NOL Fórum
2017. Június. 24, 16:49:10 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Elindult az új NOL-Fórum
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 22
  Nyomtatás  
Szerző Téma: A globalizáció és a láblenyomat  (Megtekintve 25483 alkalommal)
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Dátum: 2012. Augusztus. 07, 08:58:32 »

Ha ökológiai, akkor megmondja, mekkora területen termelhető meg mindaz a termék és szolgáltatás, amit egy egyén évente elfogyaszt. Legyen elég bevezetőül annyi, hogy a Föld lakosainak ökológiai lábnyoma 2007-ben fejenként 2,7 volt, míg a rendelkezésre álló terület 2,1 ha. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szükségleteink 30%-át nincs esélyünk megújítani, ezt a következő generációktól vesszük el.

Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges többet fogyasztani, mint ami rendelkezésre áll? Hogy lehet 100 Ft-ból 130 értékben vásárolni? Természetesen hitelből. A hitel jelen esetben a fosszilis energiahordozókból (földgáz, kőolaj, kőszén) származó energia felhasználás, amit az ökológiai láblenyomat energiatermelő erdőkkel helyettesít.

Mondhatnánk (és mondják is sokan), hogy akkor ez egy olyan probléma, amivel a hitelkínálat csökkenésekor (fosszilis energiahordozók elfogyása) kell megküzdenünk. Mások (jelenlegi gazdasági-politikai elit) egyenesen azt mondják, hogy ez csak egy pillantnyi helyzet, hiszen az energiahatékonyságunk a fosszilis energiahordozók árának emelkedésével javul (lásd spirál izzó és a LED), arról nem is beszélve, hogy az energiatermelő képességünk is szinte tetszőlegesen növelhető (lásd atomerőmű).

Az én véleményem a kérdésben, hogy (1) az atomerőmű bizonyítottan nem ember kezébe való, (2) az energiahatékonyság valóban növelhető, de ennek legnagyobb része ma a fűtésre és még inkább a hűtésre megy el, amely területekben kisebb a tér, (3) ugyanakkor az energiatermelést nem feltétlenül csak biológiai úton lehet megoldani (lásd napelem, napkollektor), ami ezeket a területeket felszabadítja a termelésre.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ökológiai láblenyomat fogalmát a sutba kell dobni, pusztán azt, hogy van még idő az összeomlás előtt.

Azazhogy nem nagyon. Az élelmiszertermelés ugyanis szűk keresztmetszet lesz. Az idén a főbb termelő területeket érintő nagy szárazság miatt nagy visszaesés lesz a termelésben. Lesznek majd nagy éhezések is. Ez azonban rámutat arra, amiért Izrael és Palesztina leginkább harcol: a víz jelentősége. Nem csak inni, de öntözni. Az öntözővíz ugyanis elengedhetetlen lehet a felmelegedő bolygón az eredményes termeléshez. Magyarország potenciálisan jól (sok-sok átfolyó víz), gyakorlatilag ktasztrofálisan (3%-át sem használjuk, idén a fél ország kiszáradt) áll.

Node valójában azt akarom mondani, hogy az ökológiai láblenyomatot be kellene vezetnünk a kapitalista piacgazdaságba. Ha nem tesszük, akkor elfogynak a hitelek és lészen nagy háború, ami újra visszaállítja a rendszert a fenntartható szintre. Ez a nagy háború érthető biológiai szinten: minden faj annyira lakja be a rendelkezésre álló területet, amíg minden egyede éhezik. Ha van természetes ellensége, akkor az szelektálja az éhezésben leginkább meggyengülteket, ha nincs, akkor kénytelen a szelekciót önmaga elvégezni.

Volt már ilyen, mondhatnánk. Sajnos, korábban nem volt olyan, hogy a gyengébb is megsemmisítheti a Földön az emberiséget. Ez a nagy háború nem fogja jól kiforogni magát, az ember számára megfelelő életfeltételek jelentős romlásával érhet véget. A jóval kevesebb ember, aki túléli, sokkal rosszabb feltételek mellett fog élni.

Jobb lenne tehát hamarabb megoldani a problémát. Azonban a piacgazdaság a pillanatnyi profitra épül, míg az ökológiai láblenyomat a generációkon átívelő hatásokra. Egészen más eszmerendszer, gondolati világ. Fontos, hogy az ember ösztönei egyértelműen a pillanatnyi létre állnak rendelkezésre, a generációkon átívelő hatásokat csak az intellektus tudja befogadni. Jelenleg pedig az intellektus nem játszik szerepet a mindennapokban. A gondolkodók (lásd én magam) is mennek a boltokba, ahol ugyanazt tudják (akarják) megvenni, amit a többi, a nagy szavak mellett sokszor nincs autójuk, de évente többször mennek világtájakra, konferencián osztani az észt (egy transzatlanti utazással elhasználja az illető az évi átlagos energia fejadagot).

Szóval egyelőre semmi késztetés az új gondolkodásra. A kérdés, hogy hogyan lehetne mégis önmagunkat erre sarrkallni. Az egész írásomhoz ez a blog adta az indíttatást. Sajnos, nem jutottak megoldásra, az egyik fél forradalmat erőltetett, a másik a "nem tudom mi legyen" mentalitással állt elő. Én azt gondolom, hogy a bajt nem az ipari forradalom indította el, mint a legtöbben állítják, hanem a globalizáció. Az ipari forradalom megteremtette a lehetőségét a termelés hatékonyabbá tételének. Ugyanakkor minden országban szűkösen állnak rendelkezésre a természeti erőforrások és Liebig hordójához hasonlóan a legszűkebben rendelkezésre álló erőforrás szabta meg a nemzet termelését-fogyasztását. Ezt a korlátot törte meg a globalizáció, amelynek során az addig territoriális gazdasági rendszer számára elérhetővé váltak a máshol feleslegben rendelkezésre álló javak. Ezt kiegészítette az is, hogy a technikai fejlettséggel arányos hatékonyság miatt relatívvá vált a "feleslegben álló erőforrás", hiszen az adott erőforrást nagyobb hatékonysággal felhasználó nemzet, cég olcsóbban tudott ugyanabból terméket előállítani. Namármost, a piac miatt ezért az adott erőforrást ílymódon kisajátíthatta (neki volt a legnagyobb profitja az adott terméken), különösen a globális helyzetben (a második globalizációs métely), ahol a globális monopóliumok kialakítása lett az uralkodó gazdasági irány. Ettől kezdve már a hatékonyság sem lett fontos elem.

Persze, jelen korunk elégedetlenkedései jelentős részben erre vezethetőek vissza, hiszen a szegények látják, hogy javaikra a gazdagoknak nagy szükségük van, de nem tudják ennek árát megkérni. Annak, hogy miért nem számos oka van, de az egyik mindenképpen az, hogy mert végső esetben akár fegyverrel is elveszik tőlük azokat a javakat. És ezt kell mindenekelőtt megérteni, hogy a gazdag országoknak nem azért van olyan hatalmas hadseregük, mert (1) meg kell óvniuk saját népességüket, területi integritásukat az oda beáramolni kívánó szegényektől, (2) esetleg azért, hogy sok polgáruknak munkát tudjonak adni, (3) esetleg azért, mert ez a fejlesztés és a világegyetem megismerésének motorja lenne. Nem, egyszerűen azért, mert a hadsereg bevetésével való fenyegetés leverheti a globális erőforrás árakat. Nem véletlenül volt háború az olaj földjén. Ezek az országok pont azért váltak gazdagokká, mert a fegyveres fölényüket felhasználták az erőforrások megszerzéséért, a globális gazdasági rendszer kialakításáért.

Szóval, nem fog menni a fenntartható gondolkodás megszerzése. Akinek módja van erre (gazdagok, akik ilyen mihaszna intellektuális nyavalygással töltik az idejüket) azok ezen folyamat vesztesei lesznek, akik meg ezzel nyerhetnének, azoknak a mindennapi megélhetéssel kell foglalkozni (el kell tartani a gazdagokat), továbbá hiányzik a meggyőzőerő (hadsereg) is a kezükből. Ebből látszik, hogy ez nem forradalom lesz, ami ezt elérheti. Lehet háború (nemzetek között) és lehet egy új gazdasági környezet.

A gazdasági környezetet tekintve a pozitív elmozdulás csak az olaj (gáz) esetében látszik. Ezen erőforrások sokszor kevésbé gazdag régiókban érhetők el, ami lehetővé teszi, hogy ennek árának emelésével lábaljonak ki régiók a nyomorból. Az arabok tették is, de néha pacifikálják emelési kísérleteiket (Irak, Izrael). A megoldás ugyanis az lenne, hogy az erőforrásokat továbbra is ott használják, ahol ez leghatékonyabban működik, ugyanakkor az erőforrás birtokosánál ne csak a kitermeléshez szükséges munkaerő piaci bére maradjon. Hanem emelje ennek az erőforrásnak az árát olyan magasra, hogy az életszínvonala elérje a "gazdagokét". Szóval ennek elemei látszanak az arab országokban, de ennek ki kellene teljesednie. Marokkó ül a Föld mezőgazdaságilag hasznosítható foszfátkészletének 90%-án. Adja foszfátot méregdrágán, ebből fedezze USA szintű életszínvonalát.

Jól hangzik, ugye? Mindenki éljen jobban! A csel ott van, hogy a hangzatos fenti médiafogás mellett azonban a felhasznált erőforrások mennyisége csökkenni fog. Mert a mindenki számára elérhető ára nem változik, de amiből szűkösek a források, annak ára bizony az egekbe kúszik. Minden olyan termék, tehát, ami nem állítható elő megújuló erőforrásokkal iszonyú drága lesz. És ezzel helyreáll a rend, beáll a termelőképesség és a fogyasztás egyensúlya. A jelenlegi egyenlőtlen elosztású erőforrásokat meg kialakíthatnánk egy igazságosabb globális élettér létrehozása érdekében.

http://demosthenes.nolblog.hu/archives/2012/08/07/Mire_jo_a_labnyom/
Naplózva
gelenkrad
Full Member
***
Hozzászólások: 1 173


alias Grand Elek


« Válasz #1 Dátum: 2012. Augusztus. 07, 11:15:33 »

Idézet
"Jól hangzik, ugye? Mindenki éljen jobban! A csel ott van, hogy a hangzatos fenti médiafogás mellett azonban a felhasznált erőforrások mennyisége csökkenni fog. Mert a mindenki számára elérhető ára nem változik, de amiből szűkösek a források, annak ára bizony az egekbe kúszik. Minden olyan termék, tehát, ami nem állítható elő megújuló erőforrásokkal iszonyú drága lesz. És ezzel helyreáll a rend, beáll a termelőképesség és a fogyasztás egyensúlya. A jelenlegi egyenlőtlen elosztású erőforrásokat meg kialakíthatnánk egy igazságosabb globális élettér létrehozása érdekében."

Ennek majd jobban nekifekszem, most csak annyit, hogy azok a termékek is iszonyú drágák lesznek, amelyek előállíthatók megújuló erőforrásokkal.

Mert az előállíthatóság egy elméleti kategória, egy lassan állandósuló időjárási szélsőségekből álló éghajlatváltozás pedig elvben korrigálható (de csak elvben, és milyen áron!), gyakorlatban azonban nem. Ez a nyár olyan folyamatokat indított el, amelyekre figyelmeztető jelek évek óta vannak, ezekről író szakemberek is - és magamfajta laikusok - de többnyire elhessegetik az emberek is, a politikusok is (bocs, szóval tudom, hogy a politikus korábban ember volt...).
Az, hogy százéves terveinket ezer okból nem és nem valósítjuk meg (Duna-Tisza csatorna, 15-20, egyenként 1-2 km3 - es víztározó a Duna és a Tisza időnként lezúduló víztömegének megőrzésére, öntözőrendszerek kiépítése (hogy is volt évezredekkel ezelőtt Egyiptomban vagy Ázsiában?, vízlépcsők Bősnél és Kalocsa magasságában a Dunán, Tiszaalpárnál a Tiszán etc.) nem megbocsátható, bűnös felelőtlenség. És persze azért is az, mert a politika állandó játékszere az egész - pedig semmi közük hozzá.

Most élelmiszerár-robbanás jön, ami a sok nyomorult család életét drasztikusan tovább rontja, mert már az "alapélelmiszerek" (milyen szomorú dolog ez is: liszt, kis cukor, parizer, csirkefarhát - ezek lettek az alapélelmiszerek) ára is sokaknak megfizethetetlen - és lejjebb már nincs emberi táplálék. Persze, krumpli, bab (bab? - mióta kitalálták a kukorica vegyszeres gyomirtását, és ezzel a "köztes" termelés ellehetetlenült, a bab is luxuskajává emelkedett), kis tészta, vastag levesek, napi egy, ritkán két étkezés, hús csak sátoros ünnepen (lásd: "ha a paraszt tyúkot eszik, vagy a paraszt beteg, vagy a tyúk!")és persze ezzel párhuzamosan fokozatosan romló egészségi állapot.....

Tudod, sokan nem gondolják végig ezt sem. Azt, hogy egy ilyen aszály, amely nem csak a mezőgazdasági terményeket pusztítja el, de eleve szinte lehetetlenné teszi a következő évi termés előkészítését is (vetőmagtermelés, talaj-előkészítés, talajvízszint radikális csökkenése miatt porba vetett, soha ki nem kelő magvak, soha szárba nem szökkenő palánták) olyan, mint egy pocsolyába dobott kő. Legtöbben csak azt látják/hallják, hogy csobbant, fröccsent aztán elnyugszik. pedig nem. A koncentrikus körökben terjedő hullámok a kő nyomán jól szimbolizálják a továbbgyűrűző hatásokat.

Most naponta több tízezer kacsatojást égetnek el egy keltetőben, mert nem tudják felnevelni, ha kikelnek, a takarmányárak drasztikus emelkedése, és az ólak temperálhatatlansága miatt. Vagyis drágább lesz a kacsa, sokkal. Meg a csirke, ugyanezért. Meg a tojás, a disznó, a tej, a marha, meg a minden, mert ezek a hatások minden élelmiszer árába beépülnek. Azután jövőre jöhet esetleg kicsit jobb idő, de nem lesz jobb, mert rengetegen felhagynak a termeléssel, állatneveléssel, és mert abbahagyni sem könnyű, de újrakezdeni majdnem lehetetlen. Ez pedig szegényedést (vásárlóerő-csökkenést) jelent azoknál a százezreknél, akik alapvetően ugyan nem ebből éltek, de fontos kiegészítést jelentett nekik a valamilyen (alacsony) munkajövedelem mellé - és ezután nem lesz ilyen.

Ez a folyamat sajnálatosan öngerjesztő, és egyszerre gerjeszt áremelkedést - mert azok is megjelennek vásárlóként, akik eddig a saját terményeik egy részét fogyasztották, másrészt vásárlóerő-kiesést.

Az egész kérdéshalmaz egy globális áttekintést igényel - majd próbálkozom apróbb részleteivel, az egészhez sem tudásom, sem erőm nem elegendő. De azon azért el kell gondolkodni, hogy a brutálisan növekvő népesség, a brutálisan növekvő igényeivel versus egyre kevesebb élelmiszertermelésre alkalmas földterület aggályaim szerint bizony háborúkhoz vezethet. Lehet gondolkodni. Hogy a kissé elcsépelt, de 100 %-ban igaz szlogent idézzem:

"Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!"
Naplózva

Bizonyos emberekkel "vitázni" olyan, mint egy disznóval birkózni a pocsolyában.
Egyszercsak rájövök, hogy ő ezt élvezi!
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #2 Dátum: 2012. Augusztus. 07, 13:09:30 »

"De azon azért el kell gondolkodni, hogy a 1) brutálisan növekvő népesség, a 2) brutálisan növekvő igényeivel versus 3) egyre kevesebb élelmiszertermelésre alkalmas földterület aggályaim szerint bizony háborúkhoz vezethet."

3) Ezt "konzervalni" lehetne, azaz a muvelheto teruletek csokkenese megallithato LENNE, de ezt akadalyozza az 1) es 2).

2) Az igenyek azert novekednek, mert egyenlotlenseg van, es ez LATHATO.  A badoglemezekbol osszeeszkabalt braziliai vagy indiai nyomornegyedekben is nezik a TVt, amely kaliforniai uszomedencek mellett diorban/armaniban koktelozo fiatalokat mutat.

1) Mig a 3) talan megoldhato (azaz a termoteruletek ugyan biztosan nem novelhetoek, de a CSOKKENES megallithato), addig 2) nehezebb es koltsegesebb ugy, hiszen a technika vissza nem fordithato.  A cenzura meg (ma még) nagyon csunya szo... 
Ez az 1)-es pont az ami kizarolag csak rajtunk mulik.  Vannak, akik a novekedesi rata egyre visszafogottabb emelkedeseben biznak.  Masok azt hozzak fel, hogy forrasaink valoszinuleg bosegesebbek, mint hisszuk, azaz a Fold kepes eltartani 10-20 milliardnyi embert is (de milyen szinten?  es miert?).  Megint masok azzal ervelnek, hogy az eletszinvonal emelkedese es a szaporodas visszafogottsaga egymassal osszefugg, es ez jol megfigyelheto.

Magam ugy latom, hogy a szeker rohan a szakadek fele.  A szakadekot nem tudjuk elvinni onnan, viszont behuzhatnank a feket, hogy elkeruljuk a katasztrofat.  Azonban mi elvezzuk a szaguldast, ezert a lovak koze csapunk...
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #3 Dátum: 2012. Augusztus. 07, 13:21:00 »

"De azon azért el kell gondolkodni, hogy a 1) brutálisan növekvő népesség, a 2) brutálisan növekvő igényeivel versus 3) egyre kevesebb élelmiszertermelésre alkalmas földterület aggályaim szerint bizony háborúkhoz vezethet."

Csatlakoznék akkor a gondolathoz. Visszatértünk a háborúhoz, aminek ökológiai alapvetését fentebb írtam.

Javaslom elgondolkodni azon, hogy a globalizáció hogyan teszi lehetővé azt, hogy az általad felemlegetett viskóban villogó művilág érdekében azok az emberek ott, lemondjanak a termőföldről a TV megszerzése érdekében. Mert ez zajlik.

Van azonban valami, amire felhívnám a figyelmedet, methus. Látszólag a túlzott szaporodás fojtogatja a bolygót, de nem talán nem úgy. Volt valami történet, ami azt mutatta, hogy a legnagyobb népszaporulat Indiában lesz, ami vagy 5X-e lesz az USA szaporulatának. Ugyanakkor az indiai láblenyomat olyan kicsi, hogy az USA 1/5-nyi szaporulata a lábnyomban kétszer akkorát jelent.

Az üzenet az, hogy a szaporodás önmagában nem elégséges. Indiában mindennek van értéke az embert kivéve. A fejlett társadalmakban semminek sincs értéke (az embernek sem). Indiában és a sűrűn lakott országokban nyomor van, ami közösségeket formál. A fejlett világban fogyasztás van, ami individuumot generál. Közösségek megoldhatják társadalmi problémáikat, egyének kevésbé.
Naplózva
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #4 Dátum: 2012. Augusztus. 07, 16:54:45 »

"De azon azért el kell gondolkodni, hogy a 1) brutálisan növekvő népesség, a 2) brutálisan növekvő igényeivel versus 3) egyre kevesebb élelmiszertermelésre alkalmas földterület aggályaim szerint bizony háborúkhoz vezethet."

Csatlakoznék akkor a gondolathoz. Visszatértünk a háborúhoz, aminek ökológiai alapvetését fentebb írtam.

Javaslom elgondolkodni azon, hogy a globalizáció hogyan teszi lehetővé azt, hogy az általad felemlegetett viskóban villogó művilág érdekében azok az emberek ott, lemondjanak a termőföldről a TV megszerzése érdekében. Mert ez zajlik.

Van azonban valami, amire felhívnám a figyelmedet, methus. Látszólag a túlzott szaporodás fojtogatja a bolygót, de nem talán nem úgy. Volt valami történet, ami azt mutatta, hogy a legnagyobb népszaporulat Indiában lesz, ami vagy 5X-e lesz az USA szaporulatának. Ugyanakkor az indiai láblenyomat olyan kicsi, hogy az USA 1/5-nyi szaporulata a lábnyomban kétszer akkorát jelent.

Az üzenet az, hogy a szaporodás önmagában nem elégséges. Indiában mindennek van értéke az embert kivéve. A fejlett társadalmakban semminek sincs értéke (az embernek sem). Indiában és a sűrűn lakott országokban nyomor van, ami közösségeket formál. A fejlett világban fogyasztás van, ami individuumot generál. Közösségek megoldhatják társadalmi problémáikat, egyének kevésbé.

Ha egy ember okologiai labnyomat a mai amerikai labnyom tizedere csokkented, aztan meg megszorzod egymillio uj jovevennyel, mit kapsz eredmenykent?
Bolygonk MINDEN forrasa, meg az energia is (nap-, nuklearis-, stb), korlatos.  Ezert a nepszaporulat vegzetes.  Minden merteku szaporulat.  Meg a mikroszkopikus is, statisztikusan nezve.

A magam okologiai labnyoma iszonyatosan nagy.  Megis, negy nagyszulom osszesen harom unokat "allitott elo".  Hany unokat szamlal egy nigeriai, indonez, palesztin, roma, ir nagyszulo?  Es ezek az unokak egyuttes okologiai labnyoma mennyivel mulja folul az enyemet?

Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
gelenkrad
Full Member
***
Hozzászólások: 1 173


alias Grand Elek


« Válasz #5 Dátum: 2012. Augusztus. 07, 17:43:25 »

Látszólag a túlzott szaporodás fojtogatja a bolygót, de nem talán nem úgy. Volt valami történet, ami azt mutatta, hogy a legnagyobb népszaporulat Indiában lesz, ami vagy 5X-e lesz az USA szaporulatának. Ugyanakkor az indiai láblenyomat olyan kicsi, hogy az USA 1/5-nyi szaporulata a lábnyomban kétszer akkorát jelent.

Demo, az ökolábnyom ilyen megközelítése értelmetlen. És ne menj messze érte, ha mégis ezt a módszert választod. Egy XII. kerületi, 5-600 m2-es hiperluxus villában kettesben élő kőgazdag házaspár, de akár szinglik, akár egy-lét gyerekkel élnek, az ő ökolábnyomuk úgy aránylik akár csak a "nyócker" romházaiban víz, villany, gáz, élelem és gyógyszer nélkül tengődő  emberekéhez, mint a Gigantosaurus lábnyoma Stuart Little kisegéréhez. És még annál is van lejjebb ( a XII. kernél is van fentebb), menj el Csengerbe vagy Alsószentmártonba...
« Utoljára szerkesztve: 2012. Augusztus. 07, 17:57:19 írta gelenkrad » Naplózva

Bizonyos emberekkel "vitázni" olyan, mint egy disznóval birkózni a pocsolyában.
Egyszercsak rájövök, hogy ő ezt élvezi!
gelenkrad
Full Member
***
Hozzászólások: 1 173


alias Grand Elek


« Válasz #6 Dátum: 2012. Augusztus. 07, 17:56:11 »

Masok azt hozzak fel, hogy forrasaink valoszinuleg bosegesebbek, mint hisszuk, azaz a Fold kepes eltartani 10-20 milliardnyi embert is (de milyen szinten?  es miert?).  Megint masok azzal ervelnek, hogy az eletszinvonal emelkedese es a szaporodas visszafogottsaga egymassal osszefugg, es ez jol megfigyelheto.

Magam ugy latom, hogy a szeker rohan a szakadek fele.  A szakadekot nem tudjuk elvinni onnan, viszont behuzhatnank a feket, hogy elkeruljuk a katasztrofat.  Azonban mi elvezzuk a szaguldast, ezert a lovak koze csapunk...

Tíz éve halt meg Édesapám, 88 éves volt. Máig fájnak vitáink, bár jó lenne néha ma is beszélgetni vele.

A legkeményebben éppen ilyenen kaptunk össze, mint amit írsz: mikor már sokadszor mondta el, hogy 5 hold földön egy család pár gyerekkel meg tud élni, és hiába érveltem bármivel, mert ő emlékezett rá, hogy a '20-as években egy Batida melletti tanyán (az Hódmezővásárhely közelében van) éltek nagymamámmal, aki akkor már 30 évesen kétszeres özvegy volt, és egyedül nevelte a két saját és a négy lízingelt fiát (mellesleg: mind a hatan szakmát tanultak!).

És egyszer rávettem, jöjjön el velem, kocsiba ültettem, (nem szerette az autót) és elvittem  egy Pusztaföldvári tanyára, amelyből akkor kezdtek helytörténeti gyűjteményt alakítani. És leültettem a "szobában", ahol minden olyan volt, mint gyerekkorában. A tenyérnyi ablak, a petróleumlámpa, a földes "padló", a szegényes bútorok, a berakott tűzhely a konyhában pár kormos edénnyel, és egyáltalán minden. Hagytam üldögélni, aztán felállt, szétnézett, és pár óra múlva azt mondta: "Kisfiam, menjünk haza". Nem beszélt az úton, csak pár nap múlva egy délutánon mondta el, hogy ez pont olyan, mint amilyenre emlékszik, és teljesen másmilyen mégis: mert amire emlékszik az szép volt, ez meg szörnyű.

Nem kellett kimondanunk a konklúziót, értettük egymást. És aztán nem emlegette már, hogy 5 hold földön...mert már nincs ember, aki önként hajlandó olyan szinten élni, mint évszázadokkal ezelőtt.

De megtörténhet, hogy rákényszerülünk.
Naplózva

Bizonyos emberekkel "vitázni" olyan, mint egy disznóval birkózni a pocsolyában.
Egyszercsak rájövök, hogy ő ezt élvezi!
demosthenes
Full Member
***
Hozzászólások: 2 440


« Válasz #7 Dátum: 2012. Augusztus. 08, 11:39:55 »

Naplózva
gelenkrad
Full Member
***
Hozzászólások: 1 173


alias Grand Elek


« Válasz #8 Dátum: 2012. Augusztus. 08, 17:46:25 »

Ha ökológiai, akkor megmondja, mekkora területen termelhető meg mindaz a termék és szolgáltatás, amit egy egyén évente elfogyaszt. Legyen elég bevezetőül annyi, hogy a Föld lakosainak ökológiai lábnyoma 2007-ben fejenként 2,7 volt, míg a rendelkezésre álló terület 2,1 ha. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szükségleteink 30%-át nincs esélyünk megújítani, ezt a következő generációktól vesszük el.

Végigcsináltam egy ökolábnyom-kalkulációt, egy erre készült programmal. Meglepett az eredménye.

A - Táplálkozás
1. Milyen gyakran eszik Ön húsételeket (marha, sertés, csirke, hal, tojás és tejtermékek)? Ha egyik kategória sem fedi le pontosan a válaszát, akkor hozzávetőlegesen becsülje meg.
- válaszom: nagyon gyakran
(hiszen reggelire tejtermékek, ebédre ha csak tészta,valamivel megszórva, az is beleillik a felsorolásba)
B - Lakáskörülmények
3. Hány személy lakik az Ön háztartásában?
- válaszom: kettő
4. Hány négyzetméteres lakásban/házban lakik Ön?
válaszom: 93 - 139 m2 között (a ház, amelyben élünk, 115 m2 )
5. Melyik meghatározás illik legjobban az Ön lakóhelyére?
válaszom: Egyedül álló ház
6. Használ Ön energiatároló eszközöket és hatásfok mérőket a lakóhelyén?
válaszom: igen
(bár ez épp csak igaz, mert energiatároló eszközeink nincsenek, viszont van egy külön vízóránk a kerti fogyasztáshoz, és van egy elektromos költségszámláló, az egy kis doboz, azon keresztül viszem az áramot pl. a számítógépbe, és beállítom rajta az áramdíjat, 24 óra után kiírja, mennyit fogyasztott az az egy berendezés, és mennyi ennek az áramdíja.)
C - Tömegközlekedés
7. Ön átlagosan egy hét alatt mekkora távolságot tesz meg tömegközlekedéssel?
válaszom: nulla
D - Közlekedés autóval
8. Átlagosan Ön mekkora távolságot tesz meg egy hét alatt autóval (akár sofőrként, akár utasként)?
válasz: 10-160 km között
9. Átlagosan hány liter üzemanyagot fogyaszt az Ön autója 100 km-en?
válasz: 4.8-6.7 l
10. Milyen gyakran utazik Önnel valaki?
válasz: Gyakran (50%)
E Légi közlekedés - ezt kihagyom, már évek óta nem repülök.
F - Szemetelés
12. A többi emberhez képest Ön mennyi szemetet termel? (Ez egy hülye kérdés, mert nem ismerem a többi ember szeméttermelését.)
válasz: Sokkal kevesebbet
(Gondolom, mert nem iszunk PET-palackos akármiket, ásványvizet sem, ami elvihető a szelektív gyűjtóbe, elviszem, 150 méterre van csak tőlünk, és a heti szemétszállításkor a 75 literes kuka sosincs tele)
Nos, ezek után ezt számolta ki a lábnyom-kalkulátor:

Az Ön teljes ökológiai lábnyoma:   4.69   hektár
Táplálkozás lábnyom:                   1.54   hektár
Lakáskörülmények lábnyom:   2.41   hektár
    Tömegközlekedés lábnyom:   0.00   hektár
    Közlekedés autóval lábnyom:   0.07   hektár
    Légiközlekedés lábnyom:   0.00   hektár
Közlekedés lábnyom összesen:   0.07   hektár
Szemetelés lábnyom:                   0.30   hektár


Szóval 4,69 hektár... simán verem a világátlagot. Most azt gondolom, végighazudok egy másik tesztet, kíváncsi vagyok, mennyire tudom levinni a lábnyomomat.

Ha valakit érdekel, itt a kalkulátor:

http://www.glia.hu/okolabnyom/index.php

***********************************************
Ez meg a hazudós változat. (Az előzőben úttörő becsületszavamra mondom, csak az igazat írtam!)
Nos, ha vega vagyok, hatan lakunk ugyanabban a házban, nem járok sem tömegközlekedéssel, sem autóval, sem repülővel, és alig szemetelek, akkor az ökolábnyomom :

Az Ön teljes ökológiai lábnyoma:   1.73   hektár
Táplálkozás lábnyom:   0.71   hektár
Lakáskörülmények lábnyom:   0.80   hektár
    Tömegközlekedés lábnyom:   0.00   hektár
    Közlekedés autóval lábnyom:   0.00   hektár
    Légiközlekedés lábnyom:   0.00   hektár
Közlekedés lábnyom összesen:   0.00   hektár
Szemetelés lábnyom:   0.30   hektár


Dögöljek, de nem értem. Szóval ha hatan lakunk egy 115 m2-es házban, az még mindig a legnagyobb része a lábnyomomnak. Tulképp hányan kellene laknunk mekkora lakásban?
« Utoljára szerkesztve: 2012. Augusztus. 08, 18:20:15 írta gelenkrad » Naplózva

Bizonyos emberekkel "vitázni" olyan, mint egy disznóval birkózni a pocsolyában.
Egyszercsak rájövök, hogy ő ezt élvezi!
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #9 Dátum: 2012. Augusztus. 08, 18:12:20 »

En is vegigcsinaltam.  Nem mondom meg, mennyi jott ki, pedig csaltam lefele.

A baj ott van, hogy zokszo nelkul elfogadjuk a tenyt, hogy 6 milliard ember (2007) miatt 2.7 az oko-labnyom.
Ha csak 1 milliardnyian lennenk, akkor 16.2 lenne ugyanez.

Hogy miert baj?  Mert ha mindannyian gyalogolnank, fagyoskodnank, marek rizsen elnenk, akkor akar 0.3 is lehetne ez a labnyom.  Miert lenne ez jo, es kinek?  Unokainknak, akiknek majd csak negyedmarek rizs jut, es a mi levetett/hatrahagyott rongyainkon veszekednenek?

Szerintem legyen csak ez a labnyom 20 kozeleben anelkul, hogy a kovetkezo generaciok elol zabalnank (autoznank, futenenk, stb.) el az o jovojuket.

Es legyen hadron-utkozteto, meg Pluto-szonda, meg szazmeteres optikai teleszkopok, hiperszonikus repulok, meg rengeteg mas eszkoz, ami manapsag hajmeresztoen koltsegesnek szamit.
« Utoljára szerkesztve: 2012. Augusztus. 08, 18:14:11 írta methus » Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #10 Dátum: 2012. Augusztus. 08, 18:21:52 »

Az Ön teljes ökológiai lábnyoma:   4.69   hektár
Táplálkozás lábnyom:                   1.54   hektár
Lakáskörülmények lábnyom:   2.41   hektár

Hogy a turoba ad ki egy 115 m2-es lakas fele ekkora labnyomot? Nekem gyanus ez a szamitas. Ezek szerint a kaja kissebb labnyom mint a lakas? Hogy a fenebe? Ha osszevetem a vilagon a mg-i teruletet az osszes ipari, energetikai, kereskedelmi, epitoanyag terulettel, szerintem a mg-i terulet magasan vezet. Rosszul latom?
Naplózva
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #11 Dátum: 2012. Augusztus. 08, 18:34:00 »

En is vegigcsinaltam.  Nem mondom meg, mennyi jott ki, pedig csaltam lefele.

A baj ott van, hogy zokszo nelkul elfogadjuk a tenyt, hogy 6 milliard ember (2007) miatt 2.7 az oko-labnyom.
Ha csak 1 milliardnyian lennenk, akkor 16.2 lenne ugyanez.

Hogy miert baj?  Mert ha mindannyian gyalogolnank, fagyoskodnank, marek rizsen elnenk, akkor akar 0.3 is lehetne ez a labnyom.  Miert lenne ez jo, es kinek?  Unokainknak, akiknek majd csak negyedmarek rizs jut, es a mi levetett/hatrahagyott rongyainkon veszekednenek?

Szerintem legyen csak ez a labnyom 20 kozeleben anelkul, hogy a kovetkezo generaciok elol zabalnank (autoznank, futenenk, stb.) el az o jovojuket.

Es legyen hadron-utkozteto, meg Pluto-szonda, meg szazmeteres optikai teleszkopok, hiperszonikus repulok, meg rengeteg mas eszkoz, ami manapsag hajmeresztoen koltsegesnek szamit.
Nem a szammal van a gond hanem azzal hogy kepes-e eltartani magat egy kozosseg. Kina es India ellatja magat elelmiszerrel, ugy hogy legalabb ketszer annyian vannak mint 100 eve, amikor mind a kettoben rendszeres volt az ehezes es a nyomor. A lakossag megduplazodasa nem vezetett katasztrofahoz, sot sokkal jobban elnek ma tobben mint regen kevesebben. Japan vagy eppen Hollandia jo peldak arra hogy nagy embersuruseg is lehet prosperalo es kepes lehet ellatni magat.

A gondot sokkal inkabb ott latom ha egy terulet nemcsakhogy nem tudja magat ellatni, de a trend az hogy egyre kevesbe tudja. Banglasedh, vagy Afrika egyes reszei peldak a teljesen fenntarthatatlan trendekre mert a lakossag robbanasszeruen novekszik mikozben a gazdasag stagnal. Ha a gazdasag nem koveti a nepszaporulat novekedeset es a trend egyre inkabb az hogy keptelenek ellatni magukat, az problema. Ott vagy a gazdasagot kell korszerusiteni vagy a szaporodast csokkenteni.
Naplózva
plix01
Hero Member
*****
Hozzászólások: 6 775



« Válasz #12 Dátum: 2012. Augusztus. 08, 22:01:02 »

Ha ökológiai, akkor megmondja, mekkora területen termelhető meg mindaz a termék és szolgáltatás, amit egy egyén évente elfogyaszt. Legyen elég bevezetőül annyi, hogy a Föld lakosainak ökológiai lábnyoma 2007-ben fejenként 2,7 volt, míg a rendelkezésre álló terület 2,1 ha. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szükségleteink 30%-át nincs esélyünk megújítani, ezt a következő generációktól vesszük el.
Végigcsináltam egy ökolábnyom-kalkulációt, egy erre készült programmal. Meglepett az eredménye.
Ez a kalkulátor egy faszság. Attól, hogy azt az egyetlen pontot, hogy használok-e energiatárolót és hatásfokmérőt, megváltoztattam nemről igenre, 0,85 hektárral, azaz több, mint 15%-al csökkent a lábnyomom, miközben józan paraszti ésszel belátható, hogy sem az energiatárolás, sem a hatásfok mérése egy öltést se baszik sem az energiamérlegben, sem a javak előállításához szükséges földterület méretében.

Arról már nem is beszélve, hogy már maga a javak előállításának földterület-arányos egyenértékessel számítása a rettenetes definiálatlanság és az abból adódó kezelhetetlen pontatlanság miatt egy műszaki ember számára a kóklerség határát súrolja.
Naplózva

A Titanicot szakértők építették. Noé bárkáját egy laikus.
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #13 Dátum: 2012. Augusztus. 08, 22:45:14 »

En is vegigcsinaltam.  Nem mondom meg, mennyi jott ki, pedig csaltam lefele.

A baj ott van, hogy zokszo nelkul elfogadjuk a tenyt, hogy 6 milliard ember (2007) miatt 2.7 az oko-labnyom.
Ha csak 1 milliardnyian lennenk, akkor 16.2 lenne ugyanez.

Hogy miert baj?  Mert ha mindannyian gyalogolnank, fagyoskodnank, marek rizsen elnenk, akkor akar 0.3 is lehetne ez a labnyom.  Miert lenne ez jo, es kinek?  Unokainknak, akiknek majd csak negyedmarek rizs jut, es a mi levetett/hatrahagyott rongyainkon veszekednenek?

Szerintem legyen csak ez a labnyom 20 kozeleben anelkul, hogy a kovetkezo generaciok elol zabalnank (autoznank, futenenk, stb.) el az o jovojuket.

Es legyen hadron-utkozteto, meg Pluto-szonda, meg szazmeteres optikai teleszkopok, hiperszonikus repulok, meg rengeteg mas eszkoz, ami manapsag hajmeresztoen koltsegesnek szamit.
Nem a szammal van a gond hanem azzal hogy kepes-e eltartani magat egy kozosseg. Kina es India ellatja magat elelmiszerrel, ugy hogy legalabb ketszer annyian vannak mint 100 eve, amikor mind a kettoben rendszeres volt az ehezes es a nyomor. A lakossag megduplazodasa nem vezetett katasztrofahoz, sot sokkal jobban elnek ma tobben mint regen kevesebben. Japan vagy eppen Hollandia jo peldak arra hogy nagy embersuruseg is lehet prosperalo es kepes lehet ellatni magat.

A gondot sokkal inkabb ott latom ha egy terulet nemcsakhogy nem tudja magat ellatni, de a trend az hogy egyre kevesbe tudja. Banglasedh, vagy Afrika egyes reszei peldak a teljesen fenntarthatatlan trendekre mert a lakossag robbanasszeruen novekszik mikozben a gazdasag stagnal. Ha a gazdasag nem koveti a nepszaporulat novekedeset es a trend egyre inkabb az hogy keptelenek ellatni magukat, az problema. Ott vagy a gazdasagot kell korszerusiteni vagy a szaporodast csokkenteni.
Japan lakossaga csokken.  Hollandiae is, az intenziv bevandorlas ellenere.
Mig Vermeer kepein minden no aldott allapotu, a hajdani 12-14 gyermek helyett ma a csaladok ket gyerekesek.  Meg a mozlim bevandorlok csaladjai is!
Nem veletlen, hogy a hollandok talaltak fel a fogamzasgatlo tablettat.
Ahol az eletszinvonal egy bizonyos szint felett van, ott az iskolazottsag altalanos, amibol aztan az ertelmes csaladtervezes is kovetkezik.

"... vagy a gazdasagot kell korszerusiteni vagy a szaporodast csokkenteni."

Nincs vagy!   A szaporodast kell csokkenteni, mindentol fuggetlenul!
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
vitezlaszlo
Hero Member
*****
Hozzászólások: 16 515


Vitezlaszlo


« Válasz #14 Dátum: 2012. Augusztus. 09, 04:49:12 »

Ez azonban rámutat arra, amiért Izrael és Palesztina leginkább harcol: a víz jelentősége. Nem csak inni, de öntözni. Az öntözővíz ugyanis elengedhetetlen lehet a felmelegedő bolygón az eredményes termeléshez.
Megprobalom aprankent ahogy eppen hozza tudok szolni (most epp sok a melo). Eloszor is, nagyon jo tema, intelligens megkozelitessel, nagyon szivesen vitatkozok rola. Amit irok az en velemenyem es pont annyit it er - tessek konnyeden venni, nem akarok senkit sertegetni, nem celom senkinek a bosszantasa, igyekszem normalisan hozzaszolni.

Na szoval, akkor viz. Ahogy en latom, egy bolygon aminek a felszinenek a nagy reszet viz boritja, ez nem lehet eletveszelyes akadaly. Persze, ki kell belole venni  a sot meg nyilvan mas dolgokat is, ami nem olcso mulatsag, de vizbol van dogivel a Foldon, raadasul a technika mai allasa mellett nem is nagyon fogy (pl. nem hasitjuk nagy mennyisegben mittudomen, oxigen-termelesre). Persze ez nem jelenti azt hogy vizugyben minden franko, csak - szerintem - azt hogy nem a vizhiany sodorja majd az emberiseget a kipusztulas szelere.
Naplózva
Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 ... 22
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország