civilizacio es jolet nem null-szaldos dolog. Az emberek maguk allitjak elo a civilizaciot es joletet, minel tobbet csinalnak annal jobban el az emberiseg. A jovedelemeloszlas a gyakorlatban nagyon egyenlotlen, de akkor sem nullszaldos. Kinaban oriasit nott az eletszinvonal mikozben ellatjak a fel vilagot exporttermekkel.

Én ugyanennek az éremnek a másik oldalára utaltam. Az USA-ban nem csökkent az életszínvonal annak ellenére, hogy már a kereskedelemben található termékeik több, mint felét Kínában állítják elő. Én ezt úgy értelmezem, hogy az USA jólétének egyik fontos eleme, hogy a kínai emberek verejtékük egy részét az ő jómódjukra áldozzák.
Anelkul, hogy reszletekbe mennenk, mivel akkor napokig lehetne irogatni errol, csak nagyvonalakban nezzuk a helyzetet: A vilaghaboru utan jott a baby boom, oriasi hazepitesi programmok voltak, erdekes modon minden haz dupla garazzsal epult, az termeszetes volt, hogy a ferjnek es felesegnek is volt kulon kocsija, mikozben a noknek nem kellett munkat vallalni, kozel nem dolgozott annyi no mint ma, emellett meg a szabadsagido is osszehasonlithatatlanul hosszabb volt mint ma, atlagfizetesbol elok is sokszor vittek at a kocsijukat Europaba, negy-hat hetes nyaralasokra, a hetvenes evekben meg nekem is volt egy Lincoln Continentalom amit Luxemburgban parkoltam es hasznaltuk ha Europban voltunk, de az mar az igazi amerikai eletforma vegefele volt, egyre jobban jott a degeneralt globalizmus aminek mara meg is van az eredmenye. Arrol mar nem is beszelek, hogy az atlagamerikai azokban az idokben olyan kocsikon jart amivel Europaban csak a La Dolce Vita es egyeb filmekben eloadott europai milliomosreteg volt kepes megengedni. Rendkivul alacsony volt a munkanelkuliseg, de semmi esetre sem az mint ma, hogy mar az elnok is beismeri, hogy hozza kell szoknunk a tiz szazalek feletti munkanelkuliseghez. Mara mar itt is megjelentek az europai gnomautok, felek mellettuk elhajtani a pick-up truckommal ugy neznek ki mint valami jatekautok. Hogyan beszelhetunk amerikai vagy europai eletszinvonal emelkedesrol, ha koszonet a financtokenek, ma a kinai egy dollar alatti oraberekkel kell versenyeztetni az iparokat. De meg is van ennek az eredmenye, vilagmeretu a jobboldal eloretorese, egyre jobban erosodik a nacionalizmus mindenutt ha tetszik ez a financtoke kepviselojeinek, ha nem. Kulonben tegnap mar az Obama is bejelentett kulonbozo megszoritasok kezdetet azokkal a cegekkel szemben amelyek tulzasba viszik a globalizmust.
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #27 Dátum: 2010. Szeptember. 28, 16:20:08 »

Mindebben maradéktalanul egyetértünk. Én csak arra utalnék, amikor valaki Magyarországon a korrupció költségét a versenyképesség teljes hiányaként definiálta. Azt mondta, hogy Magyarországon a piaci siker azon múlik, ki szerepel a telefonkönyvedben. Így az adott cég/alkalmazott a telefonkönyv építésébe fektet energiákat a termékfejlesztéssel szemben. A termék így értékesítésre kerül Magyarországon, de elavult lesz a világpiacon. Összességében szerinte a korrupció igazi világpiaci ára a versenyképesség elvesztése. Ez az úriember Demjén Sándor volt emlékeim szerint.

Ez azt hiszem nagyon jellemzo lehet Magyarorszag vallalkozoinak egy jelentos reszere. De nem mindre. Vannak versenykepes magyar termekek, csak meg keves. A multkor emlitettem a Friulmodel ceget ami harckocsi-makettezok szamara keszit onbol ontott szemenkenti lanctalpakat. Pici ceg, de novekszik es az egesz vilagon jelen van. Felismertek hogy a piac nem Magyarorszag, hanem elobb Europa aztan a vilag. Ilyenbol kene nagyon sok.

A gond az hogy a magyar kisvallalatok tobbnyire nagyon gyenge finanszirozasuak. Mivel nem tudnak gyorsan jelentos tokehez jutni a novekedes kritikus szakaszaban, ha van valami jo otletuk egy tokeerosebb ceg gyorsan lenyulja az otletet es elviszi a piacot. Ezert a magyar cegek leginkabb az ilyen "res" piacokon tudnak novekedni ahol nincsenek nagy cegek amik az otletet ellopnak.

Ezert tartom jonak azt az otletet hogy a magyar vallalkozasokat segitse az allam. A modjaval mar vitatkoznek, szerintem az allamnak nem kozvetlenul hanem a penz kihelyezesevel kellene segiteni. Putyin anno tobb milliard dollart adott a Balckrock befekteto cegenek hogy hozzanak letre belole egy orosz vallalkozasokat tamogato alapot. Nem tudom hogy jott be, de szerintem ez az az irany ami jo lenne. Plusz, a magyar piac helyett az EU piacra valo kijutast tamogatnam erosen. A magyar piac tul pici ahhoz hogy eros nagy cegeket neveljen ki. Az EU-ban es a vilgaban kell gondolkodni.
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #28 Dátum: 2010. Szeptember. 30, 10:07:21 »

Hogyan beszelhetunk amerikai vagy europai eletszinvonal emelkedesrol, ha koszonet a financtokenek, ma a kinai egy dollar alatti oraberekkel kell versenyeztetni az iparokat. De meg is van ennek az eredmenye, vilagmeretu a jobboldal eloretorese, egyre jobban erosodik a nacionalizmus mindenutt ha tetszik ez a financtoke kepviselojeinek, ha nem. Kulonben tegnap mar az Obama is bejelentett kulonbozo megszoritasok kezdetet azokkal a cegekkel szemben amelyek tulzasba viszik a globalizmust.

Kedves Fayutca!

Valójában erről beszélek: mekkora a te órabéred? Egy dollár alatti? Egy kínai nem tudná a munkádat elvégezni? Nem lehetséges, hogy a munkádhoz tartozó fizetésed csak azért magasabb, mert azt az USA-ban végzed és oda nem engedik be a kínaiakat, hogy téged kiszorítsanak? Gondolod, hogy te annyival hatékonyabban dolgozol egy kínaival szemben, ami az életszínvonalatok közötti különbségben látszik?

Arra akarok rámutatni, hogy a fejlett országokban ugyanazért a tevékenységért nagyobb jövedelmek járnak, aminek következménye, hogy több fogyasztási cikket is vásárolhatnak belőle. Ezen fogyasztási cikkek egy jó részét azonban külföldiek állítják elő, és sokszor ők nem engedhetik meg maguknak az adott fogyasztási cikk megvásárlását. Összességében ők termelnek a gazdagok kényelméért. Az ő arcuk izzadsága a gazdag országok jólétének záloga.
Naplózva
tozser
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 593

"Ilyen egyszerű az egész!"


« Válasz #29 Dátum: 2010. Szeptember. 30, 14:19:18 »

SZó esett arról hogy Kinában több autot adnak el mint az USA-ban,például.
Egy 1.3oo milliós orszádban -mondjuk- eladnak 5-6 millió kocsit az USA 4-4.5 milliójával szemben?
Igen?
Itt cca. 2-2.5 millio kocsi ÖREGSZIK KI(MEG?) vagy lesz"totál káros" egy évben. Hány szeményautó futhat itt?
2oo millió? Ki tudja..

A kinai EGY dollárért dolgozik, irodott be!
Mindég EZ a félrevezető idézet/példázat amiről már számtalan esetben szóltam!
EDDIG soha senki NEM IRT ARRÓL mi-mibe kerűl OTT!

Annélkűl pedig az egész " dolog beirása érvénytelen", mint ahogy senkisem irja be a beidézett yen vagy (német, francia) euró után hogy OTT menyi AZ ADÓ és miért mit kell fizetni!!


Sok-sok éve emlitettem a fiamnak az u.n. "glass ceiling" (=üveg menyezett) dolgot, amiről akkor még nem tudott, de Ti is irtatok közvetlenűl róla.
Irtatok arról hogy milyen jó a "jó kisegitő személyzet", és hogy milyen nehéz ahhoz jutni.. Kacsint

A dolog lényege az,hogy mindegy KI HOGYAN DOLGOZIK ÉS MIÓTA van (egy bizonyos) a cégnél, amikor eléri azt (üveg menyezetet) HIÁBA MEGY oda még 5o cent órabér emelést kérni, a főnök számtalan esetben inkább elengedi menni!

Ez MAJD IDŐVEL meg fog mutatkozni a VL és felesége alkalmazottainál és más vállalkozásoknál is, ha eddig még nem volt rá példa!
« Utoljára szerkesztve: 2010. Október. 05, 17:19:14 írta tozser » Naplózva

A legnehezebb dolog a vilagon tudni hogyan kell valamit jol csinalni vagy irni es szo nelkul vegignezni azt hogy azt valaki rosszul csinalja vagy irja.
Oldalak: 1 [2] 3 4
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország