NOL Fórum
2017. Augusztus. 24, 11:43:15 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 [2] 3 4 5 6 7 ... 11
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Honrontó, atavisztikus eszme-e a nacionalizmus?  (Megtekintve 11903 alkalommal)
donpepe
Hero Member
*****
Hozzászólások: 11 759



« Válasz #15 Dátum: 2012. Február. 05, 20:47:47 »

azon felül, hogy nem teccettél nyerni még az irányvonal is téves. tán segít, ha megmondom, hogy a pontok helyin eredetiben az "orosz" nép név áll.

az eccerű fleto fan Vigyorog Vigyorog Vigyorog

Ez persze sokat változtat a dolgon, ha a Nagy Országban hangzott el, az mindenképpen átrakja a másik oldalra, mégsem segít behatárolni ( legalábbis nekem nem ). Lenin, Sztálin, Gorbacsov, vagy csaknem mindenki lehet, aki politikai ellenfelekkel készült szembeszállni ( esetleg leszámolni ).

maga vlagyimir iljics vót a tettes.

Köszönöm. Bizony ennek van egy kis osztályharcos, bűnbak-kereső jellege, bár egy könyvben biztos nagyon jól hangzik, de biztos voltak, akik megitták ennek a gondolatnak a levét ( vagy a gondolatnak nincs is leve ? )

nem itta meg senki a levit, csak iljics keseredett bele kissé az osztályharcba látván, mennyi baromállattal van a proletariátus szent ügye körülvéve és kezdte sejteni a szomorú véget.

az eccerű fleto fan Vigyorog Vigyorog Vigyorog
Naplózva

má megin micsoda
kecske
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 81 637


nyomozó


« Válasz #16 Dátum: 2012. Február. 05, 20:53:11 »

Szegény Vologya.
Naplózva
freechess
Hero Member
*****
Hozzászólások: 14 320


« Válasz #17 Dátum: 2012. Február. 05, 21:49:04 »

Mondjuk ez így kicsit unalmas lesz, mert teljesen egyetértek veled.

Sokan vagyunk, akik évtizedek óta élnek Magyarországon kívül mégis erősen kötödnek Magyarországhoz. Legtöbben követjük a magyar sajtót, megtanítjuk a gyerekeket magyarul, érdeklődésük mértékével arányosan megismertetjük velük a magyar irodalmat és történelmet, aztán gyönyörködünk éles elméjű reflexiójukon magyarországi élményekkel kapcsolatban. Magyarország és a magyar kultúra egy a sok közül, de érzelmileg és nyelvileg kötődünk hozzá. Az érzelmi kötődés azonban nem befolyásolja racionális következtetéseinket a magyar eseményekkel kapcsolatban. Talán nem szabatos definíció, de valami ilyesmi a patriótizmus.

A nacionalizmus kirekesztést jelent és irracionális hitet a magyar faj különleges képességeiben. Ez valóban abszurd álláspont, ami tönkreteszi a magyar gazdaságot és társadalmat és elszigetelni Magyarországot a külvilágtól és különösen a racionális nyugattól.
Én ezt írtam: "Eltérően vélekedünk. Ha Radnótival gondolsz (nekem nem térkép e táj...), abban benne vannak az emberek is (többségiek és nemzetiségiek egyaránt), a hozzájuk fűző kötelék, és az ország maga is. Őket nevezném én hazafiaknak. (Persze ezt lehetne finomítani.)

A nacionalistát nem az "emberek közötti kapcsolat ragadja meg", hanem mindent a nemzet vélt vagy valós érdekei szerint ítél meg: azzal érez közösséget csak, akit ehhez a (nemzetnek nevezett) csoporthoz valónak vél. Kirekeszt, gyűlölködik."

Akkor most velem nem értesz egyet?
Naplózva
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #18 Dátum: 2012. Február. 06, 09:40:01 »

A nacionalistát nem az "emberek közötti kapcsolat ragadja meg", hanem mindent a nemzet vélt vagy valós érdekei szerint ítél meg: azzal érez közösséget csak, akit ehhez a (nemzetnek nevezett) csoporthoz valónak vél.
Azt most hagyjuk, hogy emberek közötti kapcsolatnak számít-e, hogy valaki másvalakik által képzett csoporthoz tartozik-e.
De véleményem szerint az ósdi "nemzet" fogalom is elavult, mai napság NEM létezik igaz, hajdani mivoltában. (A kultúra szerves részét képezi a közös történelem tudata is. Mennyire számít közösnek Magyarország története Erdélyével, és mennyire közös a felvidéki magyarok sorsa a magyaroszágiakéval?)
Naplózva
freechess
Hero Member
*****
Hozzászólások: 14 320


« Válasz #19 Dátum: 2012. Február. 06, 16:25:14 »

A nacionalistát nem az "emberek közötti kapcsolat ragadja meg", hanem mindent a nemzet vélt vagy valós érdekei szerint ítél meg: azzal érez közösséget csak, akit ehhez a (nemzetnek nevezett) csoporthoz valónak vél.
Azt most hagyjuk, hogy emberek közötti kapcsolatnak számít-e, hogy valaki másvalakik által képzett csoporthoz tartozik-e.
De véleményem szerint az ósdi "nemzet" fogalom is elavult, mai napság NEM létezik igaz, hajdani mivoltában. (A kultúra szerves részét képezi a közös történelem tudata is. Mennyire számít közösnek Magyarország története Erdélyével, és mennyire közös a felvidéki magyarok sorsa a magyaroszágiakéval?)
Szerintem az a baj, hogy kissé zűrzavaros eszmék kavarognak a fejedben (de ezt most nem cikizésként vagy gúnyosnak tessék érteni).
A te gondolataidban - legalábbis nekem úgy tűnik - nem létezi emberek közötti kapcsolat egy közösség tagjai között, hiszen közösség sincsen : minden csoportot másvalakik képeznek. De akkor mi van azokkal, akik a csoport tagjai? Tehát vagy csak egyének vannak közösség nélkül, vagy

Ami pedig a második kérdést illeti: Magyarország és Erdély története nehezen szétválasztható, hiszen - akár tetszik, akár nem - a magyar nép történetének része, ráadásul úgy, hogy az egyik fogalom (történelmi Magyarország) tartalmazza a másikat.
A magyar történelem pedig ugyanígy tartalmazza a felvidéki magyarokét, ugyanis a mi nemzetünk ugyan megosztott, szétszakított (államhatárilag), de mégis egy.
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #20 Dátum: 2012. Február. 06, 16:43:02 »

azon felül, hogy nem teccettél nyerni még az irányvonal is téves. tán segít, ha megmondom, hogy a pontok helyin eredetiben az "orosz" nép név áll.

az eccerű fleto fan Vigyorog Vigyorog Vigyorog

Ez persze sokat változtat a dolgon, ha a Nagy Országban hangzott el, az mindenképpen átrakja a másik oldalra, mégsem segít behatárolni ( legalábbis nekem nem ). Lenin, Sztálin, Gorbacsov, vagy csaknem mindenki lehet, aki politikai ellenfelekkel készült szembeszállni ( esetleg leszámolni ).

maga vlagyimir iljics vót a tettes.

Köszönöm. Bizony ennek van egy kis osztályharcos, bűnbak-kereső jellege, bár egy könyvben biztos nagyon jól hangzik, de biztos voltak, akik megitták ennek a gondolatnak a levét ( vagy a gondolatnak nincs is leve ? )

nem itta meg senki a levit, csak iljics keseredett bele kissé az osztályharcba látván, mennyi baromállattal van a proletariátus szent ügye körülvéve és kezdte sejteni a szomorú véget.

az eccerű fleto fan Vigyorog Vigyorog Vigyorog

Na, ja. A múltkor kezembe akadt Valagyimir Iljics könyve, mely az átkosból maradt (olvasatlanul) a polcon. Oszt hogyaszongya milyen igazságokkal volt az teli. De tényleg. Nem azzal a maszlaggal, amit adtak az ő szájába. De hatékonyan elvették az ember kedvét az eredeti olvasgatásától, mert ugye a magyarázatok, hogy hogyan gondolta az író...
Naplózva
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #21 Dátum: 2012. Február. 06, 17:03:03 »

Sárkányszekér,

Mint ahogy Plix rámutatott, a nacionalizmus olyan fogalom, amit minden oldal magának sajátított ki, a saját érdekeinek megfelelően. A FIDESZ újítása, hogy ezt a fogalmat internacionálissá tette. Gyakran eszköze a zavarkeltés a fejekben, aminek talaján bármely tévképzetet elhelyezhet a megfelelően képzett média. Jól csinálják: amerikai mintára maguk gyártanak hívószavakat, amihez általuk kívánt jelentést párosítanak. Az egész sokszor szemantika, de ezért vernek minden eddigi csoportosulásra egy körön kettőt kommunikáció terén.

Én azonban nem ködösítek tovább: szerintem a nacionalizmusnak legalább két fontos nézőpontja van: a kultúrkörrel való azonosulás és a gazdasági identitás. A külföldön élő honfitársaink esetében a kultúrköri kapcsolat van, míg az itthon élők ennek a gazdasági identitásnak is részesei. Ennek a megkülönböztetésnek legalább két fontos olvasata van: egyrészt a FIDESZ összemosni igyekezik a kettőt, gyakorlatilag a gazdasági identitás lerombolása révén. Ennek során állampolgárságot ad azoknak, akik csak a kulturális körhöz tartoznak, amely állampolgárság kiterjed a gazdasági kérdések feletti döntésre is (választás). Szerintem ez a próbálkozás nem lefutott dolgo, mert engem bizony a más farkával veri a csalánt helyzetre emlékeztet, és még nem tisztázott, hogy a gazdaságilag eddig független magyarok mekkora ellátást igényelnek magyarságuk fenntartásáért cserébe.

Márpedig eme utószor említett kérdésben van elrejtve a lényeg: a nacionalizmust sikerül-e a határokon belül gazdasági szinten tartani. A gazdasági identitás ugyanis mindazokra jellemző, akik ezen ország határain belül dolgoznak, nemre és hitre és egyebekre való tekintet nélkül, hiszen ezen emberek az adott ország szabályait betartva élnek itt, anélkül, hogy szükséges lenne a kultúrkör részének lenni és anélkül, hogy őket itt erőszakkal tartanák. Magyarul, gazdasági identitást szabad akaratból (és csak úgy) lehet szerezni. A kultúrális identitásba inkább születni kell. Mindamellett, amikor a kulturális identitás a gazdasági identitás kérdésébe is beleszólást követel (az "uralkodó" nemzet a gazdasági döntésekbe követel beleszólást, azaz megmondja azt, hogy mit kellene és hogyan tennie az "otthoniaknak"), akkor annak hatásai beláthatatlanok.

Csak egy egyszerű példa: a külhoni honpolgár számára kevésbé érzékelhetőek a gazdasági döntések következményei. A prioritási listáján hátul szerepel a kormány gazdasági sikeressége, míg a saját irányába nyújtandó szolgáltatások (egészségügyi ellátás magyar lakcím esetén) fokozása a gazdasági közösség teherbírásának figyelembe vétele nélkül lehet kívánatos. Mostanság a külföldi magyarok fizetős kivizsgálásra érkeznek Magyarországra, majd a diagnosztika függvényében magyar lakcímmel kapják a jleentősen költségesebb kezelést (ha megéri a bejelntkezéssel járó procedúrát (magyar lakcím "szerzése") lefolytatni).

Szóval: a kultúrális és a gazdasági nacionalizmust szerintem nem lehet érdemben összevonni érdekellentétek miatt. Ugyanakkor mindkét tipusú nacionalizmusnak kell legyen értelme, hiszen ellenkező esetben a magyarnak meg kellen szűnnie és valami más, vonzóbba kellene beleolvadnia. Ha semmi sem különbözteti meg a magyart a mástól, akkor miért legyen magyar? Kell lennie nacionalizmusnak, ellenkező esetben nem lesz náció.
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #22 Dátum: 2012. Február. 07, 05:48:03 »

Sok erdekes gondolat elhangzott a temaban, a legtobbel egyet is ertek. Erdekes ahogy Demo szetvalasztja a gazdasagi es kulturalis nacionalizmust. Szerintem a gazdasagi nacionalizmus nem igazan nevezheto nacionalizmusnak, bar ez valoban lehet vita targya.

En inkabb maskepp valasztanam kette a kerdest, kozelebba Plix altal megfogalmazottakhoz: a pozitiv es a negativ megjelenesi formaira. Az hogy valaki tamogatja a tobbi embert aki a nemzetebol szarmazik, az hogy hajlando aldozni arra hogy a nyelv, a kultura, a tortenelem fennmaradjon vagy fejlodjon, pozitiv. Az hogy a magyar sportolonak szurkolok az olimpian, az idegen varosokban megkeresem a tobbi magyart es igyekszem kapcsolatot tartani veluk, az hogy szivesen vasarolok magyar szaloncukrot vagy bort, az pozitiv megjelenesi forma. Eddig a nacionalizmus jo dolog, nem art, viszont elore vivo ero lehet.

A problema akkor kezdodik amikor a nacionalizmus mas karara tortenik, amikor a mas - vagy masnak velt - szarmazasuakat hatranyosan kulonbozteti meg valaki. Ha valakirol kiderul hogy roman vagy szlovak, akkor jo esetben lenezik, rosszabb esetben ellensegkent kezelik. Ha nem veszek meg egy paradicsomot ha kiderul rola hogy orosz. Es persze a nacionalizmus vegletes formai: az eroszak, haboru. Ezek azok amik mindenkeppen kerulendok.
Naplózva
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #23 Dátum: 2012. Február. 07, 10:27:51 »

A te gondolataidban - legalábbis nekem úgy tűnik - nem létezi emberek közötti kapcsolat egy közösség tagjai között, hiszen közösség sincsen : minden csoportot másvalakik képeznek. De akkor mi van azokkal, akik a csoport tagjai?
Ha jól értem, Te a nemzetet nevezd közösségnek. Mi bizonyítja, hogy ez egy közösségként létezik? Talán bizony közös céljaik vannak? Talán bizony anyagi boldogulásuk csak úgy elképzelhető, ha a többiek is boldogulnak?
Ami pedig a második kérdést illeti: Magyarország és Erdély története nehezen szétválasztható, hiszen - akár tetszik, akár nem - a magyar nép történetének része, ráadásul úgy, hogy az egyik fogalom (történelmi Magyarország) tartalmazza a másikat.
A magyar történelem pedig ugyanígy tartalmazza a felvidéki magyarokét, ugyanis a mi nemzetünk ugyan megosztott, szétszakított (államhatárilag), de mégis egy.
Már a szóhasználatod is bizonyítja (szétszakított), hogy az évszázados sérelmi politika emlein nevelkedtél.
A "nemzetet" nem szakították szét! Az széttépte magát! (Jelzem, jól is tette, mert semmi szükség nincs ma rá. Itt, ahol élünk, Európában, különösen!)
Naplózva
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #24 Dátum: 2012. Február. 07, 10:55:25 »

a nacionalizmusnak legalább két fontos nézőpontja van: a kultúrkörrel való azonosulás és a gazdasági identitás. A külföldön élő honfitársaink esetében a kultúrköri kapcsolat van, míg az itthon élők ennek a gazdasági identitásnak is részesei. Ennek a megkülönböztetésnek legalább két fontos olvasata van: egyrészt a FIDESZ összemosni igyekezik a kettőt, gyakorlatilag a gazdasági identitás lerombolása révén. Ennek során állampolgárságot ad azoknak, akik csak a kulturális körhöz tartoznak, amely állampolgárság kiterjed a gazdasági kérdések feletti döntésre is (választás). Szerintem ez a próbálkozás nem lefutott dolgo, mert engem bizony a más farkával veri a csalánt helyzetre emlékeztet, és még nem tisztázott, hogy a gazdaságilag eddig független magyarok mekkora ellátást igényelnek magyarságuk fenntartásáért cserébe.
Egyetértek, az általad vázolt következményeivel is.
Ugyanakkor, teszem hozzá, az, hogy a FIDESZ arra igyekszik rávenni a határon túliakat, hogy más farkával verjék a csalánt, szándékaikban talán tetten érhető, de az egyfordulós, csökkentett lészámú parlament választása esetében nem feltétlenül lesz ez így.
a kultúrális és a gazdasági nacionalizmust szerintem nem lehet érdemben összevonni érdekellentétek miatt.
És nem is azonos néven nevezik a kettő, szerintem. A Te terminus technikusod, a "gazdasági nacionalizmus", kísértetiesen hasonlít a patrotizmusra. Tovább megyek, szerintem nem is hasonlít, hanem AZ.
Ugyanakkor mindkét tipusú nacionalizmusnak kell legyen értelme, hiszen ellenkező esetben a magyarnak meg kellen szűnnie és valami más, vonzóbba kellene beleolvadnia.
Mint ahogy az országhatárokon kívül élők nagyon is asszimilálódnak a többségi kultúrához. (Csak egy példa: a 2010-es Megasztár győztese, Tolvai(!) Renáta, erdélyi illetőségű, a nagymamájától tanult magyarul, de minthogy egész életében a románt használta, bár nagyon is képes volt jobbagyféltekés szellemi termékek előállítására, azt, hogy miért beszél valaki egy cigarettával - "kis cigaretta, te, hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el" - azt nem értette, mert a szavakat ugyan megtanulta a nagyijától, de az álmai mégiscsak román nyelven zajlottak.)
Ha semmi sem különbözteti meg a magyart a mástól, akkor miért legyen magyar? Kell lennie nacionalizmusnak, ellenkező esetben nem lesz náció.
Nagyon boldog lennék, ha nem létezne náció sem, de nacionalizmus végképp!
Naplózva
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #25 Dátum: 2012. Február. 07, 11:05:17 »

A problema akkor kezdodik amikor a nacionalizmus mas karara tortenik, amikor a mas - vagy masnak velt - szarmazasuakat hatranyosan kulonbozteti meg valaki. Ha valakirol kiderul hogy roman vagy szlovak, akkor jo esetben lenezik, rosszabb esetben ellensegkent kezelik.
Szerintem meg nem lehet a nacionalizmust ezek nélkül a negatív vonások nélkül tárgyalni.
Ha valaki azért nem alkalmaz egy munkavállalót, mert az derül ki Róla, hogy román, vagy szlovák, az eredményében azonos azzal, hogy magyaroknak hirdeti meg az állást.
Amikor valaki magyar bort vesz a supermarketben, akkor NEM bordói bort vásárol.
Naplózva
freechess
Hero Member
*****
Hozzászólások: 14 320


« Válasz #26 Dátum: 2012. Február. 07, 11:24:36 »

A te gondolataidban - legalábbis nekem úgy tűnik - nem létezi emberek közötti kapcsolat egy közösség tagjai között, hiszen közösség sincsen : minden csoportot másvalakik képeznek. De akkor mi van azokkal, akik a csoport tagjai?
Ha jól értem, Te a nemzetet nevezd közösségnek. Mi bizonyítja, hogy ez egy közösségként létezik? Talán bizony közös céljaik vannak? Talán bizony anyagi boldogulásuk csak úgy elképzelhető, ha a többiek is boldogulnak?
Nem jól érted. Én közösségnek az emberek egy bizonyos, valami alapján szerveződő csoportját nevezem. Ez történhet vérségi (család), érdeklődés, stb. alapon. (Válaszolnál az eredeti kérdésemre, ami a fenti második mondatban szerepel? Télleg érdekelne....)

Neked mit jelent például a család közös célja? Vigyorog
 
Ami pedig a második kérdést illeti: Magyarország és Erdély története nehezen szétválasztható, hiszen - akár tetszik, akár nem - a magyar nép történetének része, ráadásul úgy, hogy az egyik fogalom (történelmi Magyarország) tartalmazza a másikat.
A magyar történelem pedig ugyanígy tartalmazza a felvidéki magyarokét, ugyanis a mi nemzetünk ugyan megosztott, szétszakított (államhatárilag), de mégis egy.
Már a szóhasználatod is bizonyítja (szétszakított), hogy az évszázados sérelmi politika emlein nevelkedtél.
A "nemzetet" nem szakították szét! Az széttépte magát! (Jelzem, jól is tette, mert semmi szükség nincs ma rá. Itt, ahol élünk, Európában, különösen!)
Tök mindegy, szerinted min nevelkedtem, a tény az tény marad: a magyar nemzet (magyar nép) jórészt egy tömbben, a Kárpát-medencében él, "csak" államhatárok választják el. Illetve az EU óta már azok sem annyira... A történelmünk pedig egy, és oszthatatlan. Tudom, hogy a liberális szemléleted tiltakozik ez ellen.... Kacsint
Naplózva
Sarkanyszeker
Hero Member
*****
Hozzászólások: 13 414



« Válasz #27 Dátum: 2012. Február. 07, 11:54:34 »

A te gondolataidban - legalábbis nekem úgy tűnik - nem létezi emberek közötti kapcsolat egy közösség tagjai között, hiszen közösség sincsen : minden csoportot másvalakik képeznek. De akkor mi van azokkal, akik a csoport tagjai?
Ha jól értem, Te a nemzetet nevezd közösségnek. Mi bizonyítja, hogy ez egy közösségként létezik? Talán bizony közös céljaik vannak? Talán bizony anyagi boldogulásuk csak úgy elképzelhető, ha a többiek is boldogulnak?
Nem jól érted. Én közösségnek az emberek egy bizonyos, valami alapján szerveződő csoportját nevezem. Ez történhet vérségi (család), érdeklődés, stb. alapon. (Válaszolnál az eredeti kérdésemre, ami a fenti második mondatban szerepel? Télleg érdekelne....)
Ha valóban létezik a közös cél, akkor, és csak akkor nevezhető közösségnek! A család célja például, hogy a gyerekeket viszonylagos jólétben felnevelje. (A mi szűkebb családunké meg az is, hogy az ősi családi fészket megtartsuk.)
Ami pedig a második kérdést illeti: Magyarország és Erdély története nehezen szétválasztható, hiszen - akár tetszik, akár nem - a magyar nép történetének része, ráadásul úgy, hogy az egyik fogalom (történelmi Magyarország) tartalmazza a másikat.
A magyar történelem pedig ugyanígy tartalmazza a felvidéki magyarokét, ugyanis a mi nemzetünk ugyan megosztott, szétszakított (államhatárilag), de mégis egy.
Már a szóhasználatod is bizonyítja (szétszakított), hogy az évszázados sérelmi politika emlein nevelkedtél.
A "nemzetet" nem szakították szét! Az széttépte magát! (Jelzem, jól is tette, mert semmi szükség nincs ma rá. Itt, ahol élünk, Európában, különösen!)
Tök mindegy, szerinted min nevelkedtem, a tény az tény marad: a magyar nemzet (magyar nép) jórészt egy tömbben, a Kárpát-medencében él, "csak" államhatárok választják el. Illetve az EU óta már azok sem annyira... A történelmünk pedig egy, és oszthatatlan. Tudom, hogy a liberális szemléleted tiltakozik ez ellen.... Kacsint
Naná, hogy tiltakozik! Az a kevéske történelmi ismeretem is, amivel bírok! Az, hogy közös közigazgatási területként kezelték úgy 500-600 évig Erdélyt, a Bánságot és a Felvidéket, Magyar Királyság néven, az nagyon NEM jelenti azt, hogy Magyarország történelme egyenlő lenne a felsorolt területek történelmével! Míg pl. Werbőczy Magyarországán a jobbágyokat másodszor is röghöz kötötték, és vadul dúlt az ellenreformáció, addig Erdélyben kialakult egy független Fejedelemség, ahol minden nációt és persze vallást is szívesen láttak. Hogyhogy mai napság ennek a hagyománynak se híre se hamva az ország területén? Megmondom: Erdélyben MINDIG is nagy volt a migráció, hatására pedig szabad szelleművé vált a népesség többsége is, míg Magyarország, bizony, védve volt a külhoniak inváziójától, tehát az itt élő népesség elkezdett például olyan dolgokra büszke lenni, amikhez a legkevesebb köze sem volt, (PL.: Szentgyörgyi Albert Nobel-díjára), és elkezdte kirekeszteni területéről a más nyelveket beszélő etnikumokat.
Naplózva
lófülű
Hero Member
*****
Hozzászólások: 29 475


« Válasz #28 Dátum: 2012. Február. 07, 12:32:28 »

[
A "nemzetet" nem szakították szét! Az széttépte magát! (Jelzem, jól is tette, mert semmi szükség nincs ma rá. Itt, ahol élünk, Európában, különösen!)
Tök mindegy, szerinted min nevelkedtem, a tény az tény marad: a magyar nemzet (magyar nép) jórészt egy tömbben, a Kárpát-medencében él, "csak" államhatárok választják el. Illetve az EU óta már azok sem annyira... A történelmünk pedig egy, és oszthatatlan. Tudom, hogy a liberális szemléleted tiltakozik ez ellen.... Kacsint[/quote]Naná, hogy tiltakozik! Az a kevéske történelmi ismeretem is, amivel bírok! Az, hogy közös közigazgatási területként kezelték úgy 500-600 évig Erdélyt, a Bánságot és a Felvidéket, Magyar Királyság néven, az nagyon NEM jelenti azt, hogy Magyarország történelme egyenlő lenne a felsorolt területek történelmével! Míg pl. Werbőczy Magyarországán a jobbágyokat másodszor is röghöz kötötték, és vadul dúlt az ellenreformáció, addig Erdélyben kialakult egy független Fejedelemség, ahol minden nációt és persze vallást is szívesen láttak. Hogyhogy mai napság ennek a hagyománynak se híre se hamva az ország területén? Megmondom: Erdélyben MINDIG is nagy volt a migráció, hatására pedig szabad szelleművé vált a népesség többsége is, míg Magyarország, bizony, védve volt a külhoniak inváziójától, tehát az itt élő népesség elkezdett például olyan dolgokra büszke lenni, amikhez a legkevesebb köze sem volt, (PL.: Szentgyörgyi Albert Nobel-díjára), és elkezdte kirekeszteni területéről a más nyelveket beszélő etnikumokat.
[/quote]

Bizony- igazad van!

A rossz döntések sorozata a magyarság kipusztulásához vezetett- a dúlások és  megszállások hatására az ország elnéptelenedett- ezért újratelepítés kezdődött- hogy legyen elég jobbágy az "extraprofit" előállítása céljából.
Ám a betelepítettek sokféle nép fiai voltak- az hogy itt egyházi segédlettel alapos agymosást kaptak generációkon át - miszerint ők magyarok-

nos ez csak a szolgáltatás része a Nagy Magyarország mítosz fennmaradásáért. Jól ismert hogy a magyarság már az első világháború előtti utolsó népszámláskor is kisebbségben volt saját hazájában...
Naplózva

"Az igazság akkor is igazság, ha csak egyetlen ember képviseli,"
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #29 Dátum: 2012. Február. 07, 17:14:57 »

A problema akkor kezdodik amikor a nacionalizmus mas karara tortenik, amikor a mas - vagy masnak velt - szarmazasuakat hatranyosan kulonbozteti meg valaki. Ha valakirol kiderul hogy roman vagy szlovak, akkor jo esetben lenezik, rosszabb esetben ellensegkent kezelik.
Szerintem meg nem lehet a nacionalizmust ezek nélkül a negatív vonások nélkül tárgyalni.
Ha valaki azért nem alkalmaz egy munkavállalót, mert az derül ki Róla, hogy román, vagy szlovák, az eredményében azonos azzal, hogy magyaroknak hirdeti meg az állást.
Amikor valaki magyar bort vesz a supermarketben, akkor NEM bordói bort vásárol.
A pozitiv es a negativ diszkriminacio szerintem mas dolog. A pozitiv diszkriminacio toleralhato es bizonyos esetekben hasznos. Az hogy en a magyar borokat preferalom, nem ugyanaz mint az hogy nem vagyok hajlando meginni egy bort mert francia. Az ember igy is ugy is valaszt valamit, es a valasztasaval az osszes tobbit elutasitja. Amig a dontes pozitiv diszkriminacion alapszik - akar azert mert magyar a bor, akar azert mert a feledes borokat szeretem es a bordoi nem az - addig minden tovabbi nelkul elfogadhato.

A pozitiv diszkriminacionak az erzelmi alapon tul van egy nagyon racionalis alapja is. Jobban jarsz ha a magadhoz kozel levo termeloket, eladokat valasztod, azzal a sajat varosod, megyed, orszagod gazdasagat javitod, es ez visszahat a sajat eletszinvonaladra is. Tobb ado foyik be, tobb munkahely keletkezik, nagyobb lesz a vasarloero, elenkul a helyi gazdasag, ez minel kozelebb van hozzad annal jobb Neked. Ez egy racionalis dontes, semmi gond nincs vele.

Reszemrol a szarmazasi hely egy faktor. Ha ket hasonlo minosegu dolgo kozott valaszthatok, akkor a helyit valasztom. Ez all arra hogy ebben a varosban vasarolok es nem a szomszed varosban, mert az AFA az itteni varos kasszajaba folyik be. All arra hogy ha a minoseg elfogadhato, akkor inkabb koloradoi paradicsomot veszek. Persze a szarmazasi hely csak egy faktor, es ha a termek szar akkor nem veszem meg akkor se ha a szomszedom csinalta.

Ugyanakkor a vilagon a legbutabb dolgonak tartom amikor valaki a sajat kornyekenek a termekei ellen negativ diszkriminaciot alkalmaz. Vagyis nem vesz magyart mert az nem divatos, vagy az nem markas, vagy mert az nem nyugati. Egy idoben volt ilyen Magyarorszagon, es nagyon destruktiv volt, kulonosen a rendszervaltas korul amikor a magyar termekek piacert, tulelesert kuzdottek.
Naplózva
Oldalak: 1 [2] 3 4 5 6 7 ... 11
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország