NOL Fórum
2017. Június. 29, 06:35:07 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: Új IP cím
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 [2] 3 4 5 6 7 ... 221
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Szalon  (Megtekintve 70739 alkalommal)
barika
Hero Member
*****
Hozzászólások: 26 548


"A malis vituperari laus est."


« Válasz #15 Dátum: 2002. Július. 30, 15:13:55 »

(Bocsanat, ez szalonkeptelen volt. Majd jon Fricsi azzal, hogy faradt vagyok, vagy budos a labam.)
Naplózva

Everyone ought to bear patiently the results of his own conduct.
aranka
Full Member
***
Hozzászólások: 1 384


« Válasz #16 Dátum: 2002. Augusztus. 07, 14:51:10 »

Barika, moss lábat.

Csak a fene tudja, hogy miért buzizzátok az Szdsz-t.

Fodor Gábor teljesen normális ember, meg a többi is, annyi közük van a melegekhez, hogy nem utálják őket hivatalból. Mindössze elismerik, hogy nekik is van joguk jól érezni magukat ezen a világon, nem kell csesztetni őket a normálistól eltérő szexuális világuk miatt.
De ugyan kedves jobbosok, hogy a fenébe következik ebből, hogy ők is "olyanok" lennének?

Elismerem, hogy a hottentottáknak, ebtenyésztőknek, triatlonosoknak és talán még a zsidóknak is joguk van normálisan élni az életüket, de attól még nem vagyok hottentotta, eb... stb. stb! Legalábbis egyszerre biztosan nem.

Erről ennyit, Barika nem is büdös a lábad.

Ezt a László Gyula mesét magam is hallottam tőle, itt csak az a baj, hogy a kolozsvári egyetemen akkor olyan tudósok voltak, mint Roska, Koltay-Kastner, ha jól emlékszem Horger is visszament Szegedről, szóval nem az itteni stílus.
Naplózva
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #17 Dátum: 2003. Február. 22, 15:22:35 »

Kedveseim,
Mostanaban elofordul, hogy matematikusokrol irok az Elfelejtett topicban. Idokozben egy Logikai jatekok topic is nyilt, ahol szinten ki vagyunk teve a kisertesnek, hogy valami matematikat csempesszunk hetkoznapjaink unalmaba.

Mivel kozottunk van nehany nem-matematikus is, meg talan az olvasok kozott is akad ilyen, az o kedvukert aldoznek nehany szot arra, hogy miert szep a matematika, es ebbol kovetkezoen miert kivanna valaki (ifju koraban, ep elme birtokaban) matematikus lenni?
(Ez a topic ajanlkozik erre, mivel ennek temaja esik legkevesbe tavol mondanovalomtol.)

Erdos irja: “Miert szepek a szamok? Ez olyan kerdes, mint az, hogy miert szep Beethoven IX. Szimfoniaja? Ha nem erzed, miert, mas nem tudja neked megmagyarazni. En TUDOM, hogy a szamok gyonyoruek. Ha a szamok nem gyonyoruek, akkor mas sem.”
Ez a szepseg gyokeret fogja meg, am nem magyarazza azt, ezert inkabb axioma jellegu.

Az en megkozelitesem mashonnan indul, igaz, nem az epitokovekkel, hanem a nagyobb egysegekkel foglalkozik – a marvany anyaga helyett az oszlopcsarnok arányait nezi.
Az ember, akarcsak mas eloleny, anyagfeldolgozo biologiai masina voltat informaciofeldolgozassal egesziti ki. Ahogy elelemre ehezunk, ugy ehezunk informaciora is. Az informacio pedig az esemenyek valoszinusegevel fugg ossze. Ha azt mondom februar kozepen, hogy Budapesten havazott, akkor ennek csekely informaciotartalma van, hiszen ez varhato volt, ennek nagy volt a valoszinusege, be is kovetkezett. Ha azonban ugyanezt agusztusban mondom, akkor ez oriasi meglepetest kelt, mert nagyon csekely a valoszinusege. Igy azutan az informaciotartalma magas.

A matematika allitasai, a tetelek, legtobbszor, vagy talan mindig, tomeny informaciot tartalmaznak. Nemvart dolgot allitanak, eddig fedett osszefuggesekre deritenek fenyt, latszolag tavoleso teruleteket kapcsolnak ossze. A tomeny informacio pedig kielegiti az erre ehes embert, ahogy egy finom pecsenye es egy jo pohar bor teszi ezt az anyagi oldalon.

Had hozzak par peldat! A geometria osidok ota gyonyorkodteti az embert. Itt van ez: A haromszog magassagvonalai egy ponton mennek keresztul, lattak be a regi gorogok, de talan meg korabban is ismert volt ez. Nos, KET (nem parhuzamos) egyenes valahol metszi egymast, ez trivialis! De a harmadik magassagvonal mehetne akarhol. Annak a “valoszinusege” hogy az is ugyanezen a metszesponton menjen keresztul, zerus, hiszen rengeteg mas pont is van arrafele. A kicsiny valoszinuseg ellenere megis mindig ott megy keresztul a harmadik egyenes is. Ezert az allitas informacio-tartalma oriasi. Kovetkezeskeppen annak, aki ezzel eloszor talalkozik (mert csak akkor informacio), nagy szepseget jelent a tetel, informacio-ehseget jo adaggal csokkenti.

Egy masik, komplikaltabb pelda: Renyi az egyik eloadasat egy feladattal kezdte. Szaz budapesti matematikus osszejon egy konferenciara. A zaro banketten, szokas szerint eszmeletlen reszegre isszak magukat. Erre felkeszulve, erkezesukkor mindegyikuk a portasnak adja nevjegyet es penzt, hogy hajnalban hivjon taxit es erre a cimre kuldje ot haza. A portas hajnalban hivja a taxikat, zsebebol veletlenszeruen egy nevjegyet ad at, kihuzgal egy-egy pasast az asztal alol, es ilymodon mindet utjara engedi.
Kerdes, mi a valoszinusege annak, hogy lesz olyan matematikus, aki a sajat ágyában ebred fel? (Matematikus-felesegek altalaban tekintettel vannak mas reszeg matematikusok allapotara es agybadugjak oket ahelyett, hogy kidobnak…)
Mi, okosok, ket taborra osztodtunk. Az egyik tabor szerint ez a valoszinuseg elenyeszo. A masik tabor szerint szinte egeszen biztos. Mielott osszeverekedhettunk volna, jott a levezetes es a meglepo eredmeny: 63.2% ( = 1 – 1/e ).
Hol itt a szepseg? Mindket tabor merget vett volna a maga 0 vagy 1 erteku eredmenyere, ezt VARTA! A nemvart eredmenyt nagyon valoszinutlennek tekintettek. Az eredmeny ezert oriasi mennyisegu informaciot hordozott. Kovetkezeskeppen nagyon kielegito volt intellektualis kivancsisagunk szamara. Boldogsagot okozott, szepnek talaltuk.

Ha nincs ellenvelemeny, akkor majd maskor folytatom…
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
Piroska.Remenyi
Newbie
*
Hozzászólások: 329


« Válasz #18 Dátum: 2003. Február. 22, 19:25:48 »

Szép volt MethuS!! Szép volt MethuS!! Vissza!! Vissza!!

Az egyetemeken ma sem ritkák ezek a teadélutánok.
Tudok olyan tanszéket, ahol a doktorandusz hallgatóknak nem kötelező bejárni az órákra, csak a "tea délután"-ra.
Gyakori a Methus stílusú előadás, de nekem az a hannoveri tanszék is nagyon tetszett, ahol megállapodtak, hogy a szerdai teázáson senkinek nincs joga megsértődni. És tényleg. Ott is szakmáról volt szó, csak nem kellett minden szóra vigyázni.
Naplózva
AvenárT
Hero Member
*****
Hozzászólások: 11 969


« Válasz #19 Dátum: 2003. Február. 22, 22:44:48 »

Nagyon szerettem a matematikát. A két Bólyait, ill. inkább Jánost. Teljesen elbűvölt a görbült terek geometriája. De aztán nem jutottam tovább, sőt azt is elfelejtettem, amit annak idején tudtam. A trigonometriát is szerettem és a függvénytáblázatot, de ma már azt sem tudom kitalálni, hogy ki lakik Hülyefalván:-(
Naplózva
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #20 Dátum: 2003. Február. 23, 12:01:16 »

Piroska, a teadelutant illetoen:
Tudomasom szerint Cambridge es Oxford kolleguimai nem irjak elo az orak latogatasat, sot, semmifele formalis esemenyere sem koteleznek, kiveve a kozos etkezest. Itt szigoru rendje van a rangsor szerinti asztaloknak es azon belul az ulesrendnek, akarcsak a Lenin mauzoleuman valo pozicionak disszemlek alkalmaval :-). Aki az oportos uveget rossz iranyba adja tovabb, azt a helyszinen ritualisan felnegyelik.
Mindezek ellenere sokmindent lehet ott tanulni...
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
Piroska.Remenyi
Newbie
*
Hozzászólások: 329


« Válasz #21 Dátum: 2003. Február. 25, 21:17:45 »

A valószínűségről és a végtelenről folytatott értekezéseim talán inkább valók ide, mint a logikai játékok közé.

Mérő Andrásnak (talán ismeritek az Észjátékok c. nagyszerű könyvét) nagy ötlete támadt. A MU színház táncosaival (http://mu.mentha.hu) ismeretterjesztő táncjátékot csinálnak.
A címe: "Valószínűség". Nagyon jó. Ebből mesélek egy picit (a többit nézzétek meg!).

Newton azok közé tartozott, akik azt vallották, hogy a természet teljesen kiszámítható. Ha valamit mégsem tudunk előre kiszámítani, az azért van, mert még nem vagyunk elég okosak.
Egy szép napon mégis egy vagyont (szó szerint) veszített a tőzsdén.
Így reágált rá: Mindent ki tudok számítani. Kivéve az emberi hülyeséget.
Naplózva
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 287


« Válasz #22 Dátum: 2003. Február. 25, 22:18:32 »

Piroska, a Te sztorid sokkal jobb, én viszont ma délután láttam a Hírkeresőn, és most a hírt is megkerestem:

Newton szerint 57 év múlva itt a világvége

február 25. 16:48
[Reuters]

Sir Isaac Newton 17. századi tudós és teológus számításai alapján már csupán 57 éve van hátra a világnak. A modern fizika atyja a Biblia kódjának megfejtésével próbálta meghatározni a világvége pontos időpontját. Newton ötven év alatt négy és fél ezer oldalt jegyzetelt tele számításaival, ezek vizsgálata során nemrégiben fedezték fel a kutatók, hogy a tudós végleges eredményre is jutott. A kéziratokra - melyeket az 1930-as években egy gyűjtő vásárolt meg - egy jeruzsálemi könyvtárban találtak rá nemrégiben.
(index.hu)
Naplózva
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #23 Dátum: 2003. Február. 25, 23:31:08 »

Illusztracioja sajat tezisenek: Mindent ki tudok számítani. Kivéve az emberi hülyeséget.
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
KapitányG
Hero Member
*****
Hozzászólások: 27 287


« Válasz #24 Dátum: 2003. Február. 26, 05:32:57 »

Mosolyog)
Naplózva
Piroska.Remenyi
Newbie
*
Hozzászólások: 329


« Válasz #25 Dátum: 2003. Március. 10, 20:33:52 »

A mostani logikai feladat megoldása pont úgy kezdődik, mint az alábbi hótt unalmas áltsulis példáé.
Emlékeztetőül oldom meg Nektek.

Egy anya háromszor olyan idős mint a fia. 10 év múlva az anya pont kétszer lesz idősebb a fiánál. Hány évesek?

Jelöljük a mama éveinek számát ’x’-el, a fiuét ’y’-al.

Mivel a mama háromszor idősebb a fiánál:

 3*y = x (1.egyenlet)

(Olvasd: háromszor a fiú éveinek száma egyenlő a mama éveinek számával)

10 év múlva a mama x+10, a fiú y+10 éves lesz. Mivel ekkor a mama életkora a fiú életkorának a kétszerese lesz:
 
 2*(y+10) = x+10 (2.egyenlet)

A két egyenletet megoldva : x = 30; y = 10;

A mama tehát most 30, a fia pedig 30/3 = 10 éves,
10 év múlva a mama 40, a fia pedig 20 éves lesz. És tényleg: 2*20 = 40.
A logikai feladat furfangja az eredmény értékelésében lesz.

SÚLYOS FENYEGETÉS
AvenarT! Ha nem küldesz megoldást, azt is leírom, hogyan kell megoldani az egyenletrendszert!
Naplózva
tesuji
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 480



« Válasz #26 Dátum: 2003. Március. 10, 21:25:07 »

Ne vedd kötekedésnek, de õt Mérõ Lászlónak hívják.
Naplózva
tesuji
Sr. Member
****
Hozzászólások: 3 480



« Válasz #27 Dátum: 2003. Március. 10, 21:32:51 »

Bocs, még egyszer. M.L. idézett könyvének címe: Észjárások. Van egy másik is: Mindenki másképp egyforma.

Most jövök rá, lehet, hogy hülyét csinálok magamból. Van p>0 valószínûsége, hogy létezik egy Mérõ András, aki írt egy Észjátékok címû könyvet. Csak én nem ismerem. Ha így van, duplán bocs.
Naplózva
Piroska.Remenyi
Newbie
*
Hozzászólások: 329


« Válasz #28 Dátum: 2003. Március. 11, 13:18:19 »

Köszönöm a kiigazítást. Valószínűleg elfelejtettem bevenni a Cavintonomat mikor írtam, így összeszerkesztettem Mérő László nevét Joó Andráséval. A maradék így Joó László lehetne, ami nem egy rossz név, csak lehet hogy nincs.
Naplózva
methus
Global Moderator
Hero Member
*****
Hozzászólások: 19 070


vöröscsillagász és boszorkány is


« Válasz #29 Dátum: 2003. Március. 15, 11:02:18 »

Banach professzor gyufai.

Tegnap valahol belebotlottam. Matematikusok elott ismert a problema, laikusoknak meg esetleg erdekes. Ezert irok rola.

Banach professzor szenvedelyes dohanyos volt, ezert mindket kabatzsebeben hordott egy-egy doboz gyufat. Ha feltetelezzuk, hogy kezdetben mindket dobozban egyforman 100 szal gyufa volt, es a professzor veletlenszeruen valasztott zsebet, akkor kb hany gyufat talalt az egyik dobozban, amikor a masik meguresedett?

Este kenytelen voltam szamolgatni, mert a megoldasra nem emlekeztem.
A valaszt majd legkozelebb megirom, mert kulonben nem hagynek idot toprengesre, es - remelem - csodalkozasra.
Naplózva

Art is I, science is we. (Claude Bernard, 1865)
Oldalak: 1 [2] 3 4 5 6 7 ... 221
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

Powered by SMF 1.1.7 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország