NOL Fórum
2017. Augusztus. 21, 18:57:30 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 2 [3] 4
  Nyomtatás  
Szerző Téma: A profit és más semmi?  (Megtekintve 7110 alkalommal)
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #30 Dátum: 2010. Október. 05, 09:52:01 »

Itt van a mi Verespatakunk:

http://index.hu/belfold/2010/10/04/gatszakadas/

Sajnos, a verespataki esethez hasonlóan előre lehetett látni a katasztrófa bekövetkezését:
geografus.elte.hu/web/tananyag/5/mo_term/szerda16.../ez.ppt

1. Leszállhatunk a magas lóról a romániai bányákkal kapcsolatos elvárásaink megfogalmazásában.
2. Újabb szép példáját szenvedhetjük el a társadalmi érdekeket szem előtt tartó piaci mechanizmusok hiányának.

A probléma valójában az, hogy a "szabad" piacban mindent szabad amit nem tilos. A tiltások viszont csak a balfogások után születnek meg. Az lenne pedig kívánatos, hogy a cégek maguk is aktívan próbálják elkerülni az ilyen helyzeteket, maguk próbáljanak olyan belső eljárásokat kialakítani, amelyek a profit rovására fokozzák a biztonságot.
Naplózva
tozser
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 663

"Ilyen egyszerű az egész!"


« Válasz #31 Dátum: 2010. Október. 05, 14:16:52 »

asszongya   hogy assssszongya  "Miért kerűl a távfhő Bécsben fele annyiba mint Budapesten?"


http://hirlevel.ingatlan.com/iread/13716
« Utoljára szerkesztve: 2010. Október. 05, 17:20:11 írta tozser » Naplózva

A legnehezebb dolog a vilagon tudni hogyan kell valamit jol csinalni vagy irni es szo nelkul vegignezni azt hogy azt valaki rosszul csinalja vagy irja.
fayutca
Hero Member
*****
Hozzászólások: 8 093



« Válasz #32 Dátum: 2010. Október. 05, 16:24:59 »

Hogyan beszelhetunk amerikai vagy europai eletszinvonal emelkedesrol, ha koszonet a financtokenek, ma a kinai egy dollar alatti oraberekkel kell versenyeztetni az iparokat. De meg is van ennek az eredmenye, vilagmeretu a jobboldal eloretorese, egyre jobban erosodik a nacionalizmus mindenutt ha tetszik ez a financtoke kepviselojeinek, ha nem. Kulonben tegnap mar az Obama is bejelentett kulonbozo megszoritasok kezdetet azokkal a cegekkel szemben amelyek tulzasba viszik a globalizmust.

Kedves Fayutca!

Valójában erről beszélek: mekkora a te órabéred? Egy dollár alatti? Egy kínai nem tudná a munkádat elvégezni? Nem lehetséges, hogy a munkádhoz tartozó fizetésed csak azért magasabb, mert azt az USA-ban végzed és oda nem engedik be a kínaiakat, hogy téged kiszorítsanak? Gondolod, hogy te annyival hatékonyabban dolgozol egy kínaival szemben, ami az életszínvonalatok közötti különbségben látszik?

Arra akarok rámutatni, hogy a fejlett országokban ugyanazért a tevékenységért nagyobb jövedelmek járnak, aminek következménye, hogy több fogyasztási cikket is vásárolhatnak belőle. Ezen fogyasztási cikkek egy jó részét azonban külföldiek állítják elő, és sokszor ők nem engedhetik meg maguknak az adott fogyasztási cikk megvásárlását. Összességében ők termelnek a gazdagok kényelméért. Az ő arcuk izzadsága a gazdag országok jólétének záloga.
Kedves Demosthenes:
Nem egeszen van igy a dolog, itt nem lakhatok egy olyan hazban amit ugy epitek vagy epitettek ahogy az anyagi helyzet megengedte, hanem vannak kulonbozo szintu epitesi szabalyok, valamint az epitoiparban is vannak minimalis oraber torvenyek, szoval mire megepul egy haz, vagy egy apartment building, az valamekkora osszegbe kerul, erre fel en nem mondhatom, hogy hajlando vagyok a kinaiakkal versenyezni az oraberemmel, mert akkor sohasem tudnam megengedni magamnak hogy csak egyszeruen valahol is lakjak. Tehat eleve kenyszeritva vagyok, hogy egy amerikai oraber szerint allitsam be az egesz financialis helyzetemet. A kulfoldon keszult kulonbozo fogyasztasi cikkek is, mire a kiskereskedelembe erkeznek, az aruk mar nem sokkal kulonbozo, mintha itt, helyben keszultek volna, a marketing, szallitasi koltsegeik mar mind helyi szintuek. Pontosan ezert van egyre erosebb tiltakozas, hogy megengedjuk, hogy holmi szabad piac jelszoval emberek millioinak szuntessuk meg a kereseti forrasokat, viszont eloirjuk nekik hogy hogyan eljenek. Ha egy minimalis teruletu haz is ketszazezer dollarnal kezdodik, es a berlemenyek is ezernyolcszaz dollarnal kezdodnek, akkor hogyan varjuk el, hogy valaki dolgozzon egy dollar koruli oraberert, az itteni alkalmazott nem a kenyelmeert keri az itteni orabert, hanem mert maskent napokon belul az utcara kerulne a csaladjaval egyutt.
Naplózva
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #33 Dátum: 2010. November. 25, 17:02:29 »

A profit megszerzésén kívül, ugyan, mi mozgathatná a kapitalista nagyvállalatokat?
A német-magyar gazdasági kamara (is) élesen tiltakozik a kormány tevékenysége ellen. "Az októberben bevezetett különadók jelenlegi formájukban nem felelnek meg a szerkezeti konszolidáció igényének, ezért megkérdőjelezhető, hogy hosszú távon elérik-e a kívánt hatást – írják. A kiadási oldalon végrehajtott szerkezeti reform nélkül ezek az adók nem jelentenek fenntartható megoldást."
Naplózva
tozser
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 663

"Ilyen egyszerű az egész!"


« Válasz #34 Dátum: 2010. November. 25, 18:02:53 »

Mindegy milyen adókat vezetnek be, azt valamilyen uton-módon beteszik az árúk árába amit csináltak és AZZAL adják tovább. Erről már ezerszer irtam.

Naiv dolog az, ha valaki feltételezi azt, hogy az magából a "profit"-ból kerűl majd kifizetésre. Az ez esetben leesik a tulajdonosok/résztvényesek HASZNA, ami azt vonja maga után hogy a haszonnal NEM MEGELÉGEDETTEK a résztvényüket eladják és a pénzüket máshová fektetik be.

Nem tudom megérteni azt az "ujongást" egyesek részéről ami ITT -és OTTHON is- végbe megy amikor ilyen híreket hall.
Azt hiszi hogy a szóban forgó vállalat termékei nem lesznek majd drágábbak?
« Utoljára szerkesztve: 2010. November. 25, 19:33:19 írta tozser » Naplózva

A legnehezebb dolog a vilagon tudni hogyan kell valamit jol csinalni vagy irni es szo nelkul vegignezni azt hogy azt valaki rosszul csinalja vagy irja.
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #35 Dátum: 2010. November. 25, 18:17:35 »

Nem tudom megérteni azt az "ujongást" egyesek részéről ami ITT -és OTTHON is- végbe megy amikor ilyen híreket hall. Azt hiszi hogy a szóban forgó vállalat termékei nem lesznek makjd drágábbak?
Lehet, hogy nem hiszi, de akkor is, a vitéz kormány megsarcolta az oligarchákat!
Naplózva
tozser
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 663

"Ilyen egyszerű az egész!"


« Válasz #36 Dátum: 2010. November. 25, 19:41:16 »

Bocsánatot kérek, de kiket sarcolt meg? Őket? Nem, téged!
És azok MIBŐL fizetik azt ki és hogyan? Ugy hogy TE fizetsz érte TÖBBET!

EZ pontosan az amit irtam.
Te irtad.."Lehet, hogy nem hiszi, de akkor is, a vitéz kormány megsarcolta az oligarchákat."

Akkor amikor a "megsarcolt" termékéért XY forinttal/ USD-vel -vagy bármilyen más pénzzel fizetsz- és látod hogy az XY "pénzzel" többe kerűl,...jussak eszedbe és AKKOr tapsolj, hogy Hála Isten!..Ez igen!Ugy kell nekik!
Jól megsarcolták őket!..... Vigyorog
Naplózva

A legnehezebb dolog a vilagon tudni hogyan kell valamit jol csinalni vagy irni es szo nelkul vegignezni azt hogy azt valaki rosszul csinalja vagy irja.
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #37 Dátum: 2010. November. 25, 19:45:26 »

Bocsánatot kérek, de kiket sarcolt meg? Őket? Nem, téged!
És azok MIBŐL fizetik azt ki és hogyan? Ugy hogy TE fizetsz érte TÖBBET!

EZ pontosan az amit irtam.
Te irtad.."Lehet, hogy nem hiszi, de akkor is, a vitéz kormány megsarcolta az oligarchákat."

Akkor amikor a "megsarcolt" termékéért XY forinttal/ USD-vel -vagy bármilyen más pénzzel fizetsz- és látod hogy az XY "pénzzel" többe kerűl,...jussak eszedbe és AKKOr tapsolj, hogy Hála Isten!..Ez igen!Ugy kell nekik!
Jól megsarcolták őket!..... Vigyorog
Drága vagy Géza, hogy figyelsz a pénztárcámra. Köszönöm. Megmagyaráznád ezt a sok süsü FIDESZ-fannak is?
Naplózva
Habók
Hero Member
*****
Hozzászólások: 17 948


Miss Brutal


« Válasz #38 Dátum: 2010. November. 25, 22:06:58 »

Bocsánatot kérek, de kiket sarcolt meg? Őket? Nem, téged!
És azok MIBŐL fizetik azt ki és hogyan? Ugy hogy TE fizetsz érte TÖBBET!

EZ pontosan az amit irtam.
Te irtad.."Lehet, hogy nem hiszi, de akkor is, a vitéz kormány megsarcolta az oligarchákat."

Akkor amikor a "megsarcolt" termékéért XY forinttal/ USD-vel -vagy bármilyen más pénzzel fizetsz- és látod hogy az XY "pénzzel" többe kerűl,...jussak eszedbe és AKKOr tapsolj, hogy Hála Isten!..Ez igen!Ugy kell nekik!
Jól megsarcolták őket!..... Vigyorog

Géza, kedves, ezt sajnos, tudjuk.
Azok nem tudják, akik még most is ujjonganak, mert a kormány tökös és odaver! Hogy hová, azt nem gondolják végig.
Naplózva

„Sokat dolgozni rossz.
Rosszabb csak az, ha nincs mit.”
(Dévényi Tibor)
tozser
Hero Member
*****
Hozzászólások: 23 663

"Ilyen egyszerű az egész!"


« Válasz #39 Dátum: 2010. November. 26, 21:28:39 »

Igy van!
Az előző két beirásra pedig csak annyit hogy örűlök hogy van 1-2 ember aki a dolgok/törvények mögé lát......

Évekkel ezelőtt komoly büntetéseket szabtak ki a DOHÁNY GYÁRAKRA/ELLEN, azért mert nem mondták meg azt amit a világon mindenki tudott...hogy a cigarettától -illetve a dohánytól, magától- rákot LEHET KAPNI!

Ebben az érdekesság csak az hogy ez csak LEHETSÉGES, mert számtalan ember dohányzik, de NEM kap tőle rákot!

A másik pedig az hogy számtalan ember dolgozik olyan egészségtelen helyen ami poros vagy vegyi anyagok GŐZEIT
szivja/lélegzi be és lehet az is hogy dohányzik is!

Ez esetben nem azt mondják hogy túl sok ólomoxid (?) kerűlt az szervezetébe és az okozta a halálát, ők még akkor is a dohányzást okolják....már csak a statisztika miatt is!

1O és 1O billió dollárokat kaptak AZ ÁLLAMOK, amit vidáman el is költöttek, de nem osztották szét azt a dohányosok között, semmit sem.

Az emberek csak csökkentették a dohányzást, lehetséges hogy azért mert a cigarettákra MÉGNAGYOBB adó tettek?
Ki tudja.

Elértük azt  hogy itt NJ-ben cca. 7-8.5O USD EGY DOBOZ cigaretta..... Sír

Mellesleg én nem dohányzom és nem is dohányoztam soha, tehát nem azért van ez a jel .. Sír
« Utoljára szerkesztve: 2012. Július. 12, 00:03:46 írta tozser » Naplózva

A legnehezebb dolog a vilagon tudni hogyan kell valamit jol csinalni vagy irni es szo nelkul vegignezni azt hogy azt valaki rosszul csinalja vagy irja.
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #40 Dátum: 2012. Július. 11, 17:22:30 »

A növekedés és a fejlődés között a különbség az, hogy a növekedés mennyiségi, a fejlődés minőségi kategória. És bizony össze is kevered őket.
En mashogy latom. Szerintem a novekedes a fejlodes egy meroszama. A fejlodes valoban lehet minosegi es mennyisegi, de a ketto nem annyira kulonbozo, es sokszor a mennyisegi fejlodes minosegi fejlodest is hoz. Az hogy egy orszag lakossagaban az irastudok szama 5%-rol 95%-ra emelkedik, nem csak mennyisegi hanem minosegi fejlodest is jelez.

A novekedes egy meroszam, ami a fejlodesnek a penzben kifejezheto reszet meri. Nem tokeletes, de egy jo meroszam. Magaban foglalja a mennyisegi es minosegi fejlodest is, sot bizonyos mertekben a fenntarthatosagot is, hiszen nem csak az jelenik meg benne hogy hany ezer autot vasaroltak az orszagban, de az is hogy az atlag auto olcsobb vagy dragabb let (minosegi kulonbseg) es az is hogy az olaj ara hogyan hat az autovasarlasra (ha az olaj fogyoban van akkor dragabb lesz, amitol csokken az autok eladasa vagy a kisebb autok fele tolodik a piac).

Ezen kivul – ez nagyon lenyeges – a novekedes nem a termekekre korlatozodik, benne vannak a szolgaltatasok is. Ma a fejlett orszagokban a szolgatatasok adjak a novekedes zomet. Benne van az hogy mennyit kolt az orszag oktatasra, egeszsegugyre, kutatasra, kulturara, turisztikara, es million mas dologra. Ezt nem gyozom hangsulyozni mert a novekedes-ellenes kritikak tipikusan az anyagi novekedesre koncentralnak, mikozben mar egy ideje nem az anyagi novekedes a dominans. Persze, lehet azon szornyulkodni hogy mennyi nyakkendot adanak el feleslegesen, de ki szornyulkodik azon ha az eladott konyvek szama no, vagy a kutatasra forditott osszeg novekszik? Marpedig ezek ma fontosabbak mint az anyagi termekek novekedese.

Termeszetesen mint minden olyan meroszam ami komplex, tobb millio osszetevobol allo folyamatot probal merni egyetlen szamban, nem tokeletes, raadasul roved tavon sok minden kimaradhat belole – pl. a kornyezet minosege, vagy a szabadido mennyisege. Hosszabb tavon ezek is megjelennek, amikor pl. a kornyezetszennyezes merteke akkora lesz hogy a tarsadalom hajlando kolteni a kornyezet vedelmere. Elismerem hogy nem tokeletes meroszam, ettol fuggetlenul meg hasznos.
Idézet
Nem állítottam, hogy a növekedés csak a kapitalizmus sajátossága. Viszont csak a kapitalizmus működéséhez szükséges a folyamatos mennyiségi növekedés, különben nem keletkezhetne folyamatosan és újratermelődve a kapitalizmus lényegét és alapfeltételét jelentő profit. Ha nincs permanens mennyiségi növekedés, a kapitalizmus elvi alapja kerül veszélybe. Sem a feudalizmus, sem a szocializmus működésének nem feltétele a növekedés. Mindegyikben törekedtek a mennyiségi növekedésre, de a gazdasági válságok a kapitalizmus kivételével egyik társadalmi rendszer alapját sem rengették meg.
A bovitett ujratermeles a Marxizmusban is kozponti szerepet jatszik, csak az elosztas valtozik. Hol mondja Marx hogy a szocializmusban az ujratermeles nem fog bovulni, vagy netan szukulni fog? Marx se a szegenyedest tuzte ki a celjaul. De megintcsak visszamegyek oda hogy Roma is akkor bukott meg amikor nem tudott tovabb bovulni, nem talalt leigazasra erdemes teruleteket. Mar az okorban is a novekedes volt a rendszer fennmaradasanak a feltetele. A kozepkor volt meg legjobban a novekedes nelkul, reszben mert az egyhaz jelentos szerepet jatszott es ok novekedes-ellenesek voltak. De amint beindult a reneszansz es a felfedezesek kora, hirtelen megint kozpontba kerult a novekedes es lassan de biztosan hatterbe szoritotta az egyhazat.

Idézet
A mennyiségi növekedés nem jellemző folyamatosan a gazdaságra, csak a gazdaság extenzív fejlesztési szakaszaira (például Kína jelenleg közeledik egy extenzív fejlődési ciklus végéhez), az intenzív szakaszban éppen az azt megelőző extenzív szakasz fő mennyiségi paramétereinek csökkenése vagy a paraméterek megváltozása jellemző.
Ha megkerdezel egy shanghaji  lakost hogy volt-e minosegi valtozas Kinaban az elmult 20 evben, erosen ketlem hogy azt mondana hogy nem, csak mennyisegi. A minosegi es mennyisegi valtozas nem valik el olyan elesen mint ahogy az beallitod. A ketto egyutt es egyszerre tortenik. Kinaban nemcsak sokkal tobb lett az auto, sokkal jobbak is lettek, de emellett sokkal jobb lett az oktatas, a kutatas, a szallitas, a szamitastechnika es meg sok minden. A mennyisegi valtozas mellett oriasi minosegi valtozas is lezajlott.

Persze, vannak dolgok amik nagy minosegi ugrast okoznak (lasd Internet), de a minoseg fokozatosan mashol is javul (talan a Turo Rudi kivetelevel). A szocializmusra volt jellemzo hogy megszuletett a Trabat 601, es ezutan 30 evig mennyisegi valtozas tortent csak. A kapitalizmusban a minosegi valtozas a mennyisegi fejlodes egyik hajtomotorja, es az autok evente valtoznak, javulnak minosegben.
Idézet
Az elméletednek éppen az az alapvető problémája, hogy összekeveri a fejlődést a gazdasági növekedéssel, és a gazdasági növekedést egy monoton emelkedő folyamatnak tekinti. Ezzel figyelmen kívül hagyja a gazdaság ciklikussága és a különböző gazdasági és társadalmi rendszerek, háborúk váltakozása miatt fellépő igen jelentős mennyiségi ingadozásokat. Továbbá -szerintem- összekeveri az okot és az okozatot. Nem a növekedés a fejlődés oka, hanem a fejlődés az oka a növekedésnek. Ha nem találják fel a gőzgépet és nem fogják igába az elektromosságot, akkor a töredékét sem tudnánk előállítani a jelenleg előállított termékmennyiségnek, sőt a jelenleg előállított termékek jelentős része nem is létezne, és igény sem lenne az előállításukra. A mennyiségi növekedés lehet az egyik jellemzője a fejlődésnek (de éppenséggel a mennyiségi csökkenés is lehet). Szóval nem a farok csóválja a kutyát. Pénzügyi növekedés formájában pedig szinte bármit ki lehet mutatni, alkalmasint a pénzügyi csökkenést is.
Ennek a tobbsegevel egyetertek, de nem latom miben cafol engem. Nem allitottam hogy a novekedes toretlen es monoton. Sose volt az, sot nehez is egyenletes novekedest elkepzelni, ezt en is nagyon jol tudom. De a valsagok csak ideiglenes megtorpanasok amiket ujra novekedes valt, es hosszu tavon a novekedes dominal. Viszont eppen a valsagok mutatjak meg hogy mennyire nehezen toleraljak az emberek a csokkenest.
Idézet
Én az elméletek divatjára és nem a termékek divatjára céloztam, azonban a divattermékek is megérnének egy misét. A 3-5% százalékos becslésed szerintem durva tévedés, nem lennék meglepve, ha divattermékek aránya jóval meghaladná az 50%-ot. Gondolj például csak arra, hogy a mobiltelefonok vagy a luxusautók hány százalékát teszik ki a mai világtermelésnek/-fogyasztásnak. A nem anyagi gazdaság jelentős része, elsősorban a pénzügyi szolgáltatások és a közvetítő kereskedelem döntő többsége humbug, forgalmat (mennyiséget) generál, de sem értéket, sem fejlődést nem. A valódi szolgáltatások, az oktatás és a művészetek pedig éppen a misztifikált és manipulált pénzügyi hasznossági elvek elharapódzása miatt elsorvadnak.
A mobiltelefonok divattermekek? Nekem eddig volt vagy 5, es fokozatosan egyre jobbak lettek, raadasul amikor nagy minosegi ugras nem volt akkor meg olcsobbak lettek. En nem tekintem a mobiltelefont divattermeknek, egy nagyon hasznos hetkoznapi eszkoz. Persze, vannak divat elemei, mondjuk eldobtam magam a 20 dollaros csili-vili toktol amit a nagyobbik lanyom vett maganak (a zsebpenzebol), de a telefon maga miert divateszkoz? A luxusautok nem divateszkozok. A luxusautok minosegileg sokkal jobbak az atlagautoknal, raadasul ott jelennek meg a legfontosabb minosegi fejlodesek – legyen az a hatekonyabb turbo, a biztonsagosabb legzsak vagy a kenyelmesebb tempomat. Az igaz hogy ez nem Trabant-filozofia: jo az, nem kell azon valtoztatni, minek flancolni? A luxusautok tenyleg minosegileg jobbak, kerdes meg tudod-e engedni magadnak, es ha igen akkor hajlando vagy-e kiadni a tobb penzt a luxusmarka altal kinalt extrakert?

A tipikus amerikai csaladok a jovedelmuk nagyjabol haromnegyet koltik lakasra, elemiszerre, kozlekedesre, ruhazkodasra, iskolara, egeszsegugyre, vagyis a mindennapi elethez szukseges dolgokra. A fennmarado resz foleg szorakozasra, utazasra, kulturara megy. Nem hiszem hogy a 3-5%-al nagyon mellelottem volna.
Idézet
Ami a helikopteres vadászat hasonlatodat illeti, természetesen igazad van, a szocializmust nem ennek alapján kell megítélni. Csak éppen ezt az analógiádat itten nem érzem helyénvalónak, én igenis a mennyiségi növekedés és a kapitalizmus lényeges, alapvető elemein kötözködöm, nem valami piszlicsáré részletproblémán.
Talan igazad van, bar a letezo szocializmusban legalabb olyan fontos volt a novekedes mint a kapitalizmusban, ugyanakkor a letezo szocializmus resze volt a kivaltsagos politikai osztaly – az elcsapat - lete is (innen jott a helikopteres vadaszat hasonlat).
Idézet
Mindig, mindenben van egy felső határ. Minden valós rendszer minden időpillanatban korlátos. Végtelen csak elméletben létezik, a gyakorlatban a végtelent mindig korlátozza a mérés lehetősége és/vagy pontossága és/vagy a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége. A földi gazdaság által előállítható termékmennyiséget jelenleg a földi körülmények igen jelentős mértékben korlátozzák. A nyersanyagok mennyisége, az elviselhető környezetterhelés, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Csak egyvalami nem korlátozza, pedig annak az egynek kellene igazán: a józan ész. Az előállítható termékek maximális mennyiségét nem az erőforrásoknak kellene korlátozniuk, hanem a józan paraszti észnek. Erről mindig az ötvenes évek magyarországi sztahanovista mozgalmának leghíresebb alakja jut az eszembe. Pióker Ignácnak hívták, sztáresztergályos volt és egy műszakban legyártott 6 500 darabot egy különleges munkadarabból, ami akkor világrekord volt. Azzal senki nem foglalkozott, hogy Magyarország éves szükséglete az adott munkadarabból 3 darab volt. (A számok eltérhetnek, de az arány helyes.) Ezt a mennyiségi növekedés őrületet én ugyanabba a balfaszság kategóriába sorolom, mint a sztahanovista mozgalmat.
Itt atugrasz a novekedesrol a termelesre. Ez a ketto tenyleg nem ugyanaz, a termeles resze a novekedesnek, de nem egyenlo a novekedessel. Raadasul a termeles mennyisege es erteke megintcsak nem szinonim dolgok. 3 ev kulonbseggel vettunk TV-t, a ket TV minden tekintetben (meret, felbontas, stb) nagyjabol azonos, amit iden vettunk megis felebe kerult annak mint amit 3 eve vettunk. Ha nincs jelentos minosegi fejlodes, a mennyisegi novekedes meg csak nem is feltetlenul jarul hozza a novekedeshez. De megint az anyagi termeles korlataival ervelsz, holott az a novekedesnek csak egy resze, es sok helyen csak kis resze. A valosagban neha pont a forditottja tortenik. A digitalisan terjesztett zene megjelenesevel a CD-k, kazettak termelese osszeomik, mikozben az emberek tobb zenet kapnak olcsobban. Ditto konyvek es videok. A fizikai aru termelese csokken mikozben a polgarok tobb szellemi termeket fogyasztanak. Ez a jovo (remelem).
Idézet
Szóval: a végtelenségig monoton növekvő mennyiségű termelésnek elsősorban azért nincsen értelme, mert a szükségletek nem növekednek monoton a végtelenségig. Az a tény, hogy egyes területeken még nem ment telítésbe a fogyasztás, és a mesterségesen keltett, nem valós igények (pl. mobiltelefon a dzsungellakóknak, ahol villany sincs, vagy a milliárd tonna számra gyártott nem lebomló műanyagszarok) ideig-óráig elfedhetik, hogy a termelés mennyiségi növekedése felesleges, de ettől még valójában felesleges.
A nem valos igenyekre alapulo fogyasztas valoban karos, de nem tipikus. Nem tudom hany mobiltelefont adnak el dzsungellakoknak akiknel nincs aram, ketlem hogy sokat (nem sok ilyen ember van, es ok meg se igen tudnak venni). De ismetlem: a fogyasztas, a novekedes es a fizikai arutermeles nem egy es ugyanaz, sot egyre kevesbe ugyanaz. Nem a nem lebomlo muanyag szarok a novekedes motorjai, azok csak rendkivul feltuno de alapvetoen jelentektelen reszei a gazdasagnak.

Vegul, de nem utolsosorban: remelem nem kapod fel a vizet. Nem akarlak ledorongolni, nem feleslegesen rugoztatlak vagy ilyesmi. Reszemrol oszinte eszmecsererol van szo, ami mind a kettonknek jo dolog. Igyekeztem figyelmesen elolvasni amit irtal es a leheto legjobb erveket felhozni, ha valamit felreertettem elnezest kerek.
Naplózva
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #41 Dátum: 2012. Július. 11, 21:07:17 »

Koszonom, hogy idehoztad!
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
adorka
Vendég
« Válasz #42 Dátum: 2012. Július. 12, 18:25:26 »

Puszta véletlen, de ma egy briliáns okfejtés jelent meg arról, amiről polemizáltok. Szerintem döbbenetesen jó írás, minden lényeges benne van.

http://nol.hu/lap/forum/20120712-a_versenykepesseg_lenne_a_gond

"Az IMD szerint a versenyképesség 10 alapszabálya:

– Alakíts ki stabil és kiszámítható törvényi környezetet.
– Haladj a rugalmas, alkalmazkodóképes gazdasági szerkezet felé.
– Eszközölj beruházásokat a hagyományos és a technológiai infrastruktúrába.
– Mozdítsd elő a magánmegtakarításokat és hazai befektetéseket.
– Fejleszd az aktivitást a nemzetközi piacokon, légy vonzó a külföldi közvetlen beruházások számára.
– Fókuszálj a minőségre, gyorsaságra és átláthatóságra a kormányzatban és államigazgatásban.
– Tartsd fenn a kapcsolatot a jövedelmi szintek, a termelékenység és az adózás között.
– Óvd a társadalmat a jövedelmi egyenlőtlenség csökkentésével és a középosztály erősítésével.
– Eszközölj sok beruházást az oktatásba, főképp a középiskolai szintbe és a munkaerő élethosszig tartó képzésébe.
– Hozd egyensúlyba a helyi és globális gazdaságot a fenntartható jólét biztosítása érdekében, és közben óvd az állampolgárok értékrendjét."


És ez még külön nagyon ütős:

"Lehet, hogy itt lenne az ideje a kapitalizmus mint a jelenleg elfogadott és talán működőképes társadalmi, gazdasági formáció megreformálásának! Azért, mert ez a rendszer az állandó növekedés kényszere alatt van, és csak akkor működőképes! Mi van, ha már tényleg nem tudunk itt Európában vagy a fejlett világban növekedni, mert a fejlődők is akarnak, mert – jogosan –az nekik is jár! Vagy később, az unokáink idején, amikor már fizikailag sem lehet növekedni sehol, mert nem lesz miből? Ilyenkor szokott a háború egyensúlyt helyreállítani."
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #43 Dátum: 2012. Július. 12, 18:55:37 »

Puszta véletlen, de ma egy briliáns okfejtés jelent meg arról, amiről polemizáltok. Szerintem döbbenetesen jó írás, minden lényeges benne van.

http://nol.hu/lap/forum/20120712-a_versenykepesseg_lenne_a_gond

"Az IMD szerint a versenyképesség 10 alapszabálya:

– Alakíts ki stabil és kiszámítható törvényi környezetet.
– Haladj a rugalmas, alkalmazkodóképes gazdasági szerkezet felé.
– Eszközölj beruházásokat a hagyományos és a technológiai infrastruktúrába.
– Mozdítsd elő a magánmegtakarításokat és hazai befektetéseket.
– Fejleszd az aktivitást a nemzetközi piacokon, légy vonzó a külföldi közvetlen beruházások számára.
– Fókuszálj a minőségre, gyorsaságra és átláthatóságra a kormányzatban és államigazgatásban.
– Tartsd fenn a kapcsolatot a jövedelmi szintek, a termelékenység és az adózás között.
– Óvd a társadalmat a jövedelmi egyenlőtlenség csökkentésével és a középosztály erősítésével.
– Eszközölj sok beruházást az oktatásba, főképp a középiskolai szintbe és a munkaerő élethosszig tartó képzésébe.
– Hozd egyensúlyba a helyi és globális gazdaságot a fenntartható jólét biztosítása érdekében, és közben óvd az állampolgárok értékrendjét."

Ezek jo, megszivlelendo tanacsok. Kene valaki aki meg is szivleli oket.

Idézet
És ez még külön nagyon ütős:

"Lehet, hogy itt lenne az ideje a kapitalizmus mint a jelenleg elfogadott és talán működőképes társadalmi, gazdasági formáció megreformálásának! Azért, mert ez a rendszer az állandó növekedés kényszere alatt van, és csak akkor működőképes! Mi van, ha már tényleg nem tudunk itt Európában vagy a fejlett világban növekedni, mert a fejlődők is akarnak, mert – jogosan –az nekik is jár! Vagy később, az unokáink idején, amikor már fizikailag sem lehet növekedni sehol, mert nem lesz miből? Ilyenkor szokott a háború egyensúlyt helyreállítani."
Ettol mondjuk agylobot kapok.

1. Minden rendszer a novekedes kenyszere alatt all. Amikor a 80-as evek elejen megtorpant a magyar gazdasag, mi volt Kadarek megoldasa? Hitelfelvetel es a gazdasag progetese. Tudtak hogy ha megall a novekedes vege a rendszernek. Egyedul a terrorizalt tarsadalmak viselik el - egy ideig - a csokkenest. Szabad - vagy legalabbis nem nyiltan terrrorizalt -tarsadalmak nem viselik el huzamosan.

2. A novekedes a fejlett orszagokban mar alig jar nyersanyagigeny novekedessel, mert nem a termekek novekedese dominal. Ugyanakkor a fejlodo orszagokban a novekedes elsosorban nyersanyagot igenyel. Amerika olajfelhasznalasa csokken, Kinae meredeken no. A fejlodok novekedese sokkal hamarabb kimeriti a nyersanyagkeszleteket mint a fejletteke. Viszont meg a szerzo is elismeri hogy a fejlodoknek IS JAR a novekedes. (Miert jar nekik? Ha mar novekedesellenesek vagyunk, akkor legalabb legyunk novekedesellenesek konzisztensen.)

3. A kapitalizmus globalis. A kapitalizmus nagyon jol megvan azzal ha a fejlodo orszagok novekednek. A John Deere eladasainak harmada jon fejlodo orszagokbol, es a kovetkezo 10 evben ezt 50%-ra akarjak novelni. A KFC-t itt sok kritika erte hogy mig Kinaban egymas utan nyitottak csillogo uj uzleteket, az amerikai boltokat hagytak lepukkanni. A ceg nyeresege ekozben nott. A kapitalizmust nem erdekli hol van novekedes, a vilagon barhol hajlando kiszolgalni a fizetokepes keresletet.

4. Ezen az alapon a magyaroknak most nagyon boldogoknak kellene lenniuk hiszen mar 5 eve nem no a gazdasag. Miert nem boldogok? Miert hallani olyasmit hogy keves a nyugdij, a kisfizetesuek veszitettek az adoreformmal, vagy hogy nem lehet megelni a havi 47 ezer Forintbol? Ha a cel az hogy ne novekedjunk, akkor ennek mindnek orulni kellene. Evek ota csokken a fogyasztas, hip-hip hurra! Csak igy tovabb! Legyunk mar egy kicsit konzisztensek. Nem kell novekedni? Rendben, a kivansag teljesult. Akkor tessek elvezni a csokkenest minden szepsegevel egyutt.

Uram, adj turelmet, de most azonnal...
Naplózva
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #44 Dátum: 2012. Július. 12, 19:29:43 »

Valahogy mindig hianyerzetem tamad, ha Teged olvaslak, VL.
Okos erveles, logikailag altalaban hibatlan, de valahogy kikerulod a lenyeget.
Miert kell a novekedes?
Mert az jo, valaszolod.  Mert amikor nincs novekedes, akkor jaj.  Mert a polgar nem viseli el.  Stb.
De a kerdesre a valasz elmarad, maskor is, most is.

Szepemleku SakkMattal volt hasonlo vitam a nepessegszaporulatrol.  Jollehet, o mindannyiunknal tisztabb ervelesu, kristalyosabb logikaju vitapartner volt, megis a novekvo nepesseg hivekent rantott kardot.  Miert?  Csak!

Magam sokminden elott ertetlenul allok es hiaba keresek magyarazatot a jelensegekre.
Peldaul mi okozza az inflaciot?  Az akinek van valamije, miert nem elegedett, es miert akar tobbet?  Miert kernek az emberek fizetesemelest?  Es miert erzik magukat szerencsetlennek, ha nem kapnak?
Ha emelkedhetnek a jovedelmek, akkor ugyanigy miert nem csokkenhetnek?
Magam szivesen lemondanek fizetesem 10, vagy 20%-arol, ha a ceg, ahol dolgozom, ezt igenyelne, hogy nehez periodusat tulelje.  Miert tunik ez nonszensznek masok szemeben?
Miert kell egy sok eve jol dolgozo kituno mernokot a gyarbol kirugni, ha a vallalat nem birja tartani a fizetesi szinteket?
Miert kerul tobbe a kenyer, a kolbasz, a tegla, a Mercedes, az aszpirin, mint egy evvel ezelott?

Mindezek a fejlodes, a novekedes temakorebe tartoznak.
Szerintem a stagnalo rendszer az idealis.  10 millioan vagyunk, ennyien maradunk ebben a szazadban, talan a kovetkezoben is.  X kaloriat fogyasztunk atlagban, ennel tobbre nincs is szuksegunk.  Ezt egyenloen illene elosztanunk.
Annyi lakast kell epitenunk, hogy mindenkinek jusson.  Aztan akkor az epitkezest abba is hagyhatjuk.
Az, akiben ambiciok fortyognak, es meg akarja mutatni, hogy o kulonb a tobbinel, az evezzen gyorsabban, ugorjon magasabbat, oldja meg a Riemann sejtest, fejlesszen vakcinat a rak ellen, epitsen orokmozgot!
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
Oldalak: 1 2 [3] 4
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország